No. 28. (00/10/20)
A NATO Parlamenti Közgyûlés Rose-Roth Szemináriuma Koppenhágában
2000. október 12-14.
Fiatal parlamenti képviselõk az észak-európai térség biztonsági kérdéseit tanulmányozták Koppenhágában. A több mint száz parlamenti képviselõ és szakértõ elõtt elõadást tartott többek között a dán védelmi miniszter, az ENSZ koszovói rendõri erõinek parancsnoka, valamint a NATO nemzetközi katonai személyzetének igazgatója.
Az elõadások témái a NATO további bõvítésének lehetõségei, az Oroszországgal kialakított kapcsolatok és más, az észak-európai térség biztonsága szempontjából fontos kérdések voltak. A találkozó a NATO PK 48. Rose-Roth Szemináriuma volt, melyen a tagországok és partnerországok negyven év alatti parlamenti munkatársai és képviselõi vettek részt, utóbbiakat elõször választottak meg saját nemzeti parlamentjeik tagjaivá.
A közgyûlés Fiatal Képviselõk kezdeményezése (Young Parliamentarians Initiative), célja, hogy a törvényhozók következõ generációját is megismertesse a NATO tevékenységével, és az európai biztonsági ügyekben játszott szerepével.
Simon Lunn a szervezet fõtitkára nyilatkozatában méltatta az új kezdeményezés jelentõségét, és hangsúlyozta, hogy az új program lehetõvé teszi azt, hogy a tagállamok és partnerállamok fiatal képviselõi, akikbõl a jövõ döntéshozói lesznek alaposan megismerkedjenek a Szövetség céljaival:
"Ez a közgyûlés természetes feladata, hiszen egyik legfõbb küldetésünk, hogy informáljuk tagjainkat a Szövetség ügyeirõl, hogy õk képessé váljanak arra, hogy országaikban hatékony törvényhozói felügyeletet gyakoroljanak." A Szeminárium középpontjában - Ingrid Rasmussen, a dán parlament tagja kezdeményezésére az északi biztonsági kérdések - megvitatása állt. Míg a NATO figyelme természetszerûen elsõsorban a délkelet-európai térségre irányul, az is fontos, hogy a Szövetség északi szárnyának biztonsági problémáival is foglalkozzanak, olyan kérdésekkel mint az Oroszországgal kialakított kapcsolatok, vagy Észtország, Lettország és Litvánia NATO-tagsága.
A szeminárium hat témakört vizsgált részletesen, melyek a következõk voltak: a NATO az új nemzetközi biztonsági környezetben; a békefenntartó tevékenység legújabb kihívásai; NATO-orosz kapcsolatok; a NATO bõvítése; transzatlanti kapcsolatok; valamint a fegyveres erõk parlamenti felügyelete. A legnagyobb hangsúlyt a megbeszéléseken a balti államok csatlakozásának kérdésére helyezték.
A szemináriumon magyar részrõl Herczog Edit képviselõ asszony vett részt, akit felkértek az utolsó, a fegyveres erõk parlamenti felügyeletével foglalkozó panel levezetésére. Arra a kérdésre, hogy nem mond-e ellent az átláthatóság, egyszerûség és költségtakarékosság elvének az, hogy egyre több szervezeti egység alakul az újabb feladatok megfogalmazódásával, a NATO katonai törzsének igazgatója, Ole Kandborg válaszában kifejtette, hogy természetesen nem cél párhuzamos szervezetek felállítása.
A NATO-tagországok számára egyre nagyobb figyelmet igénylõ problémák (terrorizmus szélsõséges ideológiai irányzatok terjedése) kezelésére nemzeti szinten kell megoldásokat találni.