DR. SZABÓ JÁNOS honvédelmi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Köszönöm mindenekelőtt képviselőtársam felvetését, hogy emlékezzünk meg a Varsói Szerződés felbomlásának 10. évfordulójáról. A felvetés nem csupán az évforduló miatt fontos, hanem azért is, mert a rendszerváltás egyik legnagyobb formátumú politikusa, Antall József múlhatatlan érdemeket szerzett abban, hogy hazánk ma már nem a Varsói Szerződés tagja, sőt abban is, hogy a Varsói Szerződés megszűnt egyáltalán létezni. Ő volt az, aki 1990 júniusának elején a Varsói Szerződés politikai irányító testületének moszkvai ülésén megjegyezte, hogy a magyar kormány azt szeretné, ha 1991 végére a Varsói Szerződés felbomlana. Nem kevés bátorságra vallott ezt Moszkvában 1990-ben bejelenteni, még akkor is, ha a címzett Mihail Gorbacsov volt, az a Mihail Gorbacsov, aki a peresztrojka és a glasznoszty megalkotója és végrehajtója volt. Hozzájárulásunk a Varsói Szerződés felbomlásához más közép- és kelet-európai országok számára is megnyitotta az utat a szabadság felé.
Ezt a történelmi léptékkel mérve is jelentős döntést 1990-ben a magyar diplomácia, élén a miniszterelnökkel, felvállalta. Olyan döntés volt ez, amely megalapozta az önálló magyar külpolitizálást, azt, hogy hazánk végre saját maga választhasson. Magyarország Európát választotta, az európai értékeket és normákat, az európai jogrendet és a demokratikus berendezkedést, és ezzel együtt az európai intézményeket is.
Ismeretes, hogy ma már egy olyan szervezet tagjai vagyunk, ahol mindenkinek a szava egyformán számít, ahol a tagok nemzeti érdekei szüntelenül megjelennek és feloldódnak a konszenzussal meghozott döntésekben. Tagságunk nemcsak másként nem elérhető biztonsági garanciát jelent, hanem hozzásegített minket ahhoz is, hogy Európa egyik leggyorsabban fejlődő, stabil demokráciájává váljunk. Szövetségesi mivoltunk nem csupán függetlenséget, a nemzeti érdekek képviseletének lehetőségét adta meg, hanem megnövelt felelősséget is jelent az európai biztonsági kérdések tárgyalásában. Annak a szervezetnek vagyunk megbecsült tagjai, amely a legnagyobb befolyással bír az európai védelmi ügyekre, befolyását pedig demokratikus úton gyakorolja, minden tagállamának egyetértésével. Napjainkra egyértelművé vált, hogy sikerében szinte minden közép- és kelet-európai ország osztozni kíván.
Vitathatatlan, hogy Magyarország és Antall József a Varsói Szerződés feloszlatásában múlhatatlan érdemeket szerzett, amire a történelemkönyvek mindig emlékeztetni fogják az utókort. Munkásságával hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország újra elfoglalhassa az őt megillető helyet az európai demokráciák között. Tíz évvel ezelőtt azonban nem érződött a közhangulaton, milyen történelmi eseménynek voltunk részesei, ideje tehát, hogy letisztítsuk a nagy eseményről a port, és méltó módon emlékezzünk rá, szerte Közép- és Kelet-Európában egyaránt.
A megemlékezés során nem feledkezhetünk meg arról a szolidaritásról, amelyet a visegrádi országok tanúsítottak a Varsói Szerződés megszüntetése érdekében, ezért szimbolikus jelentőséget tulajdoníthatunk annak, hogy hazánk éppen a tízéves évfordulón veszi át a visegrádi együttműködés elnöki tisztjét, és hogy idén kerül helyére az Esztergomot Párkánnyal összekötő híd első eleme is. E három esemény egybeesése világosan kifejezi a magyar külpolitika és a magyar visegrádi elnökség céljait: a sikeres külpolitikai orientációváltás eredményeire építve helyreállítjuk a térségben azokat a kapcsolatokat, amelyek újrateremtését évtizedeken át lehetetlenné tette az idegen megszállás.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)