TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretném megköszönni a felszólalását, hiszen aktuális témát vetett fel: a kormány - éppen az ön által elmondott érvek alapján - az április 7-én tartott informális ülésén döntött arról, hogy javaslatot dolgoz ki a nyugdíjkorhatárra vonatkozó szabályok megváltoztatására.
A tervezett változtatásra az ad lehetőséget, hogy a kormány tervei szerint megváltoztatná a társadalombiztosítási nyugdíj kiszámítási rendszerét: az ellátás összegét nem a jelenlegi módon, bonyolult, követhetetlen valorizációs és degressziós szabályok alkalmazásával, hanem a járulékfizetők részére vezetett egyéni nyugdíjszámla alapján fogja meghatározni; az egyéni számla egyenlege kizárólag a járulékbefizetésből, a befizetéssel megszerzett jogosultság mértékétől függ. Aki hosszabb időn keresztül magasabb jövedelem után nagyobb mértékű járulékot fizet be, annak nyilván a számlaegyenlege is nagyobb lesz, így magasabb összegű ellátásban fog részesülni. Aki korábban megy nyugdíjba, annak az ellátási összege nyilván alacsonyabb lesz, hiszen az egyéni számláján szereplő összeget hosszabb időszakra kell felosztani.
Mint érzékelhető, a tervezett rendszerben értelmét veszti mind a szolgálati idő, mind pedig a nyugdíjkorhatár fogalma. Az ellátás összegét két tényező határozza meg: az egyéni számlán összegyűlt megtakarítás és az egyén nyugdíjazáskori életkora. Ezek figyelembevételével mindenki kiszámíthatja, mely életkorban igényel ellátást, mérlegelheti: megfelelő összeget gyűjtött-e össze az egyéni számláján ahhoz, hogy az tisztességes megélhetésre elég legyen. Mérlegelheti azt is: megéri-e neki még egy vagy több évet dolgozni, hogy ezzel nagyobb mértékű ellátásra szerezzen jogosultságot.
Mint érzékelhető, ebben a rendszerben tényleg nincs szükség nyugdíjazási korhatár rögzítésére, indokolt azonban meghatározni az úgynevezett nyugdíjazási életkori sávot, amely középtávon az elfogadott 62 éves életkor körül lehet. Természetesen akik a jelenlegi hatályos szabályok alapján korábban mehetnek csökkentés nélkül nyugdíjba, azok ezen jogukat megtarthatják. Ugyancsak megmarad a lehetősége a korábbi nyugdíjazásra azoknak, akik hosszabb időn keresztül fizettek járulékot.
Ez a javasolt rendszer egyébként nem új ötlet (Kósáné dr. Kovács Magda közbeszól.), azon országokban, ahol az egyéni számlára épülő rendszert bevezették, felmerült a nyugdíjkorhatár megszűnésének abszolút lehetősége. Svédországban például már megtörtént ez a lépés: a nyugdíjazás életkoráról a biztosítottak egy meghatározott sávon belül dönthetnek. A kihirdetett és fokozatosan hatályba lépő 62 éves nyugdíjkorhatárnak mint kiindulópontnak lesz jelentősége: az ellátások csökkentése, illetve növelése ehhez viszonyítva kerül majd meghatározásra. Aki ennél korábban veszi igénybe az ellátást, alacsonyabb összegű, aki idősebb életkorban megy nyugdíjba, magasabb összegű ellátásban részesül.
Úgy gondolom, a kormánynak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer átalakítása során felmerült, a nyugdíjkorhatárral kapcsolatban részleteiben is felvázolt elképzelései figyelembe veszik a nyugdíjrendszer biztosítási és szolidaritási oldalát is. Akinek járulékfizetési teljesítménye azt megalapozza, magasabb összegű ellátásra lesz jogosult, aki viszont úgy dönt, hogy az ellátást alacsonyabb életkorban veszi igénybe, vállalva ezzel azt, hogy az ellátása alacsonyabb összegű lesz, erre is lehetőséget kap.
Remélem, az elmondottak meggyőzték önt is, hogy a nyugdíjkorhatár deklarálása nélkül is működhet a biztosítási és a szolidaritási alapelvet is figyelembe vevő nyugdíjrendszer, amely reményeink szerint kiszámítható és igazságos lesz. A kormány ezen rendszer kialakításán dolgozik. Köszönöm szépen a támogatását ebben a kérdésben.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Előző Következő