BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Három év Fidesz-hatalom után újabb veszély fenyegeti az államszervezet demokratikus működését. (Moraj a Fidesz soraiban.) Június végén lejár a hat évvel ezelőtt megválasztott országgyűlési biztosok mandátuma, és május 8-án még nem tudjuk, hogy működni fog-e két hónap után Magyarországon az ombudsmani intézmény.
Az a körülmény, hogy az erre irányuló egyeztetések késnek, hogy a kormánypártok nem nyilatkoztak szándékaikról, eleve bizonytalanságot kelt. Az elmúlt napokban azonban két kormánypárti politikus is olyan nyilatkozatot tett, ami azt valószínűsíti, hogy nem is akarják, hogy legyenek június után ombudsmanok. Répássy Róbert, a Fidesz jogi kabinetjének vezetője szerint az adatvédelmi biztos intézményét meg kellene szüntetni; míg Pokol Béla képviselő úr, az alkotmányügyi bizottság kormánypárti elnöke már azt javasolta, hogy parlamenti különbizottság helyettesítse az állampolgári jogok, a kisebbségi jogok és az adatvédelem biztosát arra az időre, amíg nincsenek ilyenek.
Tisztelt Országgyűlés! A bolsevikok annak idején azt mondták: minden hatalmat a szovjeteknek! Ők ugyanis elutasították a hatalommegosztás elvét. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Ilyen jól tudod? - Honnan tudod ilyen jól?) A polgári demokráciában azonban a szabadon választott parlamentet és kormányt sem illeti meg minden hatalom, a nagyhatalmú törvényhozást is korlátozza az Alkotmánybíróság, a nagyhatalmú kormánnyal és önkormányzatokkal szemben is védi a polgár jogait a nép ügyvédje, az ombudsman, akinek a szava és erkölcsi tekintélye adja a hatalmát.
A rendszerváltás idején még a magyar jobboldal is így gondolta ezt, és támogatta az ombudsmani intézmény felvételét az alkotmányba, majd a kisebbségi és adatvédelmi törvénybe. 1992. május 20-án még a Fidesz vezérszónoka is úgy vélekedett az adatvédelmi törvény vitájában, hogy akár az általános ombudsmani intézményt megelőzően is létre kell hozni az adatvédelmi biztos intézményét. Az akkori vezető kormánypárt, az MDF azonban éppen az adatvédelmi biztos megválasztását akarta 1993 őszén mindenképpen megakadályozni a választásokig hátra lévő időre, majd amikor az akkori ellenzék engedett ennek a zsarolásnak, az általános ombudsmant és helyettesét sem választották meg. Ellenzékbe kellett szorulnia a magyar jobboldalnak ahhoz, hogy hat évvel ezelőtt az Országgyűlés megválassza az állampolgári jogok, a kisebbségi jogok és az adatvédelem országgyűlési biztosát.
Kiváló jogászok szereztek tekintélyt az elmúlt hat évben ezeknek a modern alkotmányos intézményeknek, a polgárok pedig megtanulták, hogy a mindenkori kormány - hangsúlyozom: a mindenkori kormány - önkényes intézkedéseivel, jogsértéseivel szemben is van kihez fordulniuk. Azért hozták létre Európa legtöbb országában ezt az intézményt és azért hoztuk létre Magyarországon is, mert a modern állam mérhetetlen túlhatalommal rendelkezik az egyes polgárral szemben, és az erőszak technikái mellett ma már az információszerzés technikái is mind kiszolgáltatottabbá teszik a polgárt még a demokratikus állammal szemben is. Ezzel szemben lépnek fel a nép ügyvédei szerte Európában és hat éve Magyarországon is.
Konfliktusba kerülnek a kormányokkal, hiszen ez a feladatukból következik; demokratikus elkötelezettségű kormány azonban - és az előző magyar kormány ilyen volt (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Jaj!) - ezt tudomásul veszi és alkalmazkodik hozzá. A Fidesz vezette kormánykoalíció azonban nem ilyen. Rendre hatáskörének túllépésével vádolja az adatvédelmi biztost, amikor a dolgát teszi. Tárgyalni sem kész a kisebbségi biztos antidiszkriminációs törvényjavaslatáról, és amikor a hat éve megválasztott biztosok mandátuma végéhez közeledik, kérdésessé teszi, hogy egyáltalán működhet-e tovább ez az intézmény.
Alkotmányunk szűken szabja meg a mindenkori köztársasági elnök hatáskörét. Azt azonban a köztársasági elnök jogává és felelősségévé teszi, hogy az országgyűlési biztosok választásakor kellő időben, alkalmas személyeket jelöljön, olyanokat, akik várhatóan élvezik az Országgyűlés legalább kétharmados támogatottságát. Ehhez a köztársasági elnöknek kellő időben konzultációt kell folytatnia a parlamenti pártokkal. Nem értjük, mert nem érthető, hogy a jelenlegi köztársasági elnök ezt miért nem teszi meg. Nemcsak azért nem értjük, mert az ombudsman jelölése az alkotmányban és törvényekben tételesen megjelölt feladatai közé tartozik, hanem azért sem, mert az alkotmány a köztársasági elnöki intézmény lényegét határozza meg úgy, hogy őrködik az államszervezet demokratikus működése fölött. Márpedig az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, a kisebbségi jogok biztosának és az adatvédelmi biztos működése nélkülözhetetlen eleme az államszervezet demokratikus működésének.
Netán ahhoz hasonló zsarolás előtt állunk, mint 1993 októberében, csak most a Fidesz kívánja kész helyzet elé állítani a magyar demokráciát, mint akkor az MDF? Tisztelt Országgyűlés! Ha ez történik, akkor megint el kell gondolkoznunk azon, miféle jövő is az (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Diktatúra!), amely Orbán Viktor, Kövér László és Pokorni Zoltán szerint már elkezdődött.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiból. - Közbeszólás a Fidesz soraiból: Illegalitásba kell vonulni! - Nem is érdemes bekerülni a következő parlamentbe!)
Előző Következő