DR. BODA ILONA, az FKGP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttem felszólalók már részletesen megindokolták, miért szükséges a napirenden szereplő törvényjavaslattal az ügyészségről, valamint az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló két törvény módosítása. A magam részéről ezekkel egyetértek, megismételni nem kívánom. Néhány elemét és néhány szeletét azonban ennek az előttünk fekvő törvénytervezetnek a magam részéről is szeretném kiemelni.
Amikor ezt a törvénytervezetet végignéztem, azt állapítottam meg, hogy lényegében hat ponton módosítja az előttünk fekvő két törvényt. Melyek ezek a pontok? Az első pont, ami szinte a törvényjavaslat gerincét alkotja, a korrupció elleni küzdelemre épít, nevezetesen az ügyészségi titkos információgyűjtés eszköztárával foglalkozik. A második szeletében a javaslat a büntetés-végrehajtás feletti felügyelet rendszerét teremti meg, nem utolsósorban ombudsmani ajánlásra. Újraszabályozza - harmadik elemként - az Alkotmánybíróság határozatát figyelembe véve, a Pp. 2/A. §-át érintő rendelkezések alapján az ügyész szerepét és jogosultságát a polgári jog területén. Negyedik elemként kiegészíti az ügyészségi törvényességi felügyelet eszköztárát; ötödik elemként módosításokat tartalmaz az ügyész szolgálati viszonyára; végezetül, de nem utolsósorban hatodik elemként a büntetőeljárás kis terjedelmű, ámde nagy horderejű módosítását is tartalmazza.
A magam részéről ezt a hat elemet kiemelve most néhány különösen fontos elemet ragadnék ki a törvénytervezet általános vitájában.
Azzal mindenki egyetérthet, hogy a bűnözés a társadalmat irritáló jelenségek legveszélyesebbike. Nem lehet vitás az, hogy az állam központi, kötelezően ellátandó feladatai közül is kiemelkedik a bűnözés elleni küzdelem. A bűnözés, e különösen veszélyes társadalmi jelenség felszámolása azonban nemcsak a büntetőügyekben eljáró hatóságok szemléletének és módszereinek, hanem a bűnüldözés struktúrájának részleges, bár jelentős megújítását is igényli.
A bűnözés egészén belül a kiemelten súlyos gazdasági, korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények üldözése, továbbá a szervezett bűnözés minden formájának, különösen a társadalmi, gazdasági és az államélet minden területét behálózni törekvő bűncselekmény-komplexumok kialakulásának megelőzése, illetve azok felszámolása végett a bűnüldözés szervezetét, módszereit és eszköztárát is koncentrálni szükséges. A bűnözés elleni küzdelemben a bűnözés kontrollálhatatlanná válásának veszélye csak az állami bűnüldöző és a törvényesség érvényesülését kikényszeríteni hivatott hatóságok és más szervezetek együttműködésével és közös erőfeszítésével küzdhető le. Az elkövetői kört tekintve is a legveszélyesebb, a legnehezebben felderíthető, bizonyítható gazdasági, korrupciós bűncselekmények, a bűnszervezeti elkövetési módozatok elleni ügyészi nyomozati fellépés azonban csak akkor lehet eredményes, ha minden jogszabályi, személyi, tárgyi és infrastrukturális feltételt biztosítunk az ügyészség számára. Ezt a célt szolgálják a törvényjavaslat 3. és 5. §-ában foglalt rendelkezések. Ezek a rendelkezések a sokszor és sokat vitatott ügyészségi titkos információgyűjtés eszköztárát teremtik meg. Ezek az eszközök nem önmagáért való elképzelést tükröznek, annak ugyanis mind az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartozó bűncselekménnyel összefüggésben, például országgyűlési képviselők, bírák, ügyészek, rendőrök által vagy ellen elkövetett bűncselekménnyel összefüggésben, mind pedig a más nyomozó hatóságtól az ügyészségi nyomozati hatáskörbe vont ügyek nyomozása során kiemelt jelentősége lehet. Ezért a magunk részéről az ügyészségi titkos információgyűjtés eszköztárának bővítésével és megteremtésével pontosan azért tudunk egyetérteni, mert itt egy hiánypótló rendelkezésről van szó. Hiszen az előttem szóló képviselők közül is már volt, aki említette, hogy más hatóságoknak volt ilyen eszköztárbeli lehetősége, pontosan az ügyészségnek nem volt eddig.
