Az elmúlt években a NATO Parlamenti Közgyûlés (1999. június 1-ig a szervezet elnevezése Észak-atlanti Közgyûlés volt.) elévülhetetlen érdemeket szerzett NATO-tagságunk elõkészítésében, Magyarországnak és a Magyar Országgyûlésnek a csatlakozásra való felkészítésében. Emellett hozzájárult a tagországok közvéleményeinek tájékoztatásához és a NATO új tagfelvételeivel járó ratifikációs eljárás megfelelõ végrehajtásához.

A NATO Parlamenti Közgyûlés nagyra értékeli Magyarország mindazon erõfeszítéseit, amelyeket a felkészülés során a teljes jogú tagság érdekében és térségünk stabilitásáért kifejtett. Elismeréssel adóznak továbbá boszniai és koszovói példamutató szerepvállalásunk, valamint a belsõ politikai, társadalmi és gazdasági átalakulás során mutatott következetességünk elõtt.

Mindezeknek is köszönhetõ, hogy 2000. május 26-30. között Budapest ad otthont a Közgyûlés tavaszi ülésszakának, amelynek az is különös jelentõséget ad, hogy az esemény a magyar államalapítás és a magyar államiság ezeréves évfordulóján kerül megrendezésre. 1995-ben az akkor még Észak-atlanti Közgyûlésnek nevezett szervezet társult tagállamaként elsõként rendezhettünk nem NATO-országként hasonló rendezvényt.

A Közgyûlés budapesti megrendezése fontos üzenetet közvetíthet majd a NATO-bõvítés további folyamatában szomszédainknak, egyértelmûen jelezve azt, hogy a Közgyûlés és Magyarország egyaránt elkötelezetten támogatja a NATO bõvítését, a kelet- és közép-európai és délkelet-európai országok mielõbbi euro-atlanti integrációját.

*

A NATO Parlamenti Közgyûlés a 19 NATO-tagállam 214 képviselõjébõl álló olyan konzultatív interparlamentáris szervezet, amely 1955. óta a NATO észak-amerikai, illetve nyugat-európai tagállamai törvényhozóinak fóruma. Az egyes nemzeti delegációk összetétele tükrözi a nemzeti parlamentek politikai összetételét. A szervezet az egyik legfontosabb intézményi kapcsolatot jelenti a NATO és a tagországok parlamentjei között. A NATO jelenlegi fõtitkára, Lord Robertson, a koszovói válság során nyújtott egyhangú támogatásért többször is méltatta a szervezet jelentõségét.

A Közgyûlés 1990. óta folyamatosan bõvítette tagjai számát. Jelenleg a 19 teljes jogú tagország mellett a kelet- és közép-európai régióból tizenhat társult képviseleti joggal rendelkezõ ország vesz részt tevékenységében. Az úgynevezett "Rose-Roth kezdeményezés" keretében (Elnevezését a szponzorálásra vállalkozott két amerikai szenátorról nyerte.) a Közgyûlés szemináriumok rendezésével aktívan támogatja a parlamenti demokrácia és a fegyveres erõk feletti demokratikus kontroll megerõsödését ezekben az országokban.

A Közgyûlés a NATO-val szoros és hatékony munkakapcsolatban áll. A NATO fõtitkárának pontos választ kell adnia a Közgyûlés ajánlásaira, és beszámolót tart az éves õszi ülésszakon. A Közgyûlés képviselõi rendszeresen találkoznak az Észak-atlanti Tanács tagjaival, valamint évente bizottsági ülést tartanak Brüsszelben.

A Közgyûlés bizottságainak állásfoglalása rendszerint ajánlásokban vagy határozatokban jelenik meg, amelyekrõl elfogadásuk után a Közgyûlés õszi plenáris ülése szavaz. Az ajánlások és határozatok megformálása kizárólag a tavaszi közgyûléseken végzett alapos elõkészítõ munkával lehetséges. A bizottsági ülések során kínálkozik alkalom leginkább a magyar vélemények és érdekek megfogalmazására. A Közgyûlés ajánlásait az Észak-atlanti Tanácshoz juttatja el, azokban konkrét lépéseket szorgalmaznak, míg a határozatok leginkább vélemény-nyilvánításként foghatók fel, és részben a tagországok kormányaihoz, részben a nemzeti parlamentekhez szólnak.

