DR. HEGEDŰS MIHÁLY, az FKGP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Államtitkár Asszony! A mai napon elkezdődik egy összetett törvényjavaslat parlamenti általános vitája. A javaslat negyvenkét szakaszban tárgyal több, szorosan össze nem függő törvény módosításáról. E javaslatok között szerepelnek már működő, európai uniós tagállamokkal kötött szerződések, amelyek kiterjesztése szükséges az európai gazdasági térség állampolgáraira is. Szerepel olyan módosítás is, amely elősegíti az új népegészségügyi program egyes pontjainak megvalósítását, de a legtöbb módosítás célja az Európai Unióhoz való csatlakozás keretfeltételeinek a megteremtése.
E jogharmonizációs keretfeltételek a jelen törvényjavaslatban három fő tárgyalási fejezetben jelennek meg. Ezek a személyek szabad áramlása, az áruk szabad mozgása, valamint a szolgáltatások nyújtásának szabadsága témakörét érintik. Egy pár perces vezérszónoklat idejébe csak a lényegesebb, érdekesebb és aggályokat keltő módosítások értékelése fér bele.
A Független Kisgazdapárt támogatja e módosítások törvényerőre emelését. Mivel támogatjuk a magyar belépést az Európai Unióba, így elfogadunk olyan javaslatokat, rendelkezéseket is, amelyek eddig a mi gyakorlatunktól távolabb álltak.
A javaslat első hat törvényszakasza az Európai Unió állampolgárságával rendelkező, egészségügyi képesítésű személyek esetén biztosítja a szolgáltatások és a személyek szabad áramlásának feltételeit országunkba. Az egészségügyi képesítésű személyek, elsősorban orvosok áramlása a rendszerváltás előtt egyirányú volt. Évente körülbelül ötszáz orvos hagyta el Magyarországot, és próbált szerencsét gazdagabb és fejlett demokráciával rendelkező országokban.
(Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
A rendszerváltás után az orvosok áramlása megindult országunk felé is. Elsősorban a Trianon előtti Magyarország területéről jöttek országunkba orvosok, illetve egészségügyi dolgozók. Az orvosok száma megközelítette a négyezret. Sokan nem vették jó néven ezt az áramlást, féltették a magyar orvosok munkahelyeit, hiszen ez a bevándorlás egy vidéki orvosegyetem akár tízéves képzési létszámát tette ki.
Az azóta eltelt idő ezen félelem alaptalanságát bizonyította. Az egészségügyben uralkodó finanszírozási elégtelenség, az orvosok és egészségügyi dolgozók megalázóan alacsony fizetése sok orvost pályaelhagyásra késztetett. A pályaelhagyók túlnyomó része a magas színvonalon kiképzett, nyelveket jól beszélő fiatalok közül került ki. Ma sok olyan kórházi osztály küzd működési gondokkal, ahol a gondokat nemcsak a pénztelenség, hanem az ezzel szorosan összefüggő orvos- és nővérhiány jelenti.
Bebizonyosodott, hogy a fokozottan hátrányos helyzetben lévő régiók kórházai ma már működésképtelenek lennének a honosított diplomájú orvosok nélkül. A működési nyilvántartásba való vételt megelőző szakmai vizsga során a szakmai tudás lesz az elsőrendű fontosságú, természetesen egyidejűleg mérve a nyelvismeretet is. Így lehetőség nyílik arra, hogy különböző mélységű nyelvismeretet igénylő munkakörbe ne egyforma nyelvtudású emberek kerülhessenek. Remélem, hogy ez a bizonyos esetekben elégtelen nyelvtudás olyan szakmák képviselőit érinti, ahol nem elsődlegesen a betegekkel való kontaktus teremtése a lényeges.
A következő egy-két évtizedben számolhatunk az eddigi áramlás állandóvá válásával. Tehát a legjobban képzett fiatal orvosaink, a magas színvonalú orvosképzésünknek köszönhetően lehetőséget kapnak a világ fejlettebb országaiban való elhelyezkedésre, és helyükre a harmadik világ országaiból jönnek orvosok, nővérek Magyarországra. Akár tetszik, akár nem, ez már napjainkban is realitás, és az elkövetkező években ez a nemkívánatos folyamat erősödni fog. Amíg az egészségügyben dolgozók a fizetési rangsor utolsó helyein tanyáznak, ezen segíteni nem lehet, és úgy kell tekinteni a szomszédos országok, illetve a volt harmadik világ egészségügyi, orvosképző egyetemeire, hogy ma ott képezik a magyar lakosságot gyógyító orvosok jelentős részét. Ez sajnos realitás.
