DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész: Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Asszony! Tisztelt Ház! "A büntető igazságszolgáltatási rendszer főszerepet játszik a jogállam védelmében. Az ügyészségnek pedig meghatározó szerepe van a büntető igazságszolgáltatás rendszerében."
Kérem, ne vegyék szerénytelenségnek szavaimat, e gondolatokat az Európai Tanács miniszteri bizottsága által 2000. október 6-án elfogadott ajánlás tartalmazza, amely az ügyészség szerepéről szól a büntető igazságszolgáltatás körében. E gondolattal azonban magam is mélységesen egyetértek, és nincsenek kétségeim afelől, hogy jól működő igazságszolgáltatás nem létezhet jól működő ügyészség nélkül.
Örömmel és talán egy kis büszkeséggel mondhatom, hogy a magyar ügyészi szervezet az elmúlt időszakban valóban az igazságszolgáltatás oszlopa volt, erről tanúskodnak az elmúlt év most közzé tett statisztikai adatai is. Engedjék meg nekem, hadd utaljak arra, hogy az ügyészi váderedményesség az elmúlt évben tovább növekedett, immár meghaladja a 96 százalékot, továbbá arra a tényre, hogy 2000-ben az ügyészséghez érkezett ügyiratok 95 százalékát 30 napon belül intézték el.
Az ügyészi szervezet az adatok tükrében törvényesen, hatékonyan és az időszerűség követelményének megfelelően dolgozik. Nem tekinthetünk el azonban attól a ténytől, hogy az elmúlt esztendőben új kihívások jelentkeztek, és az ügyészi szervezetnek is új feladatokat kell teljesítenie. Szeretnék itt arra utalni, hogy bár a bűnözés összvolumene csökken, az ügyészi munkateher mégis növekszik, hiszen a büntető területen egyre nagyobb részt kell vállalni olyan cselekmények üldözésében, mint a szervezett bűnözés, a korrupció, a hivatalos személyek által elkövetett egyéb bűncselekmények, a nehéz ténybeli és jogi megítélésű gazdasági bűncselekmények, és tovább is lehetne folytatni a sort.
Jelentős mértékben megnőtt az ügyészség szerepe a törvényességi felügyelet terén, és egyre inkább kötelessége, hogy közérdekből polgári pert indítson, vagy peren kívüli eljárást kezdeményezzen. Mindennek következtében szükségessé vált felülvizsgálni, hogy az adott feltételek mellett mennyire lehet az ügyészi munka hatékonyságát megőrizni, és a színvonalat esetleg még tovább is növelni. E felülvizsgálat eredménye volt többek között a 2001. január 1-jén beindított ügyészségi reform, amely jelentős szervezeti változásokat tartalmaz a munka eredményességének növelése érdekében.
A szervezeti reform azonban önmagában nem lehet sikeres, további teljesítendő feltételként jelentkezik az erőforrások biztosítása, illetve a jogszabályi háttér megfelelő átalakítása. A tisztelt Ház előtt most ez utóbbi kérdés vár legalábbis részleges megválaszolásra.
Kérem, tekintsenek el attól, hogy részletesen elemezzem a javaslat egyes pontjait, ezt az előterjesztő miniszter asszony magas színvonalon már megtette. Helyette inkább egy-egy olyan pontra mutatnék rá, amelyhez talán nem teljesen szükségtelen kiegészítő magyarázatot fűzni.
Az első ilyen kérdés a titkos információgyűjtés jogosultságának megadása az ügyészi szervezet részére. Nem kívánom megismételni az előterjesztés érveit, azonban szükségesnek látom hangsúlyozni, hogy bizonyos, az ügyészség kizárólagos nyomozati hatáskörébe tartozó bűncselekmények esetén mind az eredményesség növelése érdekében, mind pedig garanciális okból feltétlenül szükségesnek tűnik a javaslat szerinti megoldás.
