DR. BOGÁR LÁSZLÓ, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Azzal aligha vádolható az MSZP-frakció, hogy valami avantgárd módon színesíteni igyekezne a napirend előtti felszólalásainak tematizációs szerkezetét, hiszen három héttel ezelőtt Vancsik Zoltán képviselőtársa gyakorlatilag szóról szóra ugyanezekkel a teljesen alaptalan és képtelen, tartalmát tekintve kiegészítve... (Göndör István: Egész másról volt szó!), ugyanazokkal az alaptalan és képtelen sirámokkal jön elő, ugyanazokkal a rémtörténetekkel - saját fantáziájával kiegészítve természetesen -, és némi hamis pátosztól sem mentes teátrális előadásban próbálja... (Keller László közbeszól.) - én a lényegről beszélek, képviselő úr - próbálja előadni ezeket a rémtörténeteket. (Dr. Kovács Zoltán: Megvan a jövő évi Oscar-jelölt!)

Én a Vancsik Zoltán képviselő úrnak adott válaszban elmondtam - mint ahogy ön is vagy önök is ismétlik magukat, én sem igen tudok mást tenni, csak megismételtem, legalábbis bevezetőül azt, amit akkor elmondtam -, hogy azzal nem sokra megyünk, hogy ebben a parlamentben az elmúlt évtizedben gyakorlatilag kormány és ellenzék folyamatosan egymás fejéhez vágja ugyanezeket, a többnyire egyébként megalapozatlan korrupciós vádakat.

 

(9.20)

 

És most csak Vancsik Zoltán képviselő urat idézem, ő maga sorolta fel - egyébként itt van, a jegyzőkönyvből idézem, amit ő elmondott -, hogy persze erről az oldalról is sorolni lehetne, a felszólalásában sorolja is az MSZP korrupciós botrányait: a nagymarosi gáttal kapcsolatos telekspekuláció, Conticar, Energol, Co-nexus, Xénia Láz, tb-csalás, CM-Klinikák, over s a többi.

Kérdezem én - és kérdeztem akkor is Vancsik képviselő urat is -, vajon mi értelme van ennek a folyamatnak. Jogállamban élünk, ahol van rendőrség, független ügyészség és független bíróság. (Göndör István: Mondd meg a választóknak, hogy hol van a közpénz!) Ha bárkinek, különösen egy országgyűlési képviselőnek (Folyamatos közbeszólások az MSZP soraiból. - Bauer Tamás: Parlamenti vizsgálóbizottság kell!) bármilyen megalapozottnak tűnő, ő maga által megalapozottnak gondolt feltételezései és gyanúi vannak, természetesen a jogállami intézményrendszer teljes egészében a rendelkezésére áll.

Ami pedig az ön által említett Budai Hengermalom, illetve Dunaferr Rt. kérdését illeti, hadd ne kezdjek bele én is, képviselő úr. Én is tudnék mesélni - csak sajnos a rendelkezésemre álló idő nem teszi lehetővé - számos igen súlyos rémtörténetet, például éppen a Dunaferről is (Dr. Kis Zoltán: Bizony! Meg a hengermalom 2 milliárdja hova lett?! Postabank! Reorg-Apport Rt.!), az enyhén szólva nem egészen gyolcsfehér és gyolcstiszta múlttal rendelkező vezetőkről. A Dunaferr Acél 21 Kft. rémtörténeteivel kapcsolatban nem a rendelkezésemre álló még két perc, hanem ötvenszer két perc sem volna elegendő.

Ami pedig azt illeti, mert ugye tudathasadással vádolt itt valaki, nem emlékszem pontosan, ön evezett el a pszichológia területére. (Dr. Kis Zoltán: A védőügyvédedet kérdezd meg a VIP-hitel ügyében!) Képviselő úr, engedje meg, hogy a Bánk bán-filmmel kapcsolatban én is egy picit a pszichológia területére térjek ki. A modern pszichológia kognitív disszonanciaként ismeri - Festinger és Aronson óta - azt a sajátos patologikus jelenséghalmazt, amely önöket jellemzi. Gyengébbek és pszichológiában kevésbé járatosak kedvéért ezt a "savanyú a szőlő" effektussal tudnám szemléltetni. (Derültség a Fidesz soraiban. - Dr. Kis Zoltán: És te hogy nézel ki? Össze vagy aszalódva! Aszalt szőlő!) A Bánk bán-filmmel kapcsolatban teljesen egyértelmű, hogy önök nem átallják a napi politikai pecsenyéjük sütögetése érdekében felhasználni az egyébként jobb sorsra érdemes és valóban a nemzeti méltóság képviseletét lehetővé tevő nemzeti vállalkozásokat is. (Moraj és derültség az MSZP soraiban.) Azt gondolom, hogy ezzel mindössze önmagukat minősítik, és a legkevésbé sem azokat, akik ezt a nemzeti vállalkozást véghez viszik.

Tehát, képviselő úr, én azt gondolom, hogy esztelen, értelmetlen sárdobálással semmit nem érünk el, azonkívül persze - és elképzelhető, hogy önnek és önöknek ez a legfőbb céljuk mindezzel kapcsolatban - aligha érünk el mást, mint hogy ezzel eltereljük a figyelmet azokról a valóban fontos ország- és nemzetépítő feladatokról (Dr. Kis Zoltán: Az öt karikából elloptatok négyet!), amelyekben horribile dictu még sok esetben szerencsére az együttműködés lehetősége és az egyetértés lehetősége is megvan - ezt nyilván ön sem tagadja -, és meg is volt az elmúlt három év során is.

Ez az egyik lehetőség, hogy elvesszük az energiát az ilyen tevékenységek elől. Másfelől pedig sajnos tovább folytatódik az az eróziós folyamat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.), amely az elmúlt évtizedet jellemezte, ahol a politikai pártok és a parlament fokozatosan leértékelődik a közvélemény szemében. (Az elnök ismét csenget.) Kérem, képviselő úr, ne járjunk ezen az úton. (Moraj és közbeszólások az MSZP soraiban.)

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

 

Előző Következő

Eleje Tartalom Homepage