A NATO Parlamenti Közgyûlés 2000. május 2-4. között a szlovéniai Portorozban tartott Rose-Roth szemináriumán az Ügyvédek Szövetsége a Világ Biztonságért (LAWS) szervezet tagja, Jack Mendelsohn elõadásában arra a következtetésre jutott, hogy Nemzeti Rakétavédelmi Rendszer (NMD) kiépítése veszélyezteti az Egyesült Államok biztonságát.

A fenti szervezet, melynek korábbi kormánytisztviselõk, fegyverzetellenõrzési szakemberek a tagjai, azt a véleményt képviseli, hogy az NMD-program megvalósulása ellentétben áll mindazon nemzetközi erõfeszítésekkel, amelyeket eddig a proliferáció terén kifejtettek, továbbá destabilizálja a kapcsolatokat Kínával és Oroszországgal, ezen felül pedig megosztja a NATO-szövetségeseket.

Az elõadó szerint a Nemzeti Rakétavédelmi Rendszer alapvetõen egy rendkívül költséges és minden valószínûség szerint nem megfelelõ válasz olyan fenyegetésekre, amelyeknek a hitelességét bizonyítani kellene. A Clinton-adminisztráció arra törekszik, hogy újratárgyalja az ABM-szerzõdést, amely mintegy 30 éven át alapul szolgált az Egyesült Államok és Oroszország közötti stratégiai kapcsolatokhoz. Az még mindig tisztázásra vár, hogy hogyan lehetséges összhangba hozni az ABM-szerzõdést és az NMD-programot.

Mendelsohn véleménye az, hogy az Egyesült Államok azon törekvése, hogy egyoldalú eszközökkel teremtse meg saját biztonságát veszélyezteti a nemzetközi proliferációs megállapodásokat, és eltávolítja a lehetséges partnereket a proliferáció terén való együttmûködéstõl.

A békét, biztonságot, stabilitást egyetlen állam önmagában sikeresen nem valósíthatja meg, mert a biztonság csak több nemzet együttmûködésének eredménye lehet.

Dr. Mendelsohn határozottan sürgette az európai parlamenti képviselõket, hogy hangoztassák aggodalmaikat ezzel az enyhén szólva is elhamarkodott döntéssel kapcsolatban. Az elõadó arra figyelmeztette továbbá hallgatóságát, hogy a jövõben feltehetõen fel kell készülni hasonló amerikai kezdeményezésekre.

A Rose-Roth szemináriumok névadója az amerikai Kongresszus két tagja, akik finanszírozták a Kezdeményezést. A szemináriumok általában 80-100 résztvevõvel kerülnek megrendezésre, akik fele részben a közép-, kelet- és délkelet-európai NATO- és a PfP-tagországok parlamenti képviselõibõl, fele részben kormányzati tisztviselõkbõl, a házigazda ország vendégeibõl, NATO-tisztviselõkbõl, nemzetközi intézmények és egyetemek képviselõibõl kerülnek ki.

A NATO Parlamenti Közgyûlés 1955-ben jött létre, melynek Nemzetközi Titkársága Brüsszelben mûködik. A Közgyûlés tagjai a 19 NATO-tagország 214 parlamenti képviselõi. 16 társult delegáció Közép- és Kelet-Európából, Ukrajnából és Orsoszországból szintén részt vesz a Közgyûlés megbeszélésein, munkájában.

1995 után második alkalommal 2000. május 26-30. között Budapesten kerül megrendezésre a NATO Parlamenti Közgyûlés tavaszi ülésszaka.

(NATO PK sajtóközlemény, 2000. május)