A 7., 12. §-okban a javaslat foglalkozik a gyógyszerészi diplomák, vizsgabizonyítványok kölcsönös elismerésével, megkönnyíti a szabad letelepedést és a szolgáltatáshoz való jog tényleges gyakorlását a módosítás. Ilyen például, hogy a gyógyszertár vezetéséhez a jövőben nem lesz szükséges a gyógyszerész szakvizsga, mivel az európai gazdasági térség államaiban ez nem gyakorlat. Elegendő öt év szakmai gyakorlatot igazolni. Nehéz emellett megjegyzés nélkül elmenni. Mint gyakorló orvosnak, megnyugtató a magasan képzett gyógyszerész kollégával konzultálni, tőle tanácsot kérni. Arra gondolva, hogy a jövőben ezt nemcsak szakmai, hanem nyelvi nehézség is akadályozhatja, aggályaink támadnak.
(10.30)
A személyi jog megszerzésének megkönnyítése előrevetíti egy, az orvosokkal fordított irányú áramlás bekövetkezését a gyógyszerészeknél. Elképzelhető, hogy a nagy forgalmú, nagy jövedelmet biztosító gyógyszertárak külföldi kézbe kerülnek, és tovább növekszik az a szakadék, amely jelenleg is fennáll a nagy forgalmú városi és a fennmaradásukért küzdő kis falusi gyógyszertárak között. Ez az egyenlőtlenség tehát tovább növeli a vidéki falvakban élő lakosok hátrányait.
Az előző vezérszónoklatban Kökény képviselőtársam aggályait fejezte ki, hogy a külföldi befektetőket esetleg zavarni fogja, hogy a gyógyszerárrés változása előnytelenül érinti a gyógyszertárakat. Megmondom, engem pontosan ennek a fordítottja zavar: az zavar, ha a külföldi tőkeerős gyógyszerészcégek és gyógyszerészek egyszerűen kimazsolázzák a jövedelmet biztosító gyógyszertárakat (Dr. Kökény Mihály közbeszól.), a magyar gyógyszerészek pedig - és ezáltal a magyar lakosság - hátrányt szenvednek. Tehát itt az aggodalom különböző oldalról nézve különböző okokat vet fel. Engem a magyar gyógyszerészek sorsa iránt érzett aggodalom tölt el, nem a külföldi befektetők iránt érzett aggodalom.
Pozitívan ítélhető meg tehát a javaslat azon új rendelkezése, amely rendezi és összhangot teremt a gyógyszerekre és a törzskönyvezési eljárásra vonatkozó magyar és európai uniós jogszabályok között. A javaslat összhangba hozza a polgári jog öröklésre vonatkozó rendelkezéseit és a hozzátartozói személyi jog intézményének szabályát, valamint az Európai Unió tagállamainak gyakorlatát, így ezen a területen megvalósulhat a személyek és szolgáltatások szabad áramlásának törvényi feltétele.
A jövőre nézve nagy jelentőségű a kötelező egészségbiztosítási ellátásról szóló 1997. évi törvény módosítása, mivel az európai gazdasági térségben élő rendeletek szerint kell ezt elfogadni. Állampolgárainknak az európai gazdasági térség államaiban, illetve ezen országok polgárainak hazánkban történő egészségügyi és szociális ellátásainak feltételeit szabályozza ezen javaslat. Részben kitaposott úton járunk, mivel a már megkötött és kihirdetett magyar-német, illetve magyar-osztrák szociális biztonsági egyezmények is ezen a térítési rendszeren nyugvó szabályozást tartalmaznak, azaz német, illetve osztrák viszonylatban ezek a szabályok már élnek, és a sürgősségi, illetve a kórházi ellátásban a magyar egészségügy számára rendkívül negatív tapasztalatokkal járnak. Az egészségügyi ellátás finanszírozásának lényege, hogy az államok saját polgáraira vonatkozó nagyságú finanszírozást kérhetnek a teherviselő külföldi biztosítótól az ellátásért, tehát például a Magyarországon ellátott német betegért a német teherviselő biztosítótól csak annyit kérhetünk, amennyit egy magyar beteg után fizet az országos egészségbiztosító az ellátónak, és ez, kérem, nem éri el a 2 márkát. Tehát amennyi pénzt kap ma egy magyar orvos egy német beteg komplett ellátásáért - legyen az akár sebellátás, laboratóriumi vizsgálatok, EKG, komplett vizsgálat -, az körülbelül 1,80-1,90 márka értéknek felel meg, így a magyar biztosító a teherviselő német biztosítónak 1,80 márkát tud számlázni. Ez egy döbbenetes szám, ha meggondoljuk, hogy ugyanakkor egy magyar beteg után, akit a németek látnak el, ennek a 20-30-szorosát számlázzák a magyar államnak. Egy ilyen előnytelen szerződés él már lassan két éve Magyarországon. Ez a megszégyenítően alacsony ár az orvosok számára elfogadhatatlan.
