DR. GYIMESI JÓZSEF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Az ügyész a széles közvélemény előtt ma még úgy jelenik meg, mint a büntetőeljárásban az állam képviselője, a vádló, aki azért küzd, hogy a bűncselekmény elkövetőjét a bíróság felelősségre vonja. Pedig az ügyészi tevékenység ennél sokkal szélesebb körű, a legáltalánosabb megfogalmazás szerint - idézem a hatályos törvényt -: "A Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze és az ügyészség gondoskodik az állampolgárok jogainak védelméről, valamint az alkotmányos rendet, az ország biztonságát, függetlenségét sértő vagy veszélyeztető minden cselekmény következetes üldözéséről. Az ügyész feladata ellátása során nyomozást végez, felügyeletet gyakorol a nyomozás törvényessége felett, törvényben meghatározott egyéb jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben, képviseli a vádat a bírósági eljárásban, felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett, ezen túlmenően részt vesz a magánjogi eljárásokban és felügyeli a közigazgatás törvényességét."
Az ügyészi kar számvetést készített saját működéséről, és az összegzett tapasztalatok alapján meghatározta azokat a szervezet előtt álló feladatokat, követelményeket, amelyekkel a harmadik évezred küszöbén szembe kell néznie. Mélyen egyet kell értenünk a legfőbb ügyész úr azon álláspontjával, amely szerint az ügyészi szervezetnek éppen - őt idézem - "lehetőségei folytán van óriási szerepe a formális jogbiztonság megtartása mellett az igazságosság érvényre juttatásában". "Az ügyészség a harmadik évezredben" című tanulmányában összegezte Polt Péter legfőbb ügyész úr az ügyészi szervezet előtt álló feladatokat és ebből adódóan az ügyészi szervezeti reform szükségességét.
(11.30)
A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény, az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló T/3712. számú törvényjavaslat beterjesztésével a kormány nem új ügyészségi törvény megalkotására tesz javaslatot, hanem a hatályos törvény rendelkezéseit javasolja módosítani. Ez a megoldás önmagában is kifejezésre juttatja, hogy az ügyészi tevékenység és az ügyészi szervezet gyökeres megváltoztatásának igénye nem merül fel sem az ügyészség, sem más hatalmi ágak részéről, módosításra azonban szükség van annak érdekében, hogy az ügyészség hatékonyabban tudjon eleget tenni alkotmányos kötelezettségeinek.
Az ügyészség az igazságszolgáltatás része, büntetőügyekben a nyomozás kezdetétől a nyomozás végrehajtásának befejezéséig nélkülözhetetlen feladatai vannak. Az ügyészség vádhatósági jogkörén kívüli tevékenysége napjainkig kevésbé vált ismertté, megítélésem szerint nemcsak azért, mert e tevékenységek kevésbé állnak a közérdeklődés középpontjában, hanem azért is, mert e tevékenységek - amelyeket a hatályos törvény is rögzít az ügyészség feladataként - kevésbé kaptak szerepet az ügyészség munkájában.
Az ügyészi szervezeti reform szükségességét a hivatkozott tanulmány nemcsak megfogalmazza, hanem annak programját is meghatározza. A szervezeti reform megvalósítása az ügyészi karon belüli új megoldásokat igényel, de annak érdekében, hogy az ügyészséggel szembeni követelményeknek a szervezet megfelelhessen, a hatályos törvény módosítására is szükség van. A módosítások alapvetően nem új jogintézményeket hoznak létre, de kifejezik az ügyészi munkával szembeni új elvárásokat.
