DR. FAZEKAS SÁNDOR (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk lévő törvényjavaslat, mely T/3848. szám alatt került benyújtásra a 2001. évi új címzett támogatásokról, jó néhány, már folyamatban lévő címzett beruházással kapcsolatos eredeti döntés módosításáról, illetve az alapjogszabály, az 1992. évi LXXXIX. törvény módosításáról szól.

Immáron tíz éve működik tehát a címzett és céltámogatások rendszere mint olyan állami eszköz, amely a meghatározott helyi feladatok országos szintű felkarolását, a lokális problémák megoldásához nyújtott központi feladatvállalást jelenti. Az időközbeni módosulásoktól függetlenül a támogatási szisztéma lényege nem változott, és eredményességét bizonyítja, hogy nagy számú, nemritkán, különösen az egészségügyben, több milliárdos beruházás valósulhatott meg általa. Mindez elősegítette a lakosság életkörülményeinek, mai divatos kifejezéssel élve komfortérzetének javítását, a települések fejlesztését, a lemaradásoknak különösen a felújítások, rekonstrukciók területén meglévő gyorsabb ledolgozását. Olyan városok és falvak tudták gondjaikat megoldani, amelyek saját erejükből erre a legnagyobb erőfeszítéssel sem lettek volna képesek, hiszen jól tudjuk, hogy a bevételek a működés biztosításán túl csak csekély mozgásteret hagynak. A fejlesztési kereteket többnyire átvett pénzeszközökkel, vagyonértékesítésből származó pluszbevételekkel vagy hitelekkel kell nemritkán kiegészíteni, hogy a település fejlődhessen, ezek nagyságrendje viszont az esetek zöménél behatárolt, a korlátokon az átlépési lehetőség tehát a címzett, illetve céltámogatási rendszer. Ezen évről évre, bár változó tartalommal, mindig új és új célokkal beterjesztett jogszabály vitájánál mindig ki kell emelni, hogy a támogatások, bár név szerint önkormányzatok részére kerülnek megállapításra, a valóságban a tényleges haszonélvező, az igazi címzett a helyi lakosság, az az állampolgár, akinek az adójából befolyt állami jövedelmek kerülnek ily módon visszaforgatásra.

Minderre tekintettel tartalmazza az alapjogszabály a támogatandó célokat, melyek az egészségügy, a szociális ágazat, az oktatásügy, a kulturális intézmények és a vízgazdálkodás területeit fogják át. Valamennyiről elmondható, hogy igen magas költségigényű szférák, és többségük az általuk nyújtott szolgáltatásokat tekintve túlterjeszkedik az építő, működtető településen, térségi feladatokat lát el.

Az államtitkár úr expozéjában utalt arra, hogy az idei igénylések közül a javaslat szerint 30 kerülne támogatásra 20,8 milliárd forinttal, és így megvalósulhat végeredményben 23,2 milliárd forint értékű beruházás, a 2,4 milliárd forint önerő biztosítása mellett. Látható tehát, hogy a címzett támogatás igen kedvező feltételekkel teszi lehetővé a települési, területi fejlesztéseket, felújításokat. Ez azért is fontos, mivel köztudott - és ezt mint egy évtizede hivatalba lépett karcagi polgármesterként is megerősíthetem -, hogy nincs az a bő költségvetés, amely az önkormányzati beruházásokra elég fedezetet nyújtana, tekintettel azok sokféleségére, magas költségigényükre és arra, hogy mindig új és újabb igények jelennek meg a civilizálódás nívójának és a lakossági elvárások szintjének emelkedésével. Így van ez a gazdag nyugati országokban csakúgy, mint idehaza, ahol több mint 40 év szünet után, 1990-től kaphatott újra életlehetőséget az önkormányzatiság.

Lemaradás bizony van bőven, és a leküzdésüket hivatott elősegíteni ezen törvényjavaslat az odaítélendő milliárdokkal, a 2001. évre összesen 67,3 milliárd forinttal. Ebből a 2001. évben az új vállalásokra közel 2 milliárd forint használható fel az idei költségvetésből, így a munkálatok megindítása biztosított, a régiek pedig folytatódhatnak.

Mindenképpen szólni kell az elutasított pályázatokról is, melyek száma tíz, az igényelt támogatás pedig 11,2 milliárd forint volt. Nem kis összeg tehát, egy részük a keret behatároltsága, más részük pedig a nem kellő kimunkáltság miatt nem kerülhetett be a javaslatok közé. Remélem, jövőre az ő esetükben is több nyertes pályázatról adhatunk számot.

Ha kézbe vesszük a tervezet 1. számú mellékletét, és bejelöljük egy képzelt vagy valóságos térképre a kedvezményre javasolt önkormányzatokat, látható, hogy viszonylag egyenletesen oszlanak meg az ország területén, de fontos korrekció, hogy eltolódás tapasztalható a nagy tájegységeken belül a hátrányosabb vidékek javára. Ez mindenképpen erénye a tervezetnek, csakúgy, mint az is, hogy a támogatott célok között is arányos a források megoszlása, hiszen az egészségügy 9 milliárd, a szociális ágazat 2,5 milliárd, az oktatási 5,2 milliárd, míg a kulturális terület 1,4 milliárd forintra, a vízgazdálkodás pedig 2,9 milliárdra számíthat. Nyilván elképzelhető más felosztás is, de aligha hiszem, hogy a fő kereteknél generális eltérés szerencsés lenne, tekintettel az egyes szférák bekerülési költségeire, a feladatok helyi vagy területi jellegére, illetve az adott önkormányzatok teherbíró-képességére és törvényi kötelezettségeire is.

