DR. MARTONYI JÁNOS külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország gazdaságilag és kulturálisan hagyományosan nyitott ország. Az országból a különböző történelmi időszakokban jelentős számban utaztak külföldre és vándoroltak ki, és a magyarok igen jelentős hányada él a határainkon kívül, a világ legkülönbözőbb országaiban. Emiatt a magyar állampolgárok és a magyarországi honosságú szervezetek ezer szállal kapcsolódnak külföldi országokhoz, személyekhez, szervezetekhez.
A rendszerváltozás, és ezzel összefüggésben az utazási szabadság kiteljesedése, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kiszélesedése új lendületet adott ennek a folyamatnak, ugyanakkor megváltozott az állami feladatoknak a polgárok általi megítélése, teret nyert a szolgáltató állam gondolata. Az alkotmány 69. §-ának (3) bekezdése kimondja: minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy törvényes külföldi tartózkodásának ideje alatt a Magyar Köztársaság védelmét élvezze. Ennek az alapvető állampolgári jognak a tartalmát, gyakorlásának feltételeit, a konzuli szolgálat eljárását jelenleg részben a magyar jogrendszerbe iktatott nemzetközi szerződések, mindenekelőtt az 1987. évi 13. számú törvényerejű rendelettel kihirdetett, a konzuli kapcsolatokról szóló 1963. évi bécsi egyezmény, valamint 32 kétoldalú konzuli egyezmény, részben pedig alacsonyabb szintű belső jogszabályok, vagy akár jogszabálynak nem minősülő iránymutatások tartalmazzák - anélkül azonban, hogy a szabályozás egységes egészet alkotna.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az elmúlt években visszatérően foglalt úgy állást, hogy szükségesnek tartja az alkotmány 69. §-ának (3) bekezdésében foglalt alapvető jogról szóló törvény megalkotását.
(12.00)
A konzuli védelemről szóló törvény tervezetének elkészítéséhez lendületet adott az Európai Unió konzuli vívmányai átvételének igénye, bár a jogharmonizációnak nem elengedhetetlen feltétele a törvényi szintű kodifikáció, mivel az Unió tagállamainak a gyakorlata is különböző ebben a kérdésben.
A törvényjavaslat rendelkezik a konzuli szolgálatról mint a konzuli védelem ellátásának szervezeti keretéről. A nemzetközi jog szabályaival és az Európai Unió vívmányaival összhangban szabályozza a diplomáciai és konzuli képviseletek illetékességét, valamint más államok állampolgárainak védelmére, illetve a magyar állampolgároknak más államok külképviselete által nyújtott védelmére vonatkozó szabályokat.
A törvényjavaslat rögzíti, hogy a konzuli védelmet nyújtó külképviseletek a fogadó állam hatóságainál, elsősorban a helyi hatóságoknál, kivételesen a központiaknál fellépnek a magyar állam, a magyar természetes és jogi személyek érdekeinek védelmére, a nemzetközi jog és a fogadó állam joga által megengedett keretek között. A konzuli tisztviselőnek az eset összes körülményére és a helyi viszonyokra tekintettel a védelemnyújtás legcélszerűbb módját kell választania.
A törvényjavaslat a konzuli védelemhez való jogot a magyar állampolgár számára biztosítja. A kettős vagy többes állampolgárok is jogosultak a magyar állam konzuli védelmére, azonban csak a másik állampolgárságuk szerinti államban, annak egyetértésével, az általa lehetővé tett mértékben kerülhet sor a védelem nyújtására. A törvényjavaslat a konzuli védelmet kiterjeszti a küldő állam honosságával rendelkező jogi személyekre is.
A törvényjavaslat meghatározza a konzuli védelem körébe tartozó eljárások alapvető szabályait. Rögzíti, hogy a konzuli szolgálat széles körben, mindenki számára hozzáférhető módon ad tanácsot és nyújt tájékoztatást az állampolgárok alapvető jogait és érdekeit érintő viszonyokról más országokban. Ha a magyar állampolgárt külföldön olyan szerencsétlenség éri, amelynek következtében a hazatéréshez szükséges okmányokat vagy anyagi eszközöket elveszti, vagy a hazatérés más feltétele hiányzik, a konzuli szolgálat a magyar állampolgárság és a személyi adatok igazolását követően részére segítséget, támogatást, tanácsot nyújt abból a célból, hogy mielőbbi hazatérését elősegítse.
Ha a konzuli szolgálat arról szerez tudomást, hogy magyar állampolgár súlyos sérüléssel járó balesetet szenvedett, vagy ilyen sérülést okozó bűncselekmény sértettjévé vált, illetve súlyos, sürgős ellátást igénylő betegségben szenved, a törvényjavaslat értelmében haladéktalanul tájékozódik arról, hogy az érintett számára megfelelő egészségügyi ellátást biztosítanak-e, valamint ellátja őt a jogérvényesítés leglényegesebb feltételeire vonatkozó felvilágosítással.
A magyar állampolgárok életét, testi épségét külföldön közvetlenül fenyegető eseményről a konzuli szolgálat minden lehetséges eszköz útján tájékoztatja a fogadó országban tartózkodó magyar állampolgárokat a helyzetről, és felkéri őket a folyamatos kapcsolattartásra. Kezdeményezi az evakuálásra vonatkozó döntés meghozatalát, és közreműködik annak végrehajtásában.
