DR. TORGYÁN JÓZSEFNÉ CSEH MÁRIA, az FKGP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony! Tisztelt Államtitkár Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy örömömre szolgál, hogy a jövő nemzedék sorsát érintő törvénymódosítás az Országgyűlés elé kerül, az abban foglaltakat megvitatjuk, és ebben én is részt vehetek.

Ez a törvény hatékonyan szolgálja a gyermeki jogok érvényesítését, egy átlátható és ellenőrizhető gyermekvédelmi rendszer kiépülését, a polgári kormány család- és ifjúságpolitikájának megfelelően. Az eltelt időszak viszont azt is mutatta, hogy még van tennivaló ezen a téren annak érdekében, hogy a rászoruló gyermekek védelmét és esélyegyenlőségét növelő intézményrendszer kiteljesedjen, valamint érvényesüljenek a nemzetközileg is elfogadott szilárd értékek, amelyek mellett Magyarország is hitet tett akkor, amikor a gyermekek jogairól szóló, 1989. november 20-án kelt New-York-i egyezményt ratifikálta.

Rendkívül fontos kihangsúlyozni, hogy a gyermekek számára az a legjobb, fejlődésüket az szolgálja a leghatékonyabban, ha családban nevelkedhetnek. Ez a családban való nevelkedés azonban csak úgy valósítható meg, ha annak anyagi feltételeit a társadalom biztosítja, vagyis a családok számára olyan életkörülményeket teremt, ami lehetővé teszi a gyermekek vállalását, illetve a róluk való megfelelő gondoskodást.

Ez év folyamán már magam is önálló képviselői indítványt adtam be a törvény módosítására annak érdekében, hogy a gyermekeket egyedül nevelő szülő ne kerüljön hátrányos helyzetbe a kiegészítő családi pótlékhoz jutás feltételeinek megállapításakor. A kormány ugyanis egyre több támogatást biztosít a gyermekes családok számára. Ennek megfelelően kiegészítő családi pótlékban részesülnek azok a családok, amelyek a gyermeknevelés költségeit nem képesek előteremteni, és a gyermekek számára a létfenntartás alapvető feltételei nem biztosítottak.

A jogi szabályozás célja, hogy meghatározott intézkedésekkel segítséget nyújtsanak a gyermekek jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, a szülői kötelezettségek teljesítéséhez, illetve gondoskodjanak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről.

A lakóhely szerint illetékes települési önkormányzatok kiegészítő családi pótlékban részesítik azokat a családokat, ahol a család egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. A háztartásban élő gyermekes családok esetében ez az összeg reális határt szab, ám a csonka családokban e jövedelemhatár már gyakran kizárja a támogatás megítélésének lehetőségét.

Ennek elkerülése érdekében nyújtottam be az önálló képviselői indítványomat, mert a kiegészítő családi pótlékhoz jutás jövedelmi feltételeinek differenciálására van szükség. Ez oly módon történik, hogy a gyermeküket egyedül nevelő szülők ne kerüljenek hátrányba a kétszülős családokhoz képest; különösen az idei évben, amikor a minimálbér 40 ezer forintra emelése következtében számos esetben tapasztalható, hogy a gyermeküket egyedül nevelő szülők a jövedelememelkedésük folytán kiesnek a kiegészítő családi pótlékra való jogosultságukból.

Statisztikai adatok bizonyítják, hogy e támogatási formát 60 százalékban a gyermeküket egyedül nevelő szülők kérik, éppen a nehéz megélhetési körülményeik miatt. Ezért javasoltam, hogy a kiegészítő családi pótlékhoz való jutás jövedelmi feltételeinek megállapításánál a jövedelemhatárokat 25 százalékkal emeljék meg, ami 2001-ben 22 887 forint lenne. Ez azt jelentené, hogy aki 22 800 forintot keres, az is megkaphatná ezt a kiegészítő családi pótlékot, mert most csak 18 310 forintig kapja, ha ezen felül van a keresete, akkor már kiesik ebből a támogatásból.

A benyújtott törvényjavaslat elfogadása után örömmel állapítottam meg, hogy a kellő időben megtett javaslatomat a kormány magáévá tette, és azt a törvényjavaslatba beépítette.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat tárgyalásának van még egy nagyon fontos aktualitása: éppen száz éve annak, hogy a családjukból kikerült gyermekekről történő gondoskodás intézménye állami szinten kialakult. Erre nagyon is szükség volt, mert az elmúlt évszázad eseményei, mint például a két világháború, tömegesen termelték a családjukat elvesztett árva gyermekeket, akikről a gondoskodás csak állami szinten, a társadalom egészének összefogásával történhetett.

 

(10.40)

 

Ez az állami gondoskodás azonban még nem volt képes a gyermekek részére igazi otthont biztosítani, mivel mind elhelyezésük, mind pedig a velük való bánásmód nem volt olyan, amely pótolhatta volna az elvesztett szülői ház gondoskodását és szeretetét. Ezen kívül a gyermeki jogok érvényesítésére sem fordítottak figyelmet.

A jelenleg hatályos gyermekvédelmi törvény azonban már kiküszöbölte ezeket a hiányosságokat, és gyermekvédelmi intézményrendszerével afelé közelít, hogy a családjukból kiszakadt gyermekek családhoz közeli ellátásban részesüljenek, és hivatásos nevelőszülők segítségével egészen kiscsaládos környezetben nőjenek fel.

A gyermekek érdekét szolgálja az a rendelkezés is, mely szerint a gyermektartásdíj megelőlegezése mint szociálpolitikai jogintézmény, kikerült a bíróságok hatásköréből, és a gyámhivatali rendszerbe illesztve került ismét újraszabályozásra. Az e téren tapasztalt gyakorlat ugyanis azt bizonyította, hogy a gyermektartásdíj megelőlegezésére a bíróság eljárása bürokratikusan hosszadalmas volt, ami nem szolgálta a kiskorúak érdekeit.

A javaslat újraszabályozza az otthonteremtési támogatást mint normatív, pénzbeli támogatást a családi háttérrel nem rendelkező felnőttek differenciált módon való támogatására. Ennek a támogatásnak a legnagyobb összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének az ötvenszerese. Ez az összeg az öt éven belüli benttartózkodás esetén elérheti az egymillió forintot is, vagyis az öregségi nyugdíj mindenkori összegének a hatvanszorosát.

A fogyatékos fiatal felnőttek tekintetében bővíti az otthonteremtési támogatás lehetőségét is. Ezek a rendelkezések nagyon segítik a fiatal felnőtteket abban, hogy a nevelési intézmény elhagyása után saját lábukra álljanak, és az önálló életüket megkezdhessék.

A javaslatban foglalt módosítások tehát nagy jelentőségűek a jövő zálogát képező ifjúság további sorsát illetően. Ha ezt a javaslatot kellő megvitatás után az Országgyűlés elfogadja, akkor arról teszünk tanúbizonyságot, hogy helyünk van az európai uniós országok közösségében.

A Független Kisgazdapárt támogatja a törvényt. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és az FKGP soraiban.)

 

Előző Következő

Eleje Tartalom Homepage