(Az elnöki széket dr. Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Kérem, gondoljanak arra, hogy az ügyészség országgyűlési képviselők, bírák, ügyészek, rendőrök által elkövetett cselekmények ügyében nyomoz. Gondoljanak arra, hogy egyre bővül azon korrupciós cselekmények köre a Btk. rendelkezéseivel összhangban, és a jelen javaslat rendelkezéseivel is összhangban, amelyek esetében az ügyészségnek kell most is eljárnia vagy a jövőben eljárnia. Gondoljanak arra, hogy a katonai ügyészség, amely kizárólagos hatáskörrel nyomoz - mivel e téren nincs is más nyomozó hatóság - nemcsak katonai bűncselekmények, hanem a hivatásos katonák által elkövetett köztörvényes bűncselekmények ügyeiben is, jelenleg nincs feljogosítva a titkos eszközök alkalmazására.
(11.20)
Talán nem szükséges különösképpen bizonygatnom, hogy a felsorolt személyi kör, de még inkább az elkövethető bűncselekmények eredményes felderítéséhez szükség van ezekre a módszerekre, és újólag hangsúlyozom, hogy a törvények szerint e cselekményeket nem is nyomozhatja más szervezet. Természetesen és logikusan következik az előzőekből: az ügyészség, amely ma is minden cselekményt a saját nyomozati jogkörébe vonhat, amennyiben ezt megteszi, fel kell hogy jogosítva legyen a teljes eljárási szakasz elvégzésére, és ebbe beletartozik a felderítés is.
Szeretném azt is jelezni, hogy természetesen a bírói engedélyhez kötött titkosszolgálati módszerek alkalmazása - ugyanúgy, mint más nyomozó hatóságoknál - a javaslat elfogadása esetén nyilvánvalóan csak akkor lesz lehetséges, ha ezt a bíróság megengedi. Azt is jelzem, hogy az 1999 februárjában az ENSZ által megrendezett első korrupcióellenes világkonferencia 6. számú ajánlása tartalmazza, hogy az ügyészek számára meg kell adni a bírói engedéllyel való lehallgatás, a titkos felvételek készítésének jogát, és mindazt az egyéb titkos eszköz alkalmazását, amely szükséges a korrupció sikeres leküzdéséhez.
A másik, nagyobb sajtóvisszhangot is kapott módosítás a javaslatnak az a rendelkezése, amely lehetővé teszi a legfőbb ügyész számára, hogy az ügyészségi nyomozás során más nyomozó hatóságok tagjainak munkáját igénybe vegye. A hiedelmekkel ellentétben tehát nem az lenne a változás, hogy az ügyész bármelyik ügy nyomozását magához vonhatja, mivel ezzel a jogosultsággal mind a büntetőeljárási törvény, mind pedig a jelenleg hatályos ügyészségi törvény szerint az ügyészi szervezet már évtizedek óta rendelkezik. Az említett változás éppen a szakszerűség növelését, az eljárások meggyorsítását szolgálná, és garanciális elem, hogy ez a jogosultság nem általában az ügyészi szervezetnek, hanem csak a legfőbb ügyésznek járna, tehát kivételes alkalmakkor kerülhetne rá sor.
A magánjogi és közigazgatás-jogi területet érintő módosítások közül az alábbiakat emelném ki.
Szót ejtettem már arról, hogy az ügyész feladatai közé tartozik, hogy közérdekből pert indítson vagy peren kívüli eljárást eszközöljön. A hatályos szabályozás azonban nem biztosít megfelelő eszközöket ahhoz, hogy az ügyészek e kötelezettségeiket megfelelően gyakorolják. Az ügyész ilyenkor a fél pozíciójában van, és elengedhetetlen ezért részére olyan adatok megismerésének jogát megadni, amelyek a per tárgyát képező jogviszonyra vonatkoznak. A törvényjavaslat lehetőségei megteremtik az esélyt arra, hogy az ügyész a polgári eljárás kezdeményezésével kapcsolatos jogosítványait teljes mértékben gyakorolni tudja.