Hasonló jelentőségű az ügyészség kizárólagos nyomozati hatáskörébe tartozó bűncselekmények körének kiszélesítése is, amely összhangban van a büntető törvénykönyv módosításával. Régi jogosítványa az ügyésznek, hogy más nyomozó hatóságtól az eljárást magához vonja. A mindennapi jogalkalmazási tapasztalatokat önti formába a javaslatnak az a rendelkezése, amely lehetővé teszi a legfőbb ügyész számára, hogy abban az esetben, ha ezt a jogosítványt maga gyakorolja, az ügyészségi nyomozás során más nyomozó hatóságok tagjait is igénybe vegye. Ez a rendelkezés a nyomozás meggyorsítását véleményünk szerint jelentősen elősegítheti.
Az előzőeken túlmenően indokolt az ügyészség büntetés-végrehajtási felügyeleti tevékenységének teljes körű törvényi újraszabályozása is, mivel az ügyészség ezen nemzetközi szervezetek által is elismert munkája ma már jóval szélesebb területeket ölel fel, mint a büntetőjogi jogkövetkezmények, büntetőeljárás-jogi kényszerintézkedések végrehajtása feletti törvényességi felügyeleti tevékenység. Ellátja az ügyészség az idegenrendészeti őrizet, a szabálysértési elzárás, valamint a közösségi szállásokon elhelyezett jogsértő külföldi állampolgárok fogva tartása körülményeinek ellenőrzését is. A nemzetközi elvárásokkal is összhangban a felügyeleti tevékenység hatékonyságának növelése érdekében további garanciális jogokkal kell bővíteni az ügyészi eszköztárat, nevesíteni az érintett szervek együttműködési és tájékoztatási kötelezettségét.
A törvény más szeletéről beszélve: magánjogi területen a törvény jogosítja fel az ügyészt, hogy közérdekből polgári pert indítson vagy peren kívüli eljárást kezdeményezzen, ugyanakkor az eddigi szabályozás nem biztosít megfelelő eszközöket ahhoz, hogy az ügyész ezeket a jogokat maradéktalanul gyakorolni tudja. A hatályos ügyészi törvény nem rendelkezik arról, hogy az ügyészt a kereset előkészítése érdekében milyen jogok illetik meg, hogyan juthat az eljárás megindításához szükséges információkhoz. Abban a perben, amelynek megindítására külön jogszabály jogosítja fel az ügyészt, az ügyész a polgári perrendtartás értelmében a fél jogait gyakorolja. A fél jogainak gyakorlásához viszont szükség van a per tárgyát képező jogviszonyra vonatkozó adatok megismerésére, ami csak úgy biztosítható, ha az ügyész jogosult a vonatkozó iratok bekérésére.
Azokban az esetekben tehát, amikor a törvényalkotó az ügyész keresetindítását szükségesnek találta, meg kell teremteni a törvényes lehetőséget a per előkészítéséhez. A javaslat ebben a pontban lényeges előrelépést tartalmaz. Ugyancsak szabályozást igényel az a kérdés is, hogy az ügyész mikor tekinthet be a bíróság polgári peres és nem peres irataiba.
(12.00)
Szükséges az iratbetekintési jog biztosítása véleményünk szerint azokban az esetekben, amelyekben mások mellett az ügyészt külön törvény alapján keresetindítási, illetőleg jogorvoslati jog illeti meg, mivel a más által indított perben a perbelépés, illetve a jogorvoslat benyújtásának kérdésében csak a perbeli adatok ismeretében tud az ügyész megfelelően állást foglalni.
A javaslat kiegészíti az ügyészi törvényességi felügyelet során az ügyész által gyakorolható jogköröket is azzal, hogy az ügyész a törvényességi felügyelet körébe tartozó szervek területére, helyiségeibe beléphet. Ennek kifejezett törvényi előírását ugyancsak a jogalkalmazás tapasztalatai indokolják.
Az ügyészségi szolgálati viszonyról, az ügyészségi adatkezelésről szóló '94-es törvény szerint az ügyészségi szolgálati viszonyra is a munka törvénykönyvét kell alkalmazni mindazon esetekben, amikor a munkaviszony és a szolgálati viszony között nem indokolt különbséget tenni. Így az ügyészségi szolgálati viszony esetében is alkalmazni kell a munka törvénykönyvének a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó rendelkezéseit.
