TÓTH IMRE (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Parlament! A kormány által a T/3848. szám alatt megtárgyalásra és elfogadásra benyújtott törvényjavaslatot tárgyaljuk, mely a címzett és céltámogatások tárgykörével foglalkozik, és tudjuk, hogy ebben az évezredben és évszázadban először foglalkozunk ezzel a témával.

Ha viszont visszatekintünk e téma előző évi tárgyalásaira, az évenként rendszeresen esedékesen visszatérően lefolytatásra kerülő vitában a kormánypárti érvek és az ellenzéki ellenérvek álltak és állnak folyamatosan egymással szemben. Ezek azonban elsődlegesen és alapvetően nem az önkormányzatok által benyújtott pályázatok szakmai indokoltságáról, szükségességéről vagy szükségtelenségéről, fontosságáról, megalapozottságáról vagy megalapozatlanságáról szóltak és szólnak, hanem arról, hogy a kormány a címzett támogatási igények rangsorolásakor politikai megkülönböztetésre törekedett, illetve ilyet alkalmazott-e vagy sem.

Most úgy tűnik az előző ellenzéki gondolatokból, hogy talán ez a vita kissé mérsékeltebb tónusú. Ahhoz, hogy tárgyilagosan tudjuk szemlélni az e témakör eseményeit, az eljárás szerves részét képező kiválasztás helyességét és a döntés-előkészítés megalapozottságát, néhány és alapvetően fontos kérdést ajánlatos és célszerű tényként kezelnünk.

Ténykérdés, hogy a hivatkozott törvény közel egy évtizede az önkormányzatokat jogosítja fel a címzett támogatás igénylésére. Itt és most talán nem kell bizonyítani, hogy a tanácsrendszert felváltó önkormányzati rendszer hogyan és milyen módon és mértékben változtatta meg az önkormányzatok és az azokat létrehozó polgárok egymáshoz való viszonyát. Azt sem kell bizonygatni, hogy a polgárok jelentős többségének bizalmát élvező önkormányzatok a lakosság jogos elvárásait jelenítik meg a címzett és céltámogatási igények bejelentésével, amelynek elnyerése esetén a megvalósuló beruházás jogosultjai, használói, élvezői a kérdéses önkormányzat, tehát a település lakóinak összessége.

Ténykérdés az is, hogy a rendelkezésre álló felhasználható összeg nagysága behatárolt, amelynek jelenlegi előirányzatát a Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetéséről szóló, általunk a múlt év végén elfogadott költségvetési törvény határozza meg és tartalmazza. A törvényjavaslat indokolásában annak megfelelően került megjelölésre, hogy a címzett és céltámogatásokra a 2001. évre a költségvetési törvény 67,3 milliárd forint előirányzatot hagyott jóvá. Ezen belül a folyamatban lévő beruházások ez évi támogatási igényeit is figyelembe véve, a 2001. évi új címzett támogatásokra a 2001. évi költségvetési előirányzatból közel 2 milliárd használható fel. Valljuk meg, ez nem egy túlzott összeg, s a többszörösére lenne szükség. Mégis nagy jelentőséggel bír helyi szinten és összességében is.

Előre ismertek voltak azok az általános és különös szempontok, amelyekre a címzett támogatással megvalósuló beruházások előkészítésénél kötelezően kellett figyelemmel lenni. Általános szempontként nyert meghatározást, hogy a beruházás a központi források hatékony felhasználásával valósuljon meg, a költségtakarékosság követelményének eleget téve, továbbá a közösen ellátott feladatok, a területi szolgáltatásokat végző intézmények részesüljenek előnyben. Itt szeretném megjegyezni azt a polémiát, hogy úgy tűnik, mintha a kistelepülések kisebb arányban részesültek volna e támogatásokból. Ha az iménti szempontunkra is tekintettel kell lenni, tehát hogy a területi szolgáltatások ellátó települések kerüljenek előnybe, akkor ez magától értetődik, hiszen jellemzően nem a kistelepülések azok az össz magyar önkormányzati rendszerből, amelyek területi feladatokat látnak el elsősorban.

