A NATO Parlamenti Közgyûlés által Brüsszelben szervezett háromnapos találkozót megelõzõen Rafael Estrella elnök kifejtette, hogy idõszerûvé vált a Szövetség kényes kérdéseinek megvitatása, kezdve az európai igénnyel egy egyértelmû védelmi identitás megalapozására, folytatva az amerikai tervekkel a saját rakétavédelmi rendszer felállításáról, befejezve a közvélemények aggodalmával a Koszovóban használt gyengített urániumot tartalmazó lõszerekig. A megbeszélésekre néhány nappal késõbb sor is került a NATO-fõhadiszálláson a NATO-nagykövetekkel, az Európai Tanácsban és az Európai Bizottságnál, az ESDP (Európai Biztonsági és Védelmi Politika), a NATO-bõvítés és a transzatlanti gazdasági kapcsolatok kérdéseirõl.

Rafael Estrella szerint a transzatlanti kapcsolatok keretében a legjelentõsebb témakör az EU által javasolt 60 000 fõs Gyorsreagálású Erõ létrehozása. "Világosan kell látnunk azt, hogy az EU-nak jogos igénye megteremteni saját biztonsági identitását, és az Egyesült Államoknak joga van döntéseket hozni saját védelme érdekében." A Szövetség érdeke mindkét esetben a stabilitás és folyamatosság megõrzése, illetve az, hogy a Szövetség ne szenvedjen károsodást.

Alapvetõ, hogy bármely új európai struktúra kialakítása legyen összeegyeztethetõ NATO-éval, elkerülve így bármifajta duplikációt. Nem kétséges, hogy a Gyorsreagálású Erõ terve magában rejt némi ilyen veszélyt, és aggodalmat vált ki olyan nem európai uniós tag szövetségesekbõl, mint például Törökország, olyan esetekben, amikor NATO-képességek használatára is sor kerülne. Estrella hisz abban, hogy az európai tervnek kettõs célt kell szolgálnia: az európai integráció megerõsítését és az európai hozzájárulás erõsítését a NATO-n belül. Elengedhetetlennek tartja ugyanakkor egy megállapodás elérését a Gyorsreagálású Erõ használatba vételének hogyanjáról és "mikorjáról". Szerencsére jelenleg még nincs azonnali megoldásra váró konfliktus, így van elég idõ a kérdés megvitatására.

A rakétavédelemmel kapcsolatos amerikai elképzelésekrõl az elnök azt hangsúlyozta, hogy senki sem vonja kétségbe az USA jogát saját nemzeti biztonságának garantálása tekintetében, ugyanakkor sokan a Közgyûlés tagjai közül - önmagát is beleértve - aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatosan, hogy ez-e a legjobb mód annak biztosítására? Szintén sokan aggódnak a terv kapcsán azért is, mivel azt úgy lehet értelmezni, hogy megszegi az ABM Szerzõdést. Lényeges az, hogy ne történjenek egyoldalú lépések addig, ameddig a Szövetséges államok meg nem vitatják a kérdést.

A gyengített uránium tartalmú lõszerek használatával kapcsolatosan Estrella kifejtette, hogy mind a csapatok, mind az egyes polgári személyek biztonsága kiemelkedõen fontos, és a kérdésben teljes átláthatóságra van szükség. Egy irat, amelyet a Közgyûlés Titkársága készített azt tartalmazza, hogy nem található kapcsolat a gyengített uránium használata és a rákbetegség kialakulása között NATO-békefenntartók esetében. Bármi is legyen az igazság Estrella szerint el kell gondolkodnunk azon, hogy van-e értelme olyan eszközöket bevetünk, amelyek szennyezik a környezetet ott, ahol civileknek kell élniük, és csapatokat kell telepítenünk.

(NATO PK - Sajtóközlemény)