Ez az óriási különbség természetesen kiegyenlítődik, a magyarok és a németek azért nagyjából hasonló összegű pénzt számláznak egymásnak, ami egyszerűen abból következik, hogy Magyarországon évente sok millió német turista jelenik meg, így 20-30-40-szer annyi beteget kell ellátni ugyanannyiért, mint amennyit a németeknek fizetünk mi a pár száz magyar beteg kinti ellátásáért. Ennek a szerződésnek a nagy vesztese ismételten a magyar egészségügyi ellátórendszer. Természetesen a sok külföldi turista, esetleg munkavállaló nemzetgazdasági szinten nagy nyereséget jelent, de ebből a nyereségből az egészségügybe nem fordítódik vissza szinte semmi, és ez nem csatlakozási kérdés, nem a csatlakozás negatívuma, ez a magyar egészségügy további kizsákmányolását jelenti.
Magyarországon évek óta fontos esemény a gyógyszerek árának, illetve a biztosító által adott támogatás mértékének az elfogadása. A támogatás mértékének normatív megállapítására az európai gazdasági térség résztvevőjeként nem lesz lehetőségünk, mivel minden egyes támogatást, illetve támogatásból való kizárást egyedi döntés formájában kell meghozni. Ez első hallásra ijesztően hangzik, de elképzelhető, hogy mégis jól működik, mivel vannak olyan európai uniós országok, ahol a gyógyszerek árszínvonala alacsonyabb, mint Magyarországon.
A javaslat a 15. §-ban foglalkozik egy régen várt, a Bokros-csomag keretében megszüntetett lehetőséggel - ezt el kell mondani, bár már közhelynek tűnik -, amely lehetővé teszi a támogatott fogmegtartó kezeléseket, így lehetővé válik a meghirdetett népegészségügyi program egyik fontos elemének teljesülése, a fogászati ellátások széles körben történő hozzáférhetővé tétele.
A javaslat foglalkozik az egészségbiztosítási törvény módosításával, mivel azt nemcsak az európai gazdasági térség szabályaival kell harmonizálni, hanem a magyar törvényekkel is. Így egyenlően, mindenki számára hozzáférhetően biztosítani kell a gyed felső összegét; meg kell szüntetni a lehetőséget a táppénzzel való visszaélésre, mert a jelen rendelkezések erre lehetőséget nyújtanak; biztosítani kell a méltányosság gyakorlását a jogalap nélkül felvett gyedre, illetve a kamat- és mulasztási bírságra vonatkozóan is. Az európai gazdasági térség államainak gyakorlata mintájára szükséges lesz, hogy az ügyintézés olyan központi szervhez kerüljön, amely képes idegen nyelvű iratok kezelésére és a kérelmek elbírálásához szükséges nemzetközi ellenőrzés elvégzésére. A javaslat szerint a felállításra kerülő államháztartási hivatal látja el a családi ellátások transzferével kapcsolatos megnövekedett feladatokat.
Tisztelt Országgyűlés! A jelen törvényjavaslatban olyan mennyiségű, jelentőségű, egymástól eltérő területeket felölelő törvénymódosítás került elénk, amelynek feldolgozása, elsajátítása részünkről rendkívüli erőfeszítéseket követelt. Ennek ellenére a Független Kisgazdapárt támogatja a javaslatok törvénybe emelését, így még abban az esetben is támogatjuk azon módosításokat is, amelyek életbe lépése akár átmeneti, akár 10-15 évig tartó nehézségeket idéz is elő az egészségügyi ellátásban, mivel ezen javaslatok nélkül csatlakozásunk és felzárkózásunk az Európai Unióhoz hátrányt szenvedne. Magyarul: a magyar egészségügynek fizetnie kell a csatlakozásért, a biztosabb jövő érdekében.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)