Ha a konzuli szolgálat bármilyen forrásból magyar állampolgár fogva tartásáról szerez tudomást, haladéktalanul kapcsolatba lép a fogva tartottal, és ha ő ezt igényli, ellátja tanáccsal, támogatja, vagy fellép érdekében a hatóságnál. A konzuli szolgálat folyamatosan figyelemmel kíséri a fogva tartás körülményeit, valamint az eljárásban a nemzetközi jogi szabályok, mindenekelőtt az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartását.
A magyar állampolgár külföldön történt elhalálozása esetén a konzuli tisztviselő beszerzi a szükséges hivatalos iratokat, segíti a temetés vagy halottszállítás megszervezését, megteszi az elhunyt után maradt, gondozásra szoruló kiskorú vagy egyéb okból cselekvőképességében korlátozott személy ellátásához és az elhunyt után külföldön maradt hagyaték biztosításához szükséges halaszthatatlan intézkedéseket, vagy ilyen intézkedések megtételét kezdeményezi.
A törvényjavaslat figyelemmel van arra, hogy a kiskorúak vagy a cselekvőképességükben korlátozott személyek konzuli védelme során tekintetbe kell venni, hogy helyzetük megítélésére, ügyeik önálló vitelére, illetve érdekeik védelmére koruknál vagy állapotuknál fogva kevésbé képesek. Ezt a hiányt a konzuli szolgálat tevékeny közreműködésével pótolja.
A távol lévő magyar állampolgár érdekeinek védelmében a törvényjavaslat biztosítja a konzuli tisztviselőnek azt a jogot, hogy a jogosult érdekében ideiglenes intézkedés meghozatalát kérje a fogadó állam hatóságaitól.
A törvényjavaslat szabályozza a konzul egyes közjegyzői feladatait, a konzuli okirat kiállítását és a tanúsítvány készítését.
A törvényjavaslat megerősíti a közjegyzőkről szóló törvény gyakorlatban bevált szabályát, hogy a konzuli tisztviselő okirat elkészítésénél és tanúsítvány kiállításánál a közjegyzői törvény szabályai szerint jár el.
A törvényjavaslat a polgári perrendtartásról szóló törvénnyel összhangban szabályozza a külföldi közokiratnak a magyarországi felhasználás céljából történő felülhitelesítését.
A törvény a nemzetközi jogi szabályoknak megfelelően rendelkezik arról is, hogy ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, a külföldön felhasználásra kerülő magyar közokiratok felülhitelesítését a Külügyminisztérium végzi.
A törvényjavaslat adatvédelemmel és adatszolgáltatással kapcsolatos rendelkezései, összhangban a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénnyel, azt tartják szem előtt, hogy személyes adatával mindenki maga rendelkezhet. Ettől való eltérést csak azokban az esetekben enged meg, amikor a magyar állampolgár nem képes a személyes adatokkal való rendelkezés jogát gyakorolni, illetve amikor az a magyar állam büntető igénye érvényesítése elősegítésének érdekében szükséges.
A konzuli védelemmel összefüggő eljárás jelentős részben más állam területén, a fogadó állam hatóságainak közreműködésével, gyakran az ügyféltől jelentős távolságban, sajátos szervezeti és kommunikációs lehetőségekkel folyik. A törvényjavaslat ezért e sajátosságok figyelembevételével szabályozza az államigazgatási eljárás általános szabályaitól való eltéréseket.
A törvényjavaslat jogharmonizációs záradéka felsorolja az Európai Közösségek keretében elfogadott azon határozatokat, amelyeket e törvényjavaslat megalkotása során a jogalkotó figyelembe vett, s amelyekkel a belső jog összhangját - az Európai Unió polgárai védelmének ellátására vonatkozó részletes végrehajtási szabályokkal együttesen - a konzuli védelem területén megteremti.
A törvényjavaslat a külügyminisztert hatalmazza fel a végrehajtásához szükséges rendeleteknek az érintett miniszterekkel együttesen vagy egyetértésben történő megalkotására. A törvényjavaslat kihirdetésétől a hatálybalépésig terjedő négy hónap elegendő ahhoz, hogy a konzuli szolgálat felkészüljön az alkalmazására, illetve, hogy az állampolgárok a legszélesebb körben megismerhessék a rendelkezéseit.
Az Európai Unió állampolgárainak konzuli védelmével kapcsolatos rendelkezések a Magyar Köztársaság európai uniós csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lépnek hatályba.
A Magyar Köztársaság konzuli hálózata, amely jelenleg 76 konzuli feladatot ellátó nagykövetséget és nagykövetségi hivatalt, 17 főkonzulátust és 143 tiszteletbeli konzuli képviseletet foglal magába, figyelembe véve a konzuli hálózat fejlesztésének jelenleg megvalósítás alatt álló programját is, alkalmas a törvényjavaslatban meghatározott feladatok teljesítésére.
A 2001-2002. évi költségvetésben a konzuli tevékenység gondos szervezése mellett biztosítottak a pénzügyi feltételek e feladatok teljesítéséhez.
Kérem a tisztelt Országgyűlést a konzuli védelemről szóló törvényjavaslat megvitatására és elfogadására.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! (Taps.)
(12.10)