A benyújtott és a törvényjavaslatban támogatásra javasolt, döntésünket igénylő és arra váró igények száma, az igényelt és a ténylegesen rendelkezésre álló és felosztható címzett támogatásra fordítható összeg egymást meghaladó volta az az előre nem látható tényező, amely az eljárás rendjében közreműködőket rangsorolásra készteti és kényszeríti. Nézetem szerint a kormányzat a címzett támogatási igényeket nem politikai, hanem a jogszabályi feltételeknek megfelelően rangsorolta, és terjesztette elénk jóváhagyásra. A törvényjavaslatban megjelenített kormányállásponttal szemben sem szakmai, sem politikai érveket nem lehet eredményesen felsorakoztatni abban a körben, hogy a 40 benyújtott és abból 10 elutasításra javasolt címzett támogatási igényből az a három, amely nem felelt meg a jogszabályi feltételeknek, miért nem került a támogatásra javasoltak közé.

A támogatásra nem javasolt további hét támogatási igény elutasításának indoka mögött - amely a támogatási lehetőség pénzügyi behatároltságára vezethető vissza - sem lehet és szabad hangzatos politikai indítékokat feltételezni. Különösen örvendetes nézetem szerint a döntés azon része, amely az ország keleti, fejletlenebb területeit érinti, illetve a kedvezményezett térségekre vagy településekre koncentrál.

Mindezek tükrében a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt képviselőcsoportja támogatja a 7 egészségügyi, a 4 szociális, a 9 oktatási, a 4 kulturális és a 6 vízgazdálkodási önkormányzati beruházás megvalósítását, a tervezett ütemezés szerint. A jogszabályi feltételeknek való meg nem felelés, illetve a költségvetési fedezet hiánya okán tudomásul vesszük a törvényjavaslat 2. számú mellékletében felsoroltaknak megfelelően a 2 egészségügyi, az 1 oktatási és a 4 kulturális és a 3 vízgazdálkodási igény elutasítására tett javaslatot.

Ugyanakkor ezen elutasításra szánt önkormányzatok irányába biztatással lehet mondani, hogy mivel reális és valós szükségleteket fogalmaztak meg ezen igényléseikben, nyilván folytatniuk kell a pályázat beadását a következő esztendőkben.

 

 

(10.00)

 

 

Hiszen ha figyelmesen megnézzük a most támogatásra ajánlott önkormányzatok egy bizonyos részét, akkor megállapíthatjuk azt is, hogy több olyan települési önkormányzat van, amely már második vagy harmadik alkalommal adja be a pályázatát, korábban egy olyan időszakban, amikor az MSZP-SZDSZ kormánya működött, majd a jelenlegi kormány, és most ismét be kellett hogy adják. Tehát ezeket a szükségleteket fogadni és elismerni szükséges a későbbiekben.

A törvényjavaslat harmadik tartalmi egységével egyetértünk, de itt szeretném felhívni a figyelmet az 5. § szerint tervezett módosítás jelenlegi szövegének az ismételt átgondolására. Az itt alkalmazott "kizárólagos tulajdonában" szóhasználat indokoltsága, annak törvényi megjelenítése azért vetheti fel és igényelheti az ismételt áttekintést, mert a tulajdon mindig kizárólagos. A tulajdonjog tartalmi elemei, így többek között a rendelkezési jog, a használati jog, a hasznok szedésének joga a tulajdonhoz és nem a kizárólagos tulajdonhoz kapcsolódik.

Tisztelt Képviselőtársaim! A támogatás szabályait tartalmazó törvény alanyi címzettjei azok az önkormányzatok, amelyek az adott településen élők érdekeit messzemenően képviselve, az élet minőségét megváltoztató vagy azt átalakító beruházásokat kívánnak - a saját erőforrás felhasználása mellett központi forrásból származó címzett pénzeszköz igénylésével és elnyerésével - megvalósítani.

Addig, amíg a támogatás tartalmát, tárgyát és eljárási rendjét alapvetően az általunk elfogadott törvény határozza meg, addig a most tárgyalás alatt álló törvényjavaslat elfogadásánál is elsődlegesen azt vizsgáljuk és mérlegeljük, hogy az ezt megelőző eljárásban akár az önkormányzatok igénye, akár a kormány állásfoglalása a jogszabályi rendelkezéseknek megfelel-e vagy sem.

Tudomásul vesszük és jó érzéssel veszünk részt abban a döntésben, amelynek eredményeként nagyobb közösségek érdekeit kifejező és megvalósító beruházások megkezdése indulhat el, illetve folytatódhat.

Támogatjuk és támogatásra javasoljuk a kormány most tárgyalt előterjesztését. Köszönöm a szíves figyelmet. (Szórványos taps a kormánypártok soraiból.)