A NATO védelmi miniszterei találkozójukon az elmúlt év történéseit értékelték. A Szövetség sikeresen hasznosította a koszovói válság tapasztalatait, és ezeken az alapokon folytatja a felkészülést a 21. századra. Ez a Szövetség elsõsorban katonai szövetség, amely továbbfejleszti katonai képességeit, és pótolja a koszovói válság során tapasztalt hiányosságait.

A jó hír az, hogy a NATO-tagországok készek a cselekvésre. Ennek bizonyítéka az, hogy nem csökkentik tovább a védelmi költségvetéseket, sõt sok esetben növelik azokat. A 16 európai NATO-szövetséges közül 11 védelmi költségvetésének növelését tervezi, és a legtöbb tagállam radikális reformokat hajt végre annak érdekében, hogy a fegyveres erõk készen álljanak a jövõ kihívásaival való szembenézésre.

Valódi fejlõdés ment végbe a védelmi képességek fejlesztésének terén, ám ezen a területen továbbra is vannak tennivalók. A védelmi miniszterek elismerték, hogy további feladatként áll elõttük a hiányosságok pótlása. Ez nemcsak a megkezdett reformok folytatását jelenti, hanem új erõforrások (pénz!) feltárását is.

A NATO képességeinek fejlesztése párhuzamosan halad az Európai Unió képességeinek fejlesztésével, és nagyobb szerepvállalásra készül a válságkezelésben. A NATO tagországai közül 11-en már tagjai az EU-nak, további négy felvételét kérte. Ezen országok erõforrásai rendelkezésre állhatnak mind a NATO-, mind pedig az EU-vezette katonai akciók során. Ezért olyan fontos a két szervezet közötti intézményes kapcsolatok helyes kiépítése. A múlt év folyamán ezen a téren fejlõdés volt tapasztalható, azonban maradtak teendõk mind a NATO, mind az EU számára. A NATO-tagállamok az EU nizzai csúcstalálkozója döntései elé várakozással tekintenek, csakúgy mint a NATO külügyminisztereinek közelgõ találkozója elé. A Szövetség részérõl tudatában vannak annak, hogy a transzatlanti szövetség és a NATO marad biztonságuk alapja.

A NATO haderõi képviselik a Szövetség értékeit, és jelenleg is folytatják békefenntartó tevékenységüket Koszovóban és Bosznia-Hercegovinában, amivel hozzájárulnak a további erõszak megelõzéséhez a szerbiai Presevo-völgyben is.

A Balkánon Milosevic elnök távozása után megnyílt az út egy fényesebb jövõ elõtt nemcsak Szerbia, de a környezõ országok számára is. Koszovóban és Bosznia-Hercegovinában is sikeres és békés választásokat tartottak. Boszniában a visszatérõ menekültek száma folyamatosan nõ, míg Koszovóban a még mindig meglévõ erõszak csökkenni látszik. Súlyos gondok persze továbbra is maradtak, úgymint az etnikai erõszak, a bûnözés és a gazdaság stagnálása, ám a NATO jelenlétében biztató jelek utalnak egy stabilabb jövõ kialakulása felé.