No. 8. (00/03/24)
George Robertson NATO-fõtitkár beszéde a 10. Antalya Konferencián
Antalya, 2000. március 10.
"A NATO a 21. században: kihívások és lehetõségek"
A Törökországban megrendezett konferencián a fõtitkár a Szövetség jövõjével foglalakozott. Lord Robertson beszédében kifejtette, hogy a NATO magabiztosan tekint a jövõbe, új tagokkal egészülhet ki; együttmûködik Oroszországgal, Ukrajnával és a partnerországokkal; folytatja a balkáni béketeremtést; megpróbálja feltartóztatni a proliferációt; fejleszti katonai képességeit; és a transzatlanti együttmûködés legfõbb fóruma marad. A felsorolt eszközök birtokában a Szövetség békét és biztonságot teremt.
Egyes szakértõk szerint a NATO bajban van, és három vállalt feladatával nem tud megbirkózni. Nem lesz képes a Balkánon tartós békét és stabilitást teremteni, Oroszországgal bizalmon alapuló kapcsolatokat kialakítani, és nem tudja támogatni az ESDI-t önmaga meggyengítése nélkül. Ezek a feladatok valódi kihívást jelentenek, azonban a lehetõségek felülmúlják a kihívásokat.
A Balkánon hosszú távú katonai kötelezettség-vállalásra van szükség, és különösen Bosznia-Hercegovinában már ma is vannak eredmények. Ez bizakodással tölthet el bennünket Koszovó esetében is. Az erdményekhez idõ és komoly erõfeszítések kellenek. Néhány hónap alatt nem lehet egy új Svájcot felépíteni. Koszovóban az egész lakosságra kiterjedõ erõszak véget ért, a szerb erõket kivonták, az albán haderõt a KFOR feloszlatta és demilitarizálta, a bûnesetek száma is jelentõs mértékben csökkent. A tartományban azonban még mindig jelen van a gyûlölet és az erõszak. Több rendõrre és pénzre van szükség a társadalom újjáépítéséhez. A KFOR mindaddig Koszovóban marad, ameddig nem teljesíti küldetését, azaz nem teremt tartós békét és biztonságot a lakosság számára.
Az egész balkáni régió egységes kezelésére és egy átfogó politikai és gazdasági megközelítésre van szükség. A Balkánon a béke megteremti a fejlõdésnek és annak lehetõségét, hogy a térség felzárkózzék az európai fejlõdés fõ irányaihoz. Az EU Stabilitási Paktuma és a NATO Délkelet-európai Kezdeményezése is ezt a célt szolgálja. A gazdaság és a biztonság elválaszthatatlanok. A Szövetség és 7 térségbeli ország mûködik együtt a Délkelet-európai Biztonsági Kérdések Konzultatív Fórumának keretében, és az Euro-atlanti Partnerségi Tanács is keresi a regionális együttmûködés gyakorlati formáit. Eme utóbbi területen Törökország is élen jár. Stratégiai helyzete is erre a vezetõ szerepre predesztinálja.
A fõtitkár véleménye szerint Oroszország bevonásával lehet megteremteni egy igazi Euro-atlanti Közösséget. Lord Robertson kifejezte ugyanakkor az oroszoknak mélységes aggodalmát és kritikáját a csecsen területen alkalmazott taktikáért. A kölcsönös gyanakvás és bizalmatlanság felszámolható, és együtt kell munkálkodni egy szoros kapcsolat kialakításáért. Koszovó a bizonyíték arra, hogy a NATO-nak és Oroszországnak a legnehezebb körülmények között is együtt kell mûködnie, és arra is, hogy Oroszországnak fontos része lehet a megoldásban is. A fõtitkár üdvözölte Putyin azon kijelentését is, hogy Oroszország esetleg még a NATO tagja is lehetne, jóllehet a Szövetség programjában ez egyelõre nem szerepel.
A harmadik fontos feladata a Szövetségnek, amely szintén nagy kihívást jelent és Törökország szempontjából is igen jelentõs, az az erõs Európai Biztonsági és Védelmi Identitás (ESDI) továbbfejlesztése, amely létrejöttével megerõsítené a NATO-t s ezzel együtt tagállamainak biztonságát is. Az ESDI tehát minden szövetséges érdekét szolgálná. Megvalósítása elérhetõ cél. Egy erõsebb Európa sokkal hatékonyabban tud majd közremûködni és nagyobb részt tud vállalni a NATO célkitûzéseinek megvalósításában, valamint képes lesz megbírkózni az európai válságok kezelésével amerikai vezetés nélkül is.
A védelem terén Európa folyamatosan fejleszti képességeit. A döntéshozatali struktúrák kialakításával és a katonai képességek terén kitûzött ambíciózus célok megvalósításával Európa nagy lépéseket tesz elõre, amely teljes mértékben élvezi a Szövetség támogatását, hiszen ez közös érdeket szolgál.
Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a jövõben minden tökéletes lesz. Legtöbben aggodalommal figyelik az ESDI alakulását. A legfontosabb cél, hogy minden NATO-tagállam érdekeit figyelembe vegyék
(NATO-közlemény, 2000. március 20.)