DR. BALSAI ISTVÁN (MDF): Elnök Úr! Miniszterelnök Úr! Tisztelt Ház! Néhány nap múlva lesz éppen tíz éve annak, hogy Prágában Antall József miniszterelnök a Magyar Köztársaság nevében aláírta a Varsói Szerződés végleges és jogutód nélküli feloszlatásáról szóló okmányt. Ezzel - és természetesen az utolsó szovjet katona távozásával - Magyarország visszanyerte teljes szuverenitását, és ténylegesen is leráztuk magunkról az idegen uralmat, amely már '56-ban is olyan sok áldozattal járt, amelyért olyan sokan áldozták életüket.

Hölgyeim és uraim, még ma is kevesen tudják azonban, hogy milyen meghatározó szerepet játszott ebben a folyamatban a magyar diplomácia és személy szerint Antall József miniszterelnök úr, aki idejében felismerte, hogy a minőségileg új helyzetben az összeurópai biztonság és együttműködés olyan új struktúráját és intézményrendszerét kívánatos kiépíteni, amely alkalmas a megváltozott viszonyok tükrözésére. Idézem őt: "Nemcsak Kelet-Európa, hanem egész Európa szövetségese akarunk lenni" - mondta a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testülete moszkvai ülésén 1990 júniusában. Az első szabadon választott kormány - alig két héttel hivatalba lépése után - szilárd elhatározása az volt, hogy a Magyar Köztársaság a lehető leghamarabb lépjen ki a Varsói Szerződésből, amely valójában egy olyan ránk kényszerített katonai, politikai, úgymond, szövetség volt, ahol a tagországok önállósága és egyenrangúsága fel sem merülhetett. Ne feledjék el, tisztelt hölgyeim és uraim, 1990 júniusában még mintegy 750 ezer szovjet katona állomásozott nemcsak Magyarországon, hanem Németországban és Lengyelországban is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Felelősséggel állíthatjuk, hogy nemcsak kiléptünk a Varsói Szerződésből, de annak megszüntetéséhez is nagyban hozzájárultunk. Az addig tabuként nyilvántartott "feloszlatás" kifejezést első ízben a már említett, alig két hete hivatalban lévő magyar miniszterelnök mondta ki 1990. június 7-én, mint ennek a bizonyos tanácskozásnak az elnöki tisztségét is ellátó miniszterelnök. Ekkor, ezen az esedékes testületi tanácskozáson az előzetesen kidolgozott napirendtől teljesen eltérve, általános meghökkenést keltve, Rizskov, Mazowiecki, Petre Roman, de Maiziere miniszterelnökök körében bejelentette Antall József a szervezet teljes felülvizsgálatának és megszüntetésének szükségességét. Nem kis bátorság kellett ehhez, hiszen a szovjet csapatok, mint említettem, nem csak hazánk területén, még itt tartózkodtak bőséges számban. Moszkvában még egyedül a magyar miniszterelnök képviselte határozottan a megszüntetés álláspontját, de nem sokkal később a magyar diplomácia sikeres erőfeszítéseinek következtében az időközben létrehozott visegrádi országok csoportja is támogatta ezt a javaslatot, majd később további nagy lökést adott ennek természetesen a német egyesítés, valamint az 1990. november 21-én, Párizsban aláírt azon dokumentum, amely az Új Európa Chartája nevet viselte, és amely a biztonságpolitika átfogó rendszerének létrehozásával, a leszerelés és az erőszaktól való tartózkodás célul tűzésével valójában teljes mértékben okafogyottá tette a Varsói Szerződés létezését.

Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásommal arra kívántam rámutatni, hogy az első szabadon választott kormány, mindenekelőtt Antall József miniszterelnök helyesen ismerte fel a megváltozott világpolitikai mozgástér adta lehetőségeket; bebizonyította azt is, hogy merni kell a világpolitikában is bátran és határozottan képviselni nemzeti érdekeinket, hiszen helyettünk ezt nem teszi meg senki. Hittel és bátorsággal, úgy gondolom, a ma még lehetetlennek tűnő célok is elérhetőek, és ezt az utat meggyőződéssel kell folytatnunk a jövőben is.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)