DR. VONZA ANDRÁS földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A Nyugat-Európában jelenleg zajló ragadós száj- és körömfájás ez év február 20-án kezdődött Nagy-Britanniában, és az azóta eltelt időben az Európai Unió több tagországában is előfordultak esetek, így Franciaországban, Írországban és Hollandiában.

Bár az érintett kormányok azonnal korlátozó intézkedéseket hoztak, ez a betegség azonban sajnos az elmúlt időben tovaterjedt, és az Európai Unióban több új esetet is regisztráltak. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium folyamatosan figyelemmel kísérte az eseményeket, és a hatályos magyar állat-egészségügyi jogszabályokra figyelemmel meghozta a hazai állatállomány védelmében szükséges óvintézkedéseket.

A vonatkozó rendelkezések kiadásánál különös tekintettel voltunk arra a tényre, hogy Magyarországon ragadós száj- és körömfájás 1973 óta nem fordult elő, az azóta eltelt időben ilyen betegséget nem regisztráltunk, és 1989 óta, az Európai Unió ajánlásainak megfelelően az állatok védőoltását sem végeztük, így a betegséggel szemben teljesen fogékony a magyarországi állatállomány.

Természetesen a leggondosabb intézkedések mellett is számolnunk kell azzal, hogy a betegség esetleg mégis behurcolásra kerül. Erre az esetre a hatályos állat-egészségügyi jogszabályokon túl rendelkezünk úgynevezett készenléti tervvel is, amely részletesen tartalmazza a betegség esetleges behurcolása esetén követendő eljárást. Itt kell megemlítenem azt is, hogy az állami állat-egészségügyi szolgálat felkészült arra, hogy szükség esetén a legnagyobb hatékonysággal legyen képes intézkedni, ezért a Honvédelmi Minisztérium védelmi bizottságával is felvette a kapcsolatot.

Miután az állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési főosztály február 22-én értesült a nagy-britanniai eseményekről, még aznap közleményt adott ki, amelyben azonnali hatállyal megtiltotta az élő hasított körmű állatok és ezek termékeinek, szalma és szálas takarmányok, valamint ragályfogó tárgyak Nagy-Britanniából Magyarországra történő behozatalát, illetve azoknak az országon keresztül történő átszállítását.

Március elejére világossá vált, hogy sajnos a brit állat-egészségügyi szolgálat nem képes a megtett intézkedések ellenére a járványt megfékezni. Ezért az előbb említetteken túl a betegség behurcolásában jelenleg szerepet játszó egyéb áruféleségek behozatalát is megtiltottuk, nemcsak Nagy-Britanniából, hanem az Unió összes tagországából, abból az alapelvből kiindulva, hogy az Európai Unión belül a belső határokat megszüntették, ezért az Unió gyakorlatilag egy járványtani egységnek tekinthető.

Ezenkívül hazánk határain a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságával együtt olyan fontos járványügyi intézkedéseket vezettünk be, mint a belépő személyek és járművek esetén végrehajtott fertőtlenítés, illetve a nemzetközi utasforgalomban keletkező hulladékok megsemmisítése. Ha a betegség az óvintézkedések ellenére behurcolásra kerülne, akkor az állat-egészségügyi és állatvédelmi meggyőződésünknek megfelelően úgynevezett gócoltást alkalmaznánk a fertőzött telepek körül - követve Hollandia példáját. A gócoltáshoz rendelkezünk megfelelő mennyiségű azonnal bevethető vakcinával, illetve szükség esetére további tartalékokkal.

A másik betegség, amelyről említést kell tennem, a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalma, a BSE vagy a média által nem igazán szerencsésen kergemarhakórnak elnevezett betegség. Hazánkban a betegség vagy annak gyanúja sohasem fordult elő, és a Nemzetközi Járványügyi Hivatal ajánlásainak megfelelően 1989-től végzett kórszövettani vizsgálatok is minden esetben negatív eredményre vezettek.

Még egyszer nyomatékosan szeretném megismételni, hogy Magyarországon sem a ragadós száj- és körömfájás, sem a BSE nevű betegség jelenleg nem fordul elő. A ragadós száj- és körömfájás 1973 óta, a BSE pedig sohasem fordult elő.

2001 márciusában bevezettük a 30 hónaposnál idősebb szarvasmarhák úgynevezett monitoringvizsgálatát, amelynek során az Európai Unióban elfogadott priontesztek segítségével évente legalább 2250 elhullott, illetve kényszervágott szarvasmarha kerül vizsgálatra. Mindezen felül április 30-ától a szarvasmarhák és a juhok vágása során kötelező lesz eltávolítani és megsemmisíteni az úgynevezett speciális veszélyességű anyagokat; a megsemmisítés csont- és húslisztté történő feldolgozás utáni elégetéssel fog történni.

Ezzel kapcsolatosan pluszköltség merül fel (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), amely körülbelül 10 milliárd forintra rúg. Ennek előteremtése a tárca egyik jelenlegi feladata.

Köszönöm szépen. (Taps az FKGP padsoraiban.)