ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársam!

Ha megengedi, a kormányfői nyilatkozatokat illető csipkelődéseivel most nem foglalkoznék. Ellenben szeretném megköszönni a napirend előtti hozzászólását, mert azt gondolom, hogy mindannyiunk segítségére volt ezzel. De nehogy félreértésben maradjon képviselőtársam, rögtön el kell hogy mondjam, hogy a felszólalása okafogyott volt, ugyanis semmilyen miniszterelnöki bejelentés nem történt. Az erre épülő spekulációk alkalmasak lehetnek arra, hogy az ember az elmeélét csiszolja, de alkalmatlanok arra, hogy a valóságban várható fejleményeket abból kiolvassa. Tehát semmilyen változás nincs, ilyen szándék nem is volt a kormány gazdaság- és munkaerő-politikájában. (Közbeszólások az SZDSZ padsoraiból.)

Ön azt is mondta, hogy ilyen elhangzott. Szeretném tájékoztatni, hogy nem hangzott el. Nemcsak bejelentés nem hangzott el, az ön által idézett gondolatok sem hangoztak el. Ellenben itt van az, ami elhangzott; ha ad nekem egy percet, föl is olvasom, és akkor, ha gondolja, ön is okafogyottnak láthatja a hozzászólását. (Dr. Kis Zoltán: Halljuk!)

A tévedés nyilván abból van, hogy a beszéd angol nyelven hangzott el az Amerikai Kereskedelmi Kamara egyébként ünnepi ebédjén, kérdésre adott válaszképpen. (Derültség az SZDSZ és az MSZP padsoraiban.) Ez a válasz hangzott el magyarul - mármint ha magyarra fordítjuk:

"Köszönöm a kérdését, mert megítélésem szerint ez lesz talán a legfontosabb téma a következő öt esztendőben. Ha fenn kívánjuk tartani a gazdasági növekedést Magyarországon, ehhez nem lesz elég 10 millió magyar, tehát az előttünk álló néhány évben munkaerőként - munkaerőként - számításba kell vennünk több millió embert a szomszédos országokból is.

Magyarország bizonyos értelemben szerencsés nemzet a szerencsétlenségében, miután több mint 4 millió magyar él a határokon kívül. Mint több ízben hangsúlyoztam, fontos olyan országot teremtenünk, amely a legvonzóbb a régióban, mert ha erre képesnek bizonyulunk, az mágnesként vonzhatja a térségben élőket. Akkor idehívhatjuk és fogadhatjuk a határon túl élő magyarokat, figyelembe véve az itthon élők érdekeit is.

Önök előtt is ismert, hogy a most megvitatás alatt lévő státustörvényben ugyancsak szerepelnek erre vonatkozó megállapítások. Tehát mi magyarok nem 10, hanem 14 milliós munkaerő-kapacitással rendelkezünk, s ha ezt megfelelően tudjuk szabályozni, s képeseknek bizonyulunk a kintiek érdekeit az itthon élő magyarok érdekeivel összhangba hozni, az javára válhat a magyar gazdaságnak." (Közbeszólások az SZDSZ padsoraiból. - Nagy taps a kormánypártok és a MIÉP padsoraiban.)

Mint ön is láthatja, a "betelepítés" szó még csak véletlenül sem hangzott el; egyébként nem véletlenül nem hangzott el. (Nikolits István: Ez még rosszabb!) Kínosan kerülöm magát a témát is, az erre vonatkozó megjegyzéseket is, mert tisztában vagyok a magyar ellenzék szándékaival. (Moraj az MSZP padsoraiban. - Közbeszólásra reagálva:) Sajnos, kénytelen vagyok...

Viszont két érdemi megjegyzést is szeretnék tenni az elhangzottakhoz. Az első, hogy ha ezt így gondolja a magyar kormány és a magyar miniszterelnök, föl kell tennünk a kérdést, hogy akkor miért nem támogatja a Szocialista Pártnak azt az indítványát, hogy a határon túl élő magyaroknak nemcsak három, hanem hat hónapra is megadjuk engedély nélkül az automatikus munkavállalást.

Szeretném elmondani szocialista barátainknak és képviselőtársainknak (Közbeszólás az MSZP soraiból.), hogy személy szerint szimpatizálok az önök javaslatával. Tehát örülnék annak, ha a magyar gazdaság ma egy lépésben megtehetné azt, hogy a határon túl élő magyaroknak azonnal hat hónapi automatikus munkavállalási lehetőséget nyújtana.

Azt gondolom azonban, hogy ennek van némi kockázata. Ezért szerintem jól rendelkezik a státustörvény, amikor azt mondja, hogy először adjuk meg három hónapra, várjunk egy kicsit, nézzük meg, hogy ezzel nem sértjük-e a magyar állampolgárok érdekeit; hol jelentkeznek problémák; azokat próbáljuk kijavítani, és utána szívesen ígérem meg önöknek azt, hogy ha ki tudjuk küszöbölni a problémákat, vagy nem jelentkeznek ilyenek, akkor automatikusan meghosszabbíthatjuk hat hónapra. Ebben lehet a szocialisták és a kormánypártok között egyetértés. Tudom, hogy a szabad demokraták ebben az ügyben más állásponton vannak.

A másik ügy a nyilvánosságot érinti; én ezzel nem szívesen foglalkoznék. Érdemes azonban azon elgondolkodni, hogy a mai viszonyok közepette az angol nyelv nem jelenthet olyan nagy akadályt, hogy egy angol nyelven elhangzott előadást miképpen lehet a magyar tömegkommunikáció bizonyos csatornáin egészen más tartalommal eljuttatni az emberekhez, mint ahogyan az elhangzott. (Közbeszólások az MSZP és az SZDSZ soraiból.)

Csak annyit szeretnék mondani ezzel kapcsolatban, hogy amikor - ez egy régi történet - meghalt Sztálin, akkor a Népszava elkövette a sajtóhiba klasszikus példáját, mert az első oldalán azt írta: "Megrendelten gyászolunk." (Derültség a kormánypártok padsoraiban.)

 

(15.20)

 

A szerkesztőt akkor azonnal lefüggönyözött autóba dugták és meghurcolták. (Közbeszólás az MSZP soraiból: És most?). Az idők változnak, ma egy tudósítói hiba után nem az ávó jön, csak a miniszterelnöknek kell pontosítania.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Hosszan tartó taps a kormánypártok soraiban.)