Az megelõzõ hét eseményei valódi történelmi fordulópontot jelentenek egy európai régió számára, amelyben az elmúlt évtizedben tragédiák sora keltett félelmet. Mindazok számára, akik bíznak Jugoszlávia pozitív jövõjében a legfontosabb kihívás az, hogy a reformreményeket valóra váltsák.

Mindannyian tudjuk, hogy Délkelet-Európában és a volt Jugoszláviában hatalmas lehetõségek rejlenek. A nemzetközi közösségnek mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy segítsen a jugoszláv népnek kijelölni a további fejlõdés helyes irányát ahhoz, hogy az euro-atlanti térség teljes jogú tagja lehessen.

A NATO és a nemzetközi közösség folytatja misszióját Koszovóban és Boszniában. Túl korai lenne még véleményt nyilvánítani abban a kérdésben, hogy a jugoszláviai változások hogyan fognak hatni a régióban, azonban a KFOR és az SFOR csapatai továbbra is fenntartják a biztonságot és a stabilitást mindaddig, amíg az szükséges.

Az elmúlt év légihadmûveletei teljes sikerrel jártak, ugyanakkor azonban napvilágra kerültek a katonai erõk hiányosságai, amelyeket pótolni igyekeznek. Az elmúlt években a védelmi költségvetések folyamatosan csökkentek, azonban a szövetségesek egyetértenek abban, hogy ez a folyamat megfordítható. Állandó törekvést kell mutatni a haderõk megreformálására, illetve képessé kell tenni azokat a 21. század kihívásainak megoldására.

A NATO folytatja az új körülményekhez való alkalmazkodását. Mindez magában foglalja új kapcsolatok kiépítését az EU-val, a két szervezet együttmûködik, és az EU szintén kifejleszt békefenntartó tevékenység végrehajtására alkalmas haderõket, melyek bevethetõek lesznek a NATO közremûködése nélkül is.

Az elmúlt idõszak válsága a Balkánon szintén bebizonyította a kapcsolatok fontosságát egyéb NATO-partnerekkel az EAPC-bõl és a PfP-bõl. Ezek a kapcsolatok lényegében az összes nemzetet felölelik az euro-atlanti zónában, és a cél az, hogy Európa valamennyi nemzete csatlakozzék.

(NATO-közlemény, 2000. október 10.)

2. Arrcade Fusion 2000, a Szövetséges Fegyveres Erõk Európai Fõparancsnoksága Gyorsreagálású Hadtestének gyakorlata
Németország, 2000. október 13-26.

Németországban, Mönchengladbachban a Szövetséges Fegyveres Erõk Európai Fõparancsnokságának Gyorsreagálású Hadteste e héten 5.500 fõ részvételével az elõkészületek befejezésénél tart az október 13- tól 26-ig tartandó hadgyakorlatra, amely a NATO legfontosabb válságkezelésre alkalmas alakulatának felkészültségét van hivatva bemutatni. Az ARRCADE FUSION 2000-nek nevezett gyakorlaton hadosztály és dandár szintû fõhadiszállások vesznek részt a 19 NATO tagállam közül 11-bõl, és ezekhez járul még a hadtest saját többnemzetiségû személyzete is. A gyakorlatra Németországban, Wildflecken és Fulda környékén kerül sor, ugyanakkor egységek érkeznek olasz, spanyol és török támaszpontokról is.

A gyakorlat a hadtest fõhadiszállásait a szárazföldi parancsnokság elemeiként próbálja ki egy nagy intenzitású konfliktus során, melyben 5 NATO hadosztály, különbözõ harci támogató alakulatok, valamint technikai biztosító alakulatok vesznek részt. Azzal, hogy a parancsnokságot computerek segítik, a hadmûveletek szimulálhatók anélkül, hogy teljes hadosztályokat és dandárokat kellene valóságosan bevetni, ehelyett elsõsorban a döntéshozatali folyamatot próbálják ki.

Ez a 14 napos hadgyakorlat az év egyik legfontosabb eseménye. A gyakorlat befejezése annak az intenzív felkészülésnek, amely a balkáni akciót követte. Egy évvel ezelõtt ez a fõhadiszállás Koszovóban hajtotta végre legutóbbi mûveletét, majd átadta a mûveletek irányítását a NATO-LANDCENT parancsnokságának. A gyorsreagálású hadtest tevékenysége szemlélteti, hogy hogyan lehet összeegyeztetni egy hadmûvelet gyakorlati tapasztalatait és a folyamatos tréninget.

Az ARRC 19 NATO-tagország közül 17 személyzetével mûködik. A gyakorlaton részt vesz egy magyar egység is.

(NATO sajtóközlemény, 2000. október 10.)