*

A Közgyûlésben Magyar Országgyûlés 1990. óta társult képviseleti státusszal rendelkezik. Az Országgyûlés összpárti delegációja 7 fõbõl áll, amely 4 póttaggal egészül ki, és a NATO PK mind az öt bizottságában (Politikai, Védelmi és Biztonsági, Gazdasági, Tudományos és Technológiai, valamint Polgári Ügyek Bizottsága) képviselteti magát.

Mint már említettük 1995-ben elsõ alkalommal rendezték a szervezet tavaszi ülésszakát a NATO területén kívül, Budapesten. 1996-tal kezdõdõen a Magyar Országgyûlés rendszeresen, anyagi eszközökkel is támogatta a Közgyûlés tevékenységét, amely összegeket a társult országok részére szervezett továbbképzésekre fordították.

A tagsághoz vezetõ folyamat következõ állomásaként 1997-ben a magyar (lengyel és cseh) delegáció megfigyelõi státuszt kapott a Közgyûlést irányító Állandó Bizottságban. 1999. március 12-én, NATO-tagságunkkal egyidõben valósult meg közgyûlésbeli teljes jogú tagságunk is.

*

A tanácskozás 27-én szombaton a Közgyûlést alkotó politikai csoportok (konzervatív-szocialista-liberális) megbeszélésével indul, ahol fõként személyi kérdéseket vitatnak meg. Ezt 27-én illetve 28-án az öt bizottság 1-1 napos ülése követi. A Politikai és Védelmi Bizottságban beszédet mond és kérdésekre válaszol a két illetékes magyar miniszter, Martonyi János és Szabó János, valamint elõbbiben szót kap a magyar NATO-nagykövet is; a Gazdasági Bizottság és a Polgári Ügyek Bizottsága elõtt államtitkári rangú hazai résztvevõ ismerteti a magyar álláspontot. A Tudományos és Technikai Bizottság elõtt az Országgyûlés Környezetvédelmi Bizottságának elnöke környezeti problémáinkról szól.

A 30-án kedden sorra kerülõ plenáris ülésen a Házelnök üdvözli a megjelenteket, beszédet mond Dr. Orbán Viktor Miniszterelnök úr, Javier Ruperez a Közgyûlés elnöke valamint új elemként, a kialakult hagyománytól eltérõen jelen lesz és beszédet mond Lord Robertson NATO-fõtitkár. (Ezzel is kiemeli Magyarország jelentõségét a NATO-ban.)

A Közgyûlés Budapesten fõként a koszovói válság következményeinek elemzésével, az Atlanti Szövetség életében egyre fontosabb szerepet játszó válságkezelés kérdéskörével foglalkozik majd. Ugyancsak prioritást élveznek olyan témák is, amelyeknek a kellõ át nem gondolása potenciálisan a Szövetség egységét, és a létfontosságú transzatlanti kapcsolatokat is veszélyeztetheti. Ezek közül kiemelkedõen fontosak az Amerikai Egyesült Államok által kiépíteni kívánt Nemzeti Rakétavédelmi Rendszer és az Európai Biztonsági és Védelmi Identitáshoz kapcsolódó problémák.

Hazánk számára különösen fontos, hogy a Közgyûlés bizottságai által vitaanyagként használt jelentések (amelyeknek a konklúziói az õszi közgyûlések alkalmával megtartott szavazást követõen a Közgyûlés egésze által képviselt ajánlásokká illetve határozatokká emelkednek) a NATO-bõvítés jövõjével, a szövetségesek közötti technológiai különbség csökkentésére elfogadott Védelmi Képességek Kezdeményezés végrehajtásával, a Balkán-félsziget gazdasági újjáépítésével, a katonai technológia proliferációjával, valamint a mediterrán térség biztonsági problémáival foglalkoznak.

*

A NATO-tagállamok parlamenti képviselõi ezúttal is bizonyítani kívánják, hogy elkötelezett támogatói az Észak-atlanti Szövetség megújulásának, a kiegyensúlyozott transzatlanti kapcsolatok megteremtésének, a balkáni államok újjáépítésének és demokratikus átalakulásának.

A NATO PK a jövõben is változatlanul "élharcosa" kíván maradni a további NATO-bõvítésnek, a partnerországok parlamentjeivel kialakított párbeszédnek, az Ukrajnával és Oroszországgal létrehozott partnerségnek és együttmûködésnek.