TÓTH IMRE (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Kis Zoltán képviselőtársam utóbbi okfejtésével egyet tudok érteni, hogy a későbbi szabályozásoknál kétségtelen, hogy olyan garanciális elemeket ésszerű beépíteni, amelyek a mindenkori önkormányzati mozgásteret... - amely egy picit ügyeskedik olykor, ezt valljuk be, saját képére, hasonlatosságára, még akkor is, ha a jogos szükségletekből indul ki, valamilyen módon mégis szabályozni kell. Idézőjelben mondom, és egy kicsit finomabban értem, mint ahogy érdesen a szó közvetíti, hogy szankcionálni is kellene az ilyen helyzeteket.

A vita másik része, hogy statisztikailag hogyan mutatható ki, hogy a jelenleg támogatottak közül, mondjuk, a kormánypárti, az ellenzéki és a semlegesek aránya hogyan áll fel. Borzasztó nehéz definiálni a kinyert támogatások mentén, hogy milyen módon és milyen alapon kormánypárti vagy sem, vagy éppen ellenzéki egy település. Azt kérdezem önmagamtól is: mondjuk, a polgármester hitvallása alapján helyes ez a skatulyázás? Vagy a képviselő-testület pártarány-összetételének többségéből kiindulva? Vagy az érintett településen az országgyűlési képviselő-választásokon a jobb- vagy a baloldalra leadott voksok aránya mentén? Vagy ezek valamely összege kapcsán, summája mentén kellene ezt a határt meghúzni?

Tehát ha valójában szembesülni akarunk a dolog összetettségével - és akkor még el is feledkeztünk az ott lakók többségi jelenlegi hitvallásáról -, borzasztóan nehéz így beskatulyázni. Talán ésszerű is lenne a jövőben ezt elkerülni, és ezért én méltányolom erről az oldalról az ellenzéki oldal visszafogottságát e tekintetben.

Köszönöm.