DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Április 11-én az Alkotmánybíróság hozott egy döntést, amelyben megállapította, hogy a szövetkezeti üzletrésztulajdonról szóló törvény teljes egészében alkotmányellenes. Nem mondott újat az Alkotmánybíróság, mindössze azt mondta, amiről ebben a Házban oly sokszor a vita folyamán szó volt, és amelyben az ellenzék aggodalmait megfogalmazta.

Nem egy alkotmánybírósági döntésről van szó csupán. Nem arról szól, hogy nem lehet a szövetkezetek kárára az üzletrésztulajdont megoldani. Nem arról szól csupán, hogy az aktív tagokat és a nyugdíjas szövetkezeti tagokat nem szabad szembeállítani a kívülálló üzletrész-tulajdonosokkal, és még csak nem is arról, hogy a közigazgatás nem ülhet rá a polgári jogi jogviszonyra, nem utasíthatja a szövetkezeteket a kifizetésre, nem járhat el a helyükben - sokkal többről szól! Ezt meg is állapítja egy mondatában ez az alkotmánybírósági határozat: a jogállamiságról szól; hogy ebben az országban a jogállamiság kerül veszélybe, ha az Országgyűlést nem a törvényalkotó, a pártok és az ország lakossága által választott képviselők munkája alapján kialakuló törvények fogják meghatározni, hanem egy olyan többségi erőszak, amely a törvényhozásban az utóbbi két évben megjelent.

Tudják a képviselők és sokszor beszélnek róla a parlamenti folyosókon is, hogy lám, én sem értek egyet teljes egészében az előterjesztéssel, talán istenigazából meg sem szavaznám, de kormánypárti vagyok, meg kell hogy tegyem; amikor az MDF arra hivatkozik, hogy ennél a döntésnél ők mossák kezeiket, ők nem vettek benne részt - igaz, valóban nem vettek benne részt, kivonultak, egy képviselőjük volt jelen, és ő igennel szavazott. Az igazságügy-miniszter többször jelezte, hogy némi problémája van, de nem állt ki keményen emellett, nem állt ki az alkotmányosság mellett, nem állt ki egy olyan megoldás mellett, mint amiről szó volt. Ugyanis ebben a Házban, kérem szépen, senki nem vitatta, hogy a kívülálló üzletrészvagyont meg kell oldani! Csakhogy azt mondtuk, hogy ehhez a jogállamiság keretein belül az államnak bizonyos kötelezettségvállalásaira van szükség! Ennek a megoldását felvázoltuk, erről beszéltünk a költségvetési vitában, javaslatokat tettünk - lesöpörték.

És most azt mondja az a miniszter, aki nem is vett részt ebben a döntésben, hisz nem volt még a kormány tagja, hogy készültünk rá, nem ért bennünket váratlanul, számítottunk rá, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek mondja ki a törvényt. Ön mondja ezt, aki nem is vett ebben részt?! Miért nem szólalnak meg azok, akik részt vettek ebben a döntésben? Miért nem ők mondják, hogy számítottunk rá, bizony feltételeztük, hogy alkotmányellenes, amit csinálunk?

Ennek a döntésnek nincsenek győztesei. Kérem, tisztelt Zsikla úr, amikor ön arra utal, hogy az ellenzék hozsannázik itt - nem örülünk neki, ennek csak vesztesei vannak. Vesztesek azok az emberek, akik abban bíztak, hogy névértéken kapnak üzletrészt. Vesztesek azok az emberek, akik szövetkezeti munkahelyüket vesztették el az elmúlt három hónapban. Vesztesek azok a nyugdíjasok, akiknek felszámolt szövetkezetei után, a bevitt vagyonuk után, a ledolgozott éveik után semmi nem marad. Itt mindenki vesztes. És azt hiszem, vesztes az a parlament is, amelyik olyan döntéseket hoz a józan ésszel szemben (Közbeszólás az MSZP soraiból: Úgy van!), amely politikai kényszerkoalíció összetartására tesz kísérletet, és amelynek semmi köze ahhoz a célhoz, mint amit el kíván adni a társadalom felé.

Nem erről szól ez a törvény! Kedves jó kisgazda Képviselőtársaim! Önök nagyon örültek, hogy sikerül megerőszakolni a kormányt, sikerül egy üzletrésztörvénnyel valami sikert elérniük és valamit üzenniük a választóknak. Nem önökről szólt ez a törvény, mert észre sem vették, hogy közben a Magyar Fejlesztési Bankról szóló törvényt megalkotja az Országgyűlés; észre sem vették, hogy a tizenkét állami tulajdonú agrárcéget már a privatizációs törvény hatálya alól kivették; észre sem vették, hogy ennek a tizenkét állami gazdasági privatizációnak, amely sajátos módon a Magyar Fejlesztési Bank finanszírozásával fog majd megtörténni, csak egy látszatoka, hogy meg kell teremteni a pénzügyi fedezetet ahhoz, hogy az üzletrésztulajdon ki legyen fizetve! Amikor a kormány azt nem mondta meg, hogy mibe fog ez kerülni, honnan veszik a pénzt, amikor kormánypárti képviselő itt, a vitában arról beszélt, hogy nem fog ez még 8 milliárdba sem kerülni, akkor érezhető volt, hogy nem önökről szól, nem az üzletrész-tulajdonosokról szól: ez egy klientúráról szól, amelyiknek tettek egy ígéretet, ennek kell egy látszatot adni, kell üzenni valamit a társadalomnak, hogy igen, mi megoldunk egy problémát - hátul meg gazdagszik az, aki hozzánk közel áll.

Hát erről a gyakorlatról kellene leszokni, és erre most az Alkotmánybíróság az utolsó pillanatban - véleményünk szerint nagyon helyesen - egy olyan jelzést tett az Országgyűlésnek, amelyről mindnyájunknak el kell gondolkodni, függetlenül attól, hogy 2002 után ki fog ebben az országban és milyen módszerekkel kormányozni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)