DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): Köszönöm. Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A rendszerváltás óta egymást váltó kormányok különböztek ugyan néhány dologban, példának okáért a szocialista kormány kirívóan antiszociális, kisemberellenes intézkedéseit említhetném, míg a másik néhány témakörben semmilyen különbség nem fedezhető fel e kormányok között. Ezek közé tartozik a külföldi befektetőknek adott adókedvezmény és adómentesség.
A MIÉP sok fórumon, több napirendhez kapcsolódva is felvetette már ezt a problémát, de felszólalásaink, a hazai vállalkozások esélyegyenlőségére tett kezdeményezéseink mindig elakadtak a külföldi befektetők érdekeit a hazai kis- és közepes vállalkozások érdekei elé helyezők ellenállásán. Pedig az évek során a külhoniak részére nyújtott adókedvezmény és adómentesség olyan mértéket ért el, amelynek vagy legalább annak egy részének a költségvetésbe áramoltatása esetén csökkenteni lehetne a hazai vállalkozók csaknem példátlanul magas terheit.
Mondok egy-két példát az utóbbi időkből: az elmúlt évben mintegy 90 milliárd forint vám- és adóelengedésre számítottak a magyarországi autógyárak. Egy másik felmérés szerint a feldolgozóipar 70 milliárd forint adókedvezményt kap évente. Csak két ágazatot említettem, és máris éves szinten csaknem 200 milliárd forintot adunk a multiknak ezekben az ágazatokban. És hol van akkor még a többi ágazat!
A legfrissebb példa egy hónappal ezelőtti. A kormány tíz évre szóló adómentességgel járó támogatást biztosít a debreceni dohánygyár beruházási fejlesztéséhez. Éves szinten, óvatos becslések szerint is több száz milliárd forint bevételkieséssel kell számolnunk e kedvezmények miatt. Ilyenkor a kormányoldalról azt szokták ellenvetni, hogy ezek nélkül az adókedvezmények vagy adómentességek nélkül nem jönne ide a beruházó. Ez persze nem így van, mert nem mindenhol kapja meg ezt a kedvezményt, és oda is megy. Odamegy, és ide is jönne, mert még mindig viszonylag olcsó a munkaerő, amely többnyire jól képzett, és ha nem is nyugati színvonalú, de számára elfogadható az infrastruktúra és a közlekedés. Amikor pedig mindez megteremtődik keletebbre is, akkor a beruházó odébbáll, hiába kínáljuk neki itt az adókedvezményt. Jó néhány példát láthattunk erre már az elmúlt években.
De ha nem az adókedvezmény és az adómentesség az elsődleges oka a beruházók itteni megtelepedésének, akkor vajon mi? Ezt is sokszor hangsúlyozta már a Magyar Igazság és Élet Pártja: ez az ok a piacvásárlás. Ez a lényeg, hiszen a multik a beruházásaikkal együtt megkapták a hazai piac nagyobbik részét is az adott ágazatban. Ez nekik az igazi nagy üzlet; minden egyéb támogatás részükre ajándék, részünkről pedig felesleges pénzkidobás: az adófizetők zsebéből a multik támogatása.
Hol beszélhetünk szabad versenyről és esélyegyenlőségről az adóval agyonnyomorított hazai vállalkozások és a kormányok tenyerén hordott adómentes külföldiek között? Ráadásul némely befektetők olykor-olykor szeretnek is visszaélni ezen indokolatlan kedvezménnyel. Mondok erre is konkrét példát. Az egyik hazai élelmiszer-kereskedelmi hálózatot felvásárolta egy külföldi, hasonló profilú láncolat. Működtette is a hálózatot kerek öt évig, amíg az adómentessége tartott. Annak utolsó napján lehúzták a bolt redőnyét, majd a következő munkanapon ugyanaz az üzlet egy másik élelmiszer-üzletlánc tagjaként nyitott ki, természetesen újabb öt év adómentességgel. Az már csak hab a tortán, hogy a két kereskedelmi üzletlánc-hálózat tulajdonosi köre, bizony, egybeesik.
Nem vitatjuk, hogy kellenek a munkahelyteremtő beruházások, és azoknak valamiféle kedvezményt is kell biztosítani. Ez lehet akár a piac egy része is, de semmiképpen nem a meghatározó része, hogy ne érvényesíthessenek monopolárat. De kérdezem a kormány tisztelt képviselőitől: kiszámolta-e valaha valaki, hogy az elmúlt tizenkét évben az ilyen adó- és vámkedvezmények mennyibe kerültek az országnak, és hogy abból mennyi munkahelyet teremthetett volna az állam a hazai vállalkozások segítségével?
Kérem, hogy most ne a Széchenyi-tervre hivatkozzanak, mert abból a hazai mikro- és kisvállalkozások igen kis hányada részesülhetne! Várom tisztelt válaszukat.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a MIÉP padsoraiban.)