Nem elhanyagolható az az új rendelkezés sem, amely a törvényességi feladatok ellátásához teremt megfelelő körülményeket. A javaslat elfogadása esetén az ügyész immár törvény alapján léphet be az ellenőrzött szervek területére, helyiségeibe. E rendelkezés ugyancsak a hatékonyság fokozását eredményezheti.
Utalásszerűen említem csak - a miniszter asszony részletesebben kifejtette - az ügyészi óvásra vonatkozó szabályok megváltozását, hiszen az Alkotmánybíróság 2/2000. (II.25.) AB számú határozata kötelezettséget teremt e szabályok megváltoztatására.
Nem tartom viszont feleslegesnek a büntetés-végrehajtás felügyeleti szakaszára vonatkozó rendelkezések változását, e változások rövid kommentálását. A büntető anyagi és eljárásjogi és végrehajtásjogi szabályok területén bekövetkezett változások eredményeként több olyan jogkorlátozó intézmény került a közelmúltban bevezetésre, amelyek végrehajtása feletti törvényességi felügyeletet egy jogállamnak biztosítania kell, és amelyekre nézve a közelmúltban merült fel az ügyészi törvényességi felügyelet nemzetközi elvárásokkal is igazolt kiterjesztésének igénye. Ugyanakkor a felügyeleti tevékenység során az is nélkülözhetetlen, hogy az ügyész hozzájusson azokhoz az ismeretekhez, büntetés-végrehajtási adatokhoz, amelyek hiányában feladatának ellátása szinte lehetetlen. A változások az említett követelményeknek való megfelelést szolgálják.
Engedjék meg, hogy a büntetőeljárási törvénnyel és az ügyészségi szolgálati törvénnyel kapcsolatos módosításokról is szóljak egy-egy mondatot. A büntetőeljárási törvény módosítását az ítélkezési gyakorlat tapasztalatai teszik szükségessé, ennek indokoltságát az ügyészi szervezet is alá tudja támasztani. A szolgálati törvény olyan változtatásokat és módosításokat eszközöl, amelyek igényként vetődtek fel részben az ügyészi szervezeten belül - lásd az Ügyészi Tanács szerepe -, részben a külső szervek, így az Igazságügyi Minisztérium, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács részéről.
Végül, de nem utolsósorban a törvénymódosítás érinti az ügyészség informatikai tevékenységét. A javasolt megoldás lényege, hogy teljeskörűen szabályozva legyenek azok a feltételek és ismérvek, amelyek alapján az ügyészség más szervekkel adatcserét folytathat. Ez a rendelkezés garanciális szempontból is kiemelkedő jelentőségű.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! 2000 novemberében az Európai Unió szakértői csoportja felmérést végzett az igazság- és belügyek terén Magyarországon. A felmérés célja az volt, hogy megállapítsák e terület megfelelőségét az uniós csatlakozáshoz. A jelentéstervezet még nem publikus, azonban a szakértői kérdések irányultságából, a témák összeállításából az tűnik ki, amit hozzászólásom elején az Európa Tanács vonatkozásában is említettem, tudniillik, hogy az ügyésznek kulcsszerepet kell játszania a bűnözés elleni küzdelemben, így a mai törvényjavaslat szempontjából is fontos szervezett bűnözés- és korrupcióellenes küzdelemben. Meggyőződésem szerint a módosítás ennek a küzdelemnek a hatékonyabbá tételét szolgálja.
Meggyőződésem az is, hogy a bűnözés elleni harc, amely az előbbiek alapján nyilvánvalóan európai ügy, egyben nemzeti érdek és össztársadalmi érdek is. Az ügyészség ennek szellemében végzi és fogja végezni tevékenységét, és végrehajtja azokat a törvényeket, amelyeket a parlament vele kapcsolatban meghoz.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)