DR. TURI-KOVÁCS BÉLA környezetvédelmi miniszter: Tisztelt Képviselőtársaim! Én azt hiszem, hogy üdítő színfolt lehet itt a tisztelt Házban, ha egyszer-egyszer nem a végtelenített szalag egyik és másik oldalát kell hallgatni. Jó dolog az, ha néha nem mindig ugyanazokat az unos-untalan már elmondott neveket kell újra és újra... - már nem az agyunkba vésni, hanem a fülünket bedugni, hogy ne kellemetlenkedjenek vele. Azt gondolom, hogy nem mi vagyunk így ezzel, tisztelt képviselőtársaim, hanem így van ezzel már az ország valamennyi gondolkodó embere.

Ha valamit mondunk, akkor annak legyen súlya! Amiről képviselőtársam beszélt, nemzeti ügy; olyan nemzeti ügy, amely a jövő generációját kell hogy szolgálja. És ezért most fontos, hogy néhány tévedést eloszlassak. El kell oszlatnom azokat a tévedéseket, amelyek egyfelől a nemzeti parkokban valamilyen rezervációt látnak, olyasmit, ami mindenki elől elzártan és kizárólag a fák, a madarak és a bogarak részére létezik, de az emberek oda be nem mehetnek; és van egy másik része ennek a dolognak, ahol viszont úgy gondolják, hogy ezek a nemzeti parkok általánosak lehetnek. Egyik sem igaz, képviselőtársaim.

A fokozottan védett és védett területek nagysága ma Magyarországon több mint 900 ezer hektár. Ennek mintegy a fele a nemzeti parki terület. Ez egy nagyon jó európai átlag. Ezt javítani jó és szükséges, de csak akkor, amikor az indokolt feltételek erre lehetőséget adnak. Mert mi az alapvető különbség? - és ezért is kértem többek közt ma szót. Az alapvető különbség az, hogy a nemzeti park egyben hatóság is. A nemzeti park azt jelenti, hogy a magyar igazgatásnak egy része, míg a védett területek azt jelenik, hogy magukat a területeket védjük, de nincs ilyen hatósági jogkörhöz kötve. Fontos különbség ez, és ezt a lakosság is érzékeli. Azaz: nekünk úgy kell felállítani a nemzeti parkokat, hogy ezek közvetlenül szolgálják azokat a területeket, ahol léteznek. Ma kilenc ilyen nemzeti park van.

És most válaszolnék a föltett kérdésre. Az Őrség ügye tíz éve húzódik. Ez nem tegnapi, nem tegnapelőtti ügy. Ki kell jelentenem, hogy minden feltétel megérett arra, hogy 2002 tavaszára, legkésőbb valamikor február-márciusra, az Őrségben az a nemzeti park létrejön, amely egy nemzeti értéket, egy nemzeti kincset fog jelenteni.

Mire alapozom ezt? Az Őrség és a Vendvidék egy olyan tájegység Magyarországon, amely mindenhol máshol nélkülözött vagy már elpusztult értékeket tartalmaz.

 

(9.10)

 

Tartalmazza - és ez az egyik legfontosabb rész - azt az ősi magyar paraszti kultúrát, azt a települési szerkezetet, a települési szerkezethez kötött földművelési lehetőségeket, amelyeknek a megőrzése nekünk olyan feladatunk, amelyről nem mondhatunk le. Ezért a tárca egy esztendőn keresztül igyekszik arra spórolni - hogy ezt a szép magyar kifejezést használjam -, megtakarítani, hogy egy jól fölszerelt, olyan nemzeti parkot indítsunk el, amely már szolgálni tudja a környezetet.

Nos, az Őrségi Nemzeti Park ügyében tartottunk egy kihelyezett miniszteri értekezletet, hiszen fölmerültek olyan gyanúk valóban, hogy talán egyes polgármesterek és hozzájuk tartozó polgárok aggodalommal figyelik az előkészületeket. Úgy gondolom, az ott folytatott eszmecsere mindenkit meggyőzött arról, hogy bár lesznek bizonyos, nem sok, kismértékű további korlátozások a jelenlegi fokozottan védett területeken, ezek egész kis mértékűek, de annál nagyobbak az előnyök. Hiszen itt olyan helyzetet tudunk teremteni pályázatokon keresztül, és nemcsak belföldi, hanem külföldi pályázatokon keresztül is, amely ennek a területnek biztosítja azt, hogy megőrizze az ott lévő állatállományát, ha lehet, helyreállítsa azt az eredeti állományt, amely az ökológiai egyensúly fenntartásában egy nagyon fontos elem, és úgy gondolom, hogy mindezek ennek a térségnek egy fontos pluszt tudnak adni.

Még két helyen tervezünk, de csak tervezünk pillanatnyilag olyan nemzeti parkot, amely megalapozott lehet. Az egyik a beregi síkság. Azt gondolom, nem kell elmondani, mit jelenthet majd ennek a területnek, ha ezt jól elő tudjuk készíteni, és ott egy olyan ökoturizmust tudunk létrehozni, amely további lehetőségeket ad az egész térségnek. A másik pedig a Szigetköz, amelynek a kényes voltáról, azt hiszem, nem kell külön szót ejteni. Mindkét esetben jelenleg az előkészületi munkák folynak, és ezek az előkészületi munkák azt ígérik, hogy 2003-ra legalább a kettő közül az egyik szintén nemzeti park lehet.

Arra kérem képviselőtársaimat, támogassák ezeket a kezdeményezéseket, mert ezek pártpolitikától függetlenül össznemzeti érdeket képviselnek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)