A szolgálati törvény által intézményesített ügyészségi alkalmazottak tanácsa az üzemi tanácshoz hasonló jogkörökkel felruházott testület. Az üzemi tanács jogkörének bővítése szükségessé teszi az alkalmazotti tanácsra vonatkozó szabályok módosítását, jelen esetben éppen a munka törvénykönyve folyamatban lévő módosításával összhangban a tájékoztatáskérés lehetőségének biztosítását, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó szabályok megtartásával kapcsolatosan. Ez a rendelkezése a javaslatnak a most előttünk lévő munka törvénykönyve módosításával különös összhangot mutat.
Tisztelt Képviselőtársaim! Más szeletét érinti az előttünk fekvő törvénytervezetnek az a rendelkezése, amely a bíróhoz hasonlóan lehetőséget biztosít arra, hogy az ügyész beosztást nyerjen az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalába. A beosztott bíró, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalába beosztott bíró nem ítélkezhet, szakmai tudása jogszabály-előkészítéssel, illetőleg a bíróságok igazgatásával összefüggő feladatok ellátása során hasznosul. Ezt a jól bevált és a minisztérium esetében régóta működő megoldást vette át a jelen módosítás, lehetőséget teremtve arra, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalába ügyész is beosztásra kerüljön, s a megszerzett szakmai tudását ezen a téren kamatoztassa.
Más szelete a javaslatnak módosítja a szolgálati törvény adatkezelési szabályokkal összefüggésben javasolt rendelkezéseit, mégpedig úgy, hogy ezen megoldások lényege az, hogy lehetőség szerint teljeskörűen szabályozva legyenek azok az ismérvek és feltételek, amelyek esetén az ügyészség más, a bűnüldözésben, büntető igazságszolgáltatásban és a nemzetbiztonsági feladatok megoldásában részt vevő szervezetek részére a büntetőjogi tevékenysége során általa kezelt adatokat átadhassa.
A miniszter asszony expozéjában is kiemelte azt, hogy a bűnüldözés vonatkozásában az a legfontosabb, hogy a büntető igazságszolgáltatásban közreműködő valamennyi szerv az általa megszerzett információt egymás részére átadhassa. A javaslatnak ez a rendelkezése ezt a helyes elvet emeli ki, amelyet támogatunk. Lényeges, hogy az ügyész hozzájuthasson mindazon más szervek által kezelt nyilvántartások adataihoz, melyek feladatai ellátásához szükségesek, külön törvényi szabályozása nélkül azokhoz is, amelyek az ügyben később jönnek létre. Ezért fontos az a módosítás is, hogy az ügyész minden, a törvényben meghatározott feladata ellátásához jogosult az adatokhoz hozzájutni, nemcsak a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott feladatai teljesítéséhez.
Más szelete szintén a javaslatnak, hogy a gyakorlat igényeinek megfelelően bővíti a bíróságok első fokon jogerőre emelkedett ügydöntő határozatai megtámadásának és a törvénysértések orvoslásának lehetőségét is. A felülvizsgálati eljárás szabályaihoz hasonlóan ugyanis törvénysértő büntetés kiszabása, illetve a kényszergyógykezelés törvénysértő elrendelése esetén is lehetőséget teremt a törvényesség érdekében jogorvoslat benyújtására, a Legfelsőbb Bíróság részére pedig biztosítja e jogsértések saját hatáskörben történő orvoslásának, valamint a felülbírálat kiterjesztésének lehetőségét.
A büntetőeljárás szabályainak ilyen tartalmú módosítását az is indokolja, hogy ezeket a törvénysértéseket a jelenleg hatályos rendelkezések szerint már csak a kegyelmi eljárásban lehet orvosolni, a kegyelmi eljárásnak pedig nem ez a szerepe és a rendeltetése.
Mindezeket összefoglalva frakciónk az előttünk fekvő törvényjavaslatot támogatásáról biztosítja, mert azt részben hiánypótló jellegűnek ítéli meg több ponton, ezen túlmenően is pedig olyan eredményes eszköznek, amely a korrupció elleni harcban eredményesen hasznosul.
Köszönöm hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
Előző Következő