PUSZTAI GYULA, az informatikai és távközlési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Szalai Annamária képviselőtársam ismertette az informatikai és távközlési bizottság kormánypárti véleményét a T/3934. szám alatt benyújtott, a hírközlésről szóló törvényjavaslatról. Mint ahogy elnök asszony felkérése is hangzik, kisebbségi véleményt fogalmaztak meg a bizottsági ülésen. Engedjék meg, hogy a kisebbségi véleményt nagy vonalakban ismertessem.
A szocialista párti képviselők számára egyértelmű volt, hogy egy rendkívül fontos törvényi szabályozásról van szó. Az elmúlt, viszonylag rövid időszak alatt olyan forradalmi változások zajlottak le a hírközlés tekintetében Magyarországon is, nemcsak a világon, amelyek szükségessé teszik a törvényi szabályozást.
Ugyancsak indokolja a szabályozást az Európai Unióhoz való csatlakozási szándékunk, megjegyezve: nem biztos, hogy a mai állapotok figyelembevételével a szabályozás tekintetében bizonyos átmeneti időszakot nem lenne-e célszerű figyelembe venni.
A törvénytervezettel szemben talán a leglényegesebb kifogásunk az, hogy a szabályozás központjában nem a fogyasztó, hanem inkább a szolgáltató áll. Nem érződik a tervezetben, hogy a törvény egyik legfőbb célja az, hogy a fogyasztók minél szélesebb körben, minél olcsóbban és magasabb minőségű szolgáltatáshoz jussanak. A tervezet ezzel szemben elsődlegesen a piac újrafelosztásáról szól.
Bár az egyik kormánypárti képviselőtársam a bizottsági vitában a törvénytervezetet egyik pozitívumaként úgy jellemezte, hogy áthatja a fogyasztók érdekeinek a szelleme, mi úgy ítéljük meg, jobb lenne, ha a láthatatlan szellem helyett a konkrét jogi szabályokban jelenne meg a fogyasztói érdek.
A törvénytervezet másik nagy hiányosságának tekintjük, hogy ellentmondásosan kimondja, hogy keretszabályozásra törekszik. Az ellentmondást abban látjuk, hogy míg a tervezet egyes lényeges kérdésekben, amelyek törvényi szintű szabályozást igényelnének, nagyvonalúan és mintegy 40 kérdésben a minisztert, minisztereket, illetve 12 esetben a kormányt hatalmazza fel a részletes szabályok megállapítására, ugyanakkor olyan részletszabályokat is megállapít, amelyek nem ebbe a körbe tartoznának. Például a postás használhat-e gázsprayt vagy milyen postaládába lehet kézbesíteni a levelet és sorolhatnám. Vagy éppen 83 értelmezési szabályt tartalmaz a törvénytervezet, amikben megmagyarázza, mit tekintsünk postautalványnak, táviratnak, és sorolhatnám a példákat.
A nagyvonalú keretszabályozásnak egy külön rejtett csapdája, hogy a törvénytervezet többször tartalmaz olyan rendelkezést, hogy akkor kell a rendelkezését alkalmazni, ha jogszabály másként nem rendelkezik. Azt gondolom, ez a szabályozási mód méltánytalanul feloldja a törvényi szabályozás alkotmányos biztosítékát. Nem beszélve arról, hogy olyan alaptörvények módosítását is tervezi a törvénytervezet, mint például a polgári törvénykönyv, a nemzetbiztonsági törvény, vagy éppen az államigazgatási eljárási törvényről is szólhatnék.
A tervezettel szembeni harmadik lényeges kifogásunk, hogy helytelennek tartjuk azt, hogy a postai tevékenység a hírközlésről szóló törvényben kerüljön szabályozásra. A tevékenység lényegesen több, mint a hírközlés, és az e körben való szabályozást az európai gyakorlat sem indokolja.
Tisztelt Országgyűlés! Hangsúlyozom, hogy nagyon lényeges törvényi szabályozásról van szó. A látszólag hosszú előkészítő munkát egy gyors és megítélésünk szerint átgondolatlan, összecsapott befejezés követte.
(9.30)
Ezt bizonyítja különböző szolgáltatói szervezeteknek a tervezethez benyújtott észrevétel-sorozata, itt beszélhetnék a kábeltelevízió, a mobiltelefon-használat és egyéb más szolgáltatások kérdéséről is. Mi azt gondoljuk, hogy a törvénytervezet átgondoltabb, egyeztetettebb, rendszerezettebb formában kerüljön a parlament elé általános vitára.
Épp ezért a bizottságban mi úgy ítéltük meg, hogy a törvénytervezet jelen formájában alkalmatlan az általános vitára. (Taps az MSZP padsoraiban.)