A törvényjavaslat szerint a nyomozással kapcsolatos feladatok kiegészülnek azzal, hogy az ügyészség a törvényben meghatározott egyéb jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben. E megfogalmazás összefoglalása mindazon jogosítványoknak, amelyeket a hatályos törvény, a törvényjavaslat és más törvények teljeskörűen felsorolnak. Az ügyész a törvény szerint eddig is jogosult volt arra, hogy egyes büntetőügyekben a nyomozást folytató szervtől a nyomozást magához vonja. A javaslat a legfőbb ügyész ezen jogosítványát most kifejezetten megjelöli. Bármely nyomozó hatóságtól jogosult a bűncselekmény nyomozását az ügyészség hatáskörébe vonni. Értelmezésem szerint - s remélem, ez a helyes értelmezés - a nyomozás befejezése előtt bármikor adva van ez a lehetőség, tehát a nyomozás bármelyik szakaszában, hiszen az adott ügy személyi és tárgyi összefüggései az egyes nyomozati cselekmények elvégzése után válnak láthatóvá.
Célszerűnek tűnik azonban, hogy a nyomozás során a nyomozó hatóság tagjai - az országos nyomozati szerv vezetőinek egyetértésével - az ügyészségi nyomozó rendelkezésére álljanak, és a tényleges nyomozati munkát együtt végezzék, ha ez szükségként felvetődik. Az ügyészségi nyomozók véleménye szerint rendkívül fontos rendelkezésről van szó, mert lehetővé válik a nyomozás során az információk, az ismeretek, az eszközök, a módszerek eredményes egyesítése.
A büntetőügyekben nyomozati jogkörrel rendelkező hatóságok közül a titkos információgyűjtés jogával egyedül az ügyészség nem rendelkezik; jóllehet a hatályos ügyészségi törvény szerint olyan bűncselekmények nyomozása tartozik az ügyészség kizárólagos hatáskörébe, amelyek felderítésénél az így alkalmazható eszközök és módszerek nélkülözhetetlenek. Nyilvánvalóan nem lehetünk bizalmatlanok egy olyan szervezettel szemben, amely a többi nyomozó hatóság esetében éppen a titkosszolgálati eszközök engedélyezésére jogosult. Bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés engedélyezésére ki más adhatna engedélyt, mint a felettes ügyész, hiszen fogalmi ellentmondás lenne a bírói kontroll igénylése, amikor a bírói engedélyhez kötött információgyűjtés más eljárásokat jelent.
A korrupciós bűncselekmények felderítése nyílt nyomozás keretében szinte lehetetlen feladat. Az is nyilvánvaló, hogy az ügyészség olyan büntetőügyek nyomozását fogja saját hatáskörébe vonni, amelyek kiemelkedő súlyúak, bonyolultak, felderítésük nehéz.
A titkos információgyűjtésre történő feljogosítás csak akkor gyakorolható jog, ha a bírói engedélyhez nem kötött információgyűjtésre az ügyész más nyomozó hatóságot is utasíthat. A rendőrségi törvény által felsorolt eszközök - nem a teljesség igényével említek meg néhányat -: a sértett helyettesítése, csapda alkalmazása, informátor igénybevétele, megfigyelés, álvásárlás, bizalmi vásárlás és egyéb megjelölt módszerek alkalmazását az ügyészségi nyomozó nyilván nem tudná megoldani, ehhez külső segítségre van szüksége.
A büntetések és intézkedések, a személyes szabadságot korlátozó kényszerintézkedések törvényességi felügyelete a jövőben az ügyészség kiemelt feladatai közé tartozik. E feladatok ellátásához szükséges jogokat a törvényjavaslat pontosítja és felsorolja. A bűnmegelőzési ellenőrzés, a háziőrizet szabadságkorlátozással járó kényszerintézkedés, ezért indokolt az ügyészi törvényességi felügyelet kiterjesztése, e kényszerintézkedések végrehajtásának ellenőrzésére is.
A javaslat felsorolja a felügyeletet ellátó ügyészt megillető jogosultságokat - vizsgálatot tarthat, iratokat kérhet, felvilágosítást kérhet -, és az ellenőrzött szerv vezetőjét arra kötelezi, hogy az ügyészi felkérésnek eleget tegyen. Az ügyész jogosult a felügyelet alá tartozó szerveknél általános érvényű rendelkezés kiadására, illetve ilyen rendelkezés módosítását, hatályon kívül helyezését kezdeményezheti.
