SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A magyarországi médiát a polgári koalíció ideje alatt a sajtószabadságot különböző országokban értékelő intézmény, a Freedom House ismét a szabad kategóriába sorolta, 1998 óta minden évben. Ezzel igazolja a polgárok mindennapi tapasztalatát, a Fidesz véleményét, és cáfolja azokat az ellenzéki véleményeket, melyek kétségbe vonták ennek igazságát. Remélhetőleg ezzel lekerül az ellenzéki pártok szokásos vádjainak listájáról a sajtószabadság ügye, mert az utóbbi években csak akkor nem nyilvánították szabadnak Magyarországon a sajtót, amikor az MSZP és az SZDSZ volt kormányon.

Egyet kell értenünk a miniszterelnök úr kijelentésével: nincs értelme tüntetni a sajtószabadság mellett, mert az rendelkezésre áll, és senki nem akarja elvenni tőlünk. Kijelenthetjük, Magyarországon ma szabad a sajtó. Nemcsak tudjuk és mondjuk, de érezzük és tapasztaljuk is ezt. Ízlésünk, értékvilágunk szerint válogathatunk a különböző orgánumok között, s mára sikerült csökkenteni azt a veszélyt, hogy véleménymonopólium alakuljon ki hazánkban. Ki kell emelni a vidéken megjelenő sajtótermékeket, amelyek többsége mára stabilizálta olvasótáborát, és nem egy közülük versenyben van az országos lapokkal, sőt jó néhány meg is haladja azok olvasottságát.

Több mint egy évtizeddel a rendszerváltozás után a média ugyanis ugyanolyan szabadon és demokratikusan működik, mint a demokratikus intézmények. Természetesen a demokrácia játékszabályai miatt mindez problémát, nézetkülönbséget is jelent, de ezt - bármily nehéz - mindenkinek el kell viselnie. Ma két viszonyrendszer befolyásolja jelentősen a sajtó szabadságát, az egyik a tulajdonosi struktúra, a tulajdonosi érdek, a másik a politikához való viszony. Sem a tulajdonosoktól, sem az újságíróktól nem várható el, hogy egyéni érdekeik, szimpátiájuk ellenére írjanak vagy beszéljenek a médiumokban, de minden magyar polgár joggal várja el, hogy az igazat mondják el mind a hírközlésben, mind a publicisztikában.

A politikai erők kiegyenlített sajtószereplését a sajtó egész területén közérdeknek kell tekinteni. Sokan érzik úgy ebben az országban, hogy arra is szükség van, hogy általános erkölcsi alapelveket elfogadó és elfogadást közvetítő média alakuljon ki. Mostanában különösen fontos ez, amikor a felmérések beszédes adatai azt igazolják, hogy a sajtószabadság kiteljesedésével párhuzamosan a tömegkultúra termékei egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a társadalom széles rétegeiben. A kereskedelmi televíziók megjelenése óta ez a folyamat jelentősen felgyorsult, ezért is megnőtt a médiában dolgozók felelőssége, hogy ez a fajta kínálat ne legyen, ne lehessen egyeduralkodó. Örülnénk annak, ha csökkenne annak a lehetősége, hogy az erőszak legbrutálisabb formái a képernyőkre vagy az újságok címlapjaira kerüljenek a piaci versenyre való hivatkozással.

Tisztelt Ház! 1994-98 között részben szabadnak minősítették a magyar sajtót, 1998-tól szabadnak minősítették. A sajtó szabadsága öröm, de felelősség is egyben, mert nemcsak a média szereplőié ez a felelősség, de az országgyűlési képviselőké is. Bízzunk abban, hogy az ellenzék - tudatában saját felelősségének - támogatni fogja a médiatörvény módosításának gyermekeink védelmét szolgáló módosítását és az uniós csatlakozás érdekeit szolgáló módosítást.

Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! 1994-ben részben szabadnak, 1998 óta szabadnak minősítik a magyar sajtót. Ennek fényében érthetetlen, hogy ellenzéki képviselők és más közéleti személyiségek miért kürtölik tele a világot azzal, hogy a kormány és a kormánypártok politikája következtében veszélyben van Magyarországon a sajtószabadság. (Bauer Tamás: Mert ez az igazság!) Mindannyiunk érdeke, hogy ne keltsék feleslegesen rossz hírét hazánknak, mert az minden magyar polgár kárára van. S nemcsak azért, mert az ország nemzetközi hírnevének árt, hanem azért is, mert az ellenzéki pártokat tünteti fel oly színben, mint akiknek a dolgok megítéléséről alkotott véleményét lehetetlen komolyan venni, hiszen arra hivatkozva támadják a kormány médiapolitikáját, hogy az ellenkezik az európai normákkal, miközben mérvadó nemzetközi szervezetek jelentéseikben sorra pozitív véleményt alkotnak a magyar médiáról.

Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Végezetül szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy a világ minden pontján az információ őreinek felelőssége az, hogy teljesebbé tegyék az emberek szabadságát azáltal, hogy tisztességesen bánnak a kezükben lévő értékekkel, az információkkal, amelyek alapján életünket irányítjuk. Márpedig az információ képes mások életét befolyásolni, ezért hatalom, s lehet élni vagy visszaélni vele. Aki ez utóbbit teszi, az a szabadságuktól fosztja meg az embereket, aki az előbbit, az a legnagyobb feladatot vállalja, a szabadság biztosításának rá háruló feladatát.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)