Személy szerint is bízom abban, hogy a pályázatok által, amelyeket ezen törvény elfogadásával a tisztelt Ház majd remélhetőleg támogat, megvalósulnak a tervezett beruházások, a felújítások megtörténnek, így szolgálva a települések lakóit, az ország egészének fejlesztését. Nyilván nagyobb összeg is nyugodtan felhasználható lenne, de határt szab számunkra az állami bevételek nagysága, a teherbíró-képesség.

Melyek tehát a megvalósításra javasolt elképzelések? Nem áll szándékomban és módomban valamennyit felsorolni, de néhányat mindenképpen célszerű kiemelni. Kifejezetten jó elképzelésnek tartom, hogy a már általam a fentiekben kifejtettekre is tekintettel megkezdődhet Csongrád megyében a makói kórház rekonstrukciója, illetve a balasagyarmati kórház felújítása. Aligha kétséges, hogy az egyik volt megyeszékhely, határ menti településünk, illetve a fenntartó megyei önkormányzatok sem képesek vállalni száz százalékig a költségeket. Hasonló a helyzet Celldömölk vagy Edelény esetében is, ismerve a városok méreteit és felmérve a vonzáskörzeti szükségleteket. Örvendetesnek tartom a Jász-Nagykun-Szolnok megyei kórházrekonstrukció állami támogatását, mivel a modernizálás mellett a gazdaságosabb működést is szolgálja.

A szociális ágazat esetében ki szeretném emelni a tokaji idősek otthona építését. Nyivlánvaló, hogy egy hatezer lakosú település csak címzett támogatásban bízhat egy ilyen 752 millió forintos elképzelés eltervezésekor, de aligha más a helyzet a dombóvári idősek otthona rekonstrukciójánál is. Az oktatásügynél több száz millió forintos összegek szerepelnek általános és középiskolák fejlesztésére. Így a Baranya megyei önkormányzat pécsváradi intézménye 587 millió forintban részesül, de jelentős a nehéz helyzetben lévő sárréti térség egyik központjában, Sarkadon megkezdődő gimnáziumbővítés és felújítás, illetve a szarvasi hasonló jellegű rekonstrukció 300 és 600 millió forintos nagyságrendjükkel is. Örvendetes tény, hogy az anyag elfogadása esetében megvalósulhat a várgesztesi faluház is. A kulturális szféránál pedig szeretném kiemelni a soltvadkerti művelődési ház átalakítását, bővítését. Budapestet gazdagító építkezés lesz a II. kerületi művelődési központ megvalósítása 212 millió forintos költséggel.

Kiemelt terület a vízgazdálkodás. Jól tudjuk, hogy az állami szerveknél több költségvetési helyen is találhatók ilyen célra rendelt pénzeszközök. Az indítványból kiemelném a Szolnok és térsége tartalék-ivóvízbázis 1,2 milliárd forintos támogatását, hiszen köztudott az a veszélyhelyzet, amelyet a tavalyi árvíz a városban kiváltott. Évtizedes probléma megoldására nyílhat így mód. A belterületi vízrendezések pedig olyan települések helyzetét javítják reményeink szerint, mint Besenyszög, Tiszakécske vagy Tisztaberek, Szabadbattyán, megvédve őket a csöndes, de rendkívül nagy károkat okozó belvíz pusztításaitól.

Tisztelt Ház! A fenti elképzeléseket a Fidesz-Magyar Polgári Párt támogatja mint olyanokat, amelyek megalapozottak, célszerűek, és ami döntő, az állami költségvetési keretek elégségesek megvalósításukhoz. Támogatjuk azokat a javaslatba épített módosításokat, kiegészítéseket, elképzeléseket is, amelyekre ezúttal nem áll módomban kitérni. Néhány mondat azért az állami részvállalás nagyságáról idekívánkozik. A ráfordítás az áthúzódó célokkal együtt 67,3 milliárd forint. Ez az összeg nem kevés, az idei árvízkárhoz mérhető, vagy ha egy példával akarok élni, 670 vadonatúj, 85 négyzetméteres lakóház építésére lenne elegendő. Ez egy közepes magyar falunak felel meg. Ez is mutatja a döntés horderejét.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ahogy már említettem, tizedik évébe lép ezen vitával, ezen törvénytervezettel a címzett támogatási rendszer. Ez kerek évforduló, egyfajta jubileum, egy évtizede szolgálja az állam önkormányzatainkon keresztül, közvetlen anyagi segítségével a polgárok érdekében megfogalmazott helyi célkitűzések kivitelezését. Elmondható, hogy a konstrukció bevált, működőképes, az eredmények biztatóak. Minderre tekintettel ajánlom figyelmükbe és támogatásukra a tervezetet.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz padsoraiból.)