Az ügyészi törvényességi felügyelet intézménye az ügyészi óvás, amely az Alkotmánybíróság 2/2000. (II. 25.) számú határozata szerint nem szabályozza a jogérvényesülés kiszámíthatóságának eljárási garanciáit. Az alkotmánybírósági határozatban foglalt jogalkotási kötelezettségének az Országgyűlés eleget tesz e törvényjavaslat elfogadásával. A javaslat az alkotmány rendelkezéseivel összhangban megteremti a lezárt jogviszonyok stabilitásának eljárásjogi biztosítékát azzal, hogy egyedi ügyben hozott jogerős rendelkezés ellen három éven túl benyújtott óvás - a javaslat szerint - jogot nem korlátozhat, nem vonhat el, illetőleg kötelezettséget és joghátrányt nem állapíthat meg, csak abban a kivételes esetben, ha az óvással támadott határozat a javaslatban megjelölt okból semmisnek tekintendő.
Az ügyészség, ismert feladatain túl, általános panaszfórumként is betölti szerepét a hatályos törvény szerint. Nem véletlenül külön fejezetben, a vegyes rendelkezések között nyert szabályozást e jogintézmény. Helyes e rendelkezés meghagyása, megtartása, hiszen az ügyészségnek a törvényesség védelmében megszabott feladatai olyan sokrétűek, hogy azok teljességgel felsorolhatatlanok. Indokolt azonban az ügyész számára biztosítani azt a lehetőséget, hogy mellőzze a panasz elbírálását, ha az nem a jogosulttól származik, vagy azt már egyszer elbírálta.
A javaslat módosítja az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartozó bűncselekmények személyi körét, sértetti és elkövetői oldalon is. Az ügyészségi nyomozókkal konzultálva indokoltnak tűnik a vám- és pénzügyőrség és a határőrség állományába tartozó személyek sérelmére elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, illetve a hivatalos személy ellen hivatalos eljárás alatt elkövetett rablás bűncselekménye miatti eljárást is az ügyészség hatáskörébe utalni.
Az ügyészségi szolgálati viszonyról rendelkező törvény az ügyészségi szervezet belső viszonyait szabályozza. Csupán két rendelkezésre kívánok utalni. Az egyik: a törvényjavaslat lehetőséget biztosít arra, hogy az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hivatalába a legfőbb ügyész az ügyészi szolgálati viszony megtartása mellett beosztott ügyészt osszon be. Megítélésünk szerint ez nem helyes, mert más az Országos Igazságszolgáltatási Tanács feladatköre, a tanácsban a legfőbb ügyész úr részt vesz. Nem hiszem, hogy támogatandó az a cél - ügyészségi dolgozók hiánya mellett -, hogy a hivatali apparátusban is az ügyészi viszony megtartásával ügyészek munkát végezzenek.
A másik: a bérskála is a szolgálati viszonyról szóló törvény része. E felszólalásra készülve tájékozódtam a helyi ügyészségen, és úgy tűnik, hogy az ügykezelők sorsa elég mostoha. Bizony a kezdő és szakmai tudással rendelkező, ugyanakkor a szolgálati titkok birtokába jutó ügykezelők bére a minimálbér megemelése folytán emelkedik január 1-jétől 40 ezer forint fölé.
(11.40)
Összegezve: a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója elfogadásra ajánlja a törvényjavaslatot, mert a javaslatban foglalt módosítások megteremtik a törvényi alapját az ügyészség szervezeti és funkcionális reformjának, amely - egyetértve a legfőbb ügyész úrral és őt idézem -: "alkalmassá teszi ezt a nagy múltú, nemes hagyománnyal rendelkező, ugyanakkor a modern állam működéséhez szükséges nélkülözhetetlen intézmény hatékony működését az új évezredben".
Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)