Lord Robertson kiemelkedõ fontosságúnak ítélte az olasz elnök NATO-beli látogatását, hiszen Olaszország a Szövetség szinte minden új feladatának végrehajtásában központi szerepet vállal. Erre a legszemléletesebb példa balkáni szerepvállalása. Az olasz légierõ 1993 óta a NATO rendelkezésére bocsátja repülõtereit, és támogatást nyújt a balkáni légi mûveletekhez, amelyek elõsegítették a boszniai háború befejezését. Olaszország a béke fenntartása érdekében azóta is fenntartja jelentõs boszniai katonai jelenlétét.

Még a boszniainál is jelentõsebb volt Olaszország koszovói szerepvállalása. A Szövetséges Haderõ Hadmûvelet során kész volt komoly anyagi áldozatokra is, mert Itália lakói tudatában voltak annak, hogy kizárólag így volt lehetséges a Szövetség által képviselt értékeket és érdekeket megvédelmezni. A légi hadmûveletekben mintegy 50 olasz harci repülõgép vett részt.

A koszovói KFOR békefenntartó alakulatokhoz Olaszország elsõként, jelentõs számú erõkkel, mintegy 6.500 fõvel járult hozzá. Az olasz szövetségesek annak is tudatában vannak, hogy a civil újjáépítéshez olyan törvényes rend fenntartása szükséges, amelyet rendõrök képesek csak megteremteni. Az olasz rendõrök Boszniában és Koszovóban is tevékenykednek.

Az olasz carabinierik albániai jelenléte része az országot segítõ programnak, amely kiterjed az albán fegyveres erõk reformjának támogatására, és az illegális bevándorlás korlátozásában és az aknamentesítésben nyújtott segítségre is. Ez a támogatás az átalakulás nehéz idõszakát élõ balkáni ország számára nagy fontossággal bír.

A fõtitkár nagyra értékelte azt a szerepet is, amelyre Olaszország a Szövetség egyéb programjainak keretében vállalkozik, ezek: a Mediterrán Dialógus és az ESDI. Lord Robertson végezetül köszönetet mondott azért, hogy Olaszország Firenzében, május végén, vendéglátója lesz a Szövetség külügyminiszteri találkozójának.

(NATO-közlemény, 2000. május 5.)