CSABAI LÁSZLÓNÉ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A következő kérdésekről szeretnék szólni: mit tett a kormány a közigazgatás átfogó reformjáért; milyen volt a törvény előkészítése; a törvényt illetően a köztisztviselői jövedelmekről, az illetményalapról, a kiegészítésekről, az egyéb juttatásokról, a vagyonnyilatkozatokról, a kiemelt köztisztviselői karról és az érdekegyeztetés mechanizmusáról.

Nem szólok, mert az előttem szólók nagyon szépen elmondták azokat a gondolatokat, amelyeket én is mondtam volna, a minősítésről, Tóth Imre kollégámmal teljes mértékben egyetértek, az önkormányzatok munkarendjéről - mert teljesen egyetértek, hogy nem törvényben kell szabályozni, hanem ez az önkormányzatok saját felelőssége és feladata - és a közigazgatási szakvizsgával kapcsolatos véleményről.

Tisztelt Parlament! Dr. Pintér Sándor belügyminiszter úr azzal kezdte az expozéját, hogy hosszú ideig egyetlen kormány sem vállalta a közigazgatás átfogó megreformálását, az e területen dolgozók életkörülményeinek, társadalmi, anyagi megbecsülésének javítását. Én akkor azzal szeretném kiegészíteni, hogy ez igaz a jelenlegi Orbán-kormányra is, bár a kormányprogramban megfogalmazta a kormány, hogy milyen intézkedéseket kíván tenni. Szeretném megkérdezni: megtörtént a közigazgatás átfogó reformja az elmúlt években, megtörtént a feladatok, hatáskörök és felelősségek összhangjának a megteremtése, megtörtént a közigazgatás különböző szerveinél és az önkormányzatoknál a feladatok és a források összhangja, az állami szerepvállalás garanciája? Én úgy gondolom, hogy valamennyien egyértelműen tudjuk mondani, hogy mindezek a feladatok, ezek a törvénykezések nem történtek meg.

Ezzel együtt is üdvözöljük azt, hogy a 1992-es törvény módosítása most a parlament elé kerül. Üdvözöljük, mert az elmúlt kilenc évben olyan változások történtek ezen a területen, hogy a tapasztalatok felhasználásával érdemes újraszabályozni a köztisztviselők jogállását, helyzetét, életkörülményeinek a javítását. Hogyan történt a törvény előkészítése? Viszonylag hosszú ideig folyt a törvény előkészítése, és el kell mondanom, hogy az önkormányzati érdek-képviseleti szervek a törvényt előkészített formájában megkapták, ezt véleményezték. A gondom mindössze az, hogy ha én összeszedem most, hogy miket fogalmaztak meg, milyen kifogásokat tettek, akkor ezeknek egy jelentős részében semmilyen változás nem történt a végleges törvény benyújtásakor.

Nem javasolták az önkormányzatok a köztisztviselői körből kivenni az ügykezelői állományt. A fizikai állománynál meggondolásra javasolták, hogy közalkalmazotti körbe kellene ezeket a munkavállalókat tenni. Nem értettek egyet a képesítési előírások alóli felmentéssel. A 70 éves korhatárt 60 évre javasolták meghatározni. Nem értettek egyet a köztisztviselői kar létrehozásával, az államnak költséges megoldás, méltánytalan, és feszültséget jelent a központi igazgatásban és az önkormányzatoknál dolgozóknál. Nem értettek egyet az etikai eljárás jogi szabályozásával, az etikai kódexnek egy más formájú megfogalmazásával értettek egyet. Nem értettek egyet a munkaidő központi szabályozásával, és kérték, hogy az önkormányzatok részére egy pozitív megkülönböztetést tegyenek lehetővé a köztisztviselők számára. Nagyon sajnáljuk, hogy ezeket a véleményeket a törvény végleges benyújtásakor a törvényt benyújtó nem vette figyelembe, mondom ezt annak ellenére, hogy néhány témában korrekció a törvény előkészítésekor megtörtént.

Tisztelt Parlament! A köztisztviselők az elmúlt tíz évben nagyon zaklatott és nagyon nehéz körülmények között dolgoztak, és jelenleg is dolgoznak. Kezdődött azzal, hogy 1990 után bizonytalanná vált a helyzetük, a politika néha olyan dolgokat is nekik tulajdonított, és olyan dolgokért is őket tette felelőssé, ami egyébként a politikának a felelőssége volt. Voltak elbocsátások, sorozattal, volt, amikor egy-egy önkormányzatnál a teljes polgármesteri hivatalt kiürítették vagy ki akarták üríteni, és voltak túlkapások is ezen a területen. Úgy gondolom, és azt hiszem, ezzel valamennyien egyetértünk, a köztisztviselői karnak a garanciákkal biztosított megbecsülése, jövedelmének a biztosítása valamennyiünk érdeke, hiszen számunkra teremt olyan helyzetet, hogy a parlament jó törvényeket hozzon, az önkormányzat jó rendeleteket és jó intézkedéseket hozzon, és ezzel a települések lakóit, az ország lakóit jobb helyzetbe hozza.

Egyetértünk azokkal a javaslatokkal és módosításokkal, amelyek egy jelentős emelést biztosítanak a köztisztviselők számára. Egyetértünk, bár némi kételyünk van a témát illetően. Részben azért, mert a 70 százalékos jövedelememelkedés négyéves időszakra lesz elcsúsztatva, és négyéves időszak alatt természetesen egyéb béremelésre is szükség lenne, tehát gyakorlatilag ez valójában nem is 70 százalékos jövedelememelkedés, hanem ennél kevesebb; tehát ez ugyanaz, mint máskor is, ilyen virtuális emelkedés, mert mennyivel egyszerűbb most 70 százalékról beszélni, és nem mondjuk meg valójában, hogy az nem is 70 százalék, hanem 20 vagy 15, vagy éppen csak 10 százalék. De nagyobb gondunk az, hogy a törvény-előkészítés kapcsán nem kaptunk olyan számításokat, amelyek pontosan megmondanák vagy bemutatnák, hogy a minisztériumokban, az országos hatáskörű szerveknél, az önkormányzatoknál hogyan fog ennek a fedezete megvalósulni, mi lesz ennek a jövedelememelkedésnek a fedezete.

A Miniszterelnöki Hivatal költségvetésében 2001-re 20 milliárd, 2002-re 28 milliárd fedezet van. Pintér Sándor miniszter úr az expozéjában azt mondta, hogy ennek a jövedelememelkedésnek a pénzszükséglete 120 milliárd forint. Akkor megkérdőjeleződik, hogy hol van a többi pénz, azt ki fogja előteremteni. Ugyanaz fog megtörténni, mint ami megtörtént egy évvel korábban, amikor a közoktatási törvény pénzszükségletét fogalmaztuk meg és kérdeztük meg, és a miniszter úr azt mondta, hogy 67 vagy 70 milliárd ez a szükséglet, amit természetesen az állam majd fog biztosítani. A valóság pedig az lett, hogy egy évvel később a költségvetési törvényben felfüggesztettük ennek a törvénynek a hatályosulását, mert ennek a fedezete nem volt meg. Vagy ugyanaz fog történni, mint a tűzoltók elmaradt készenléti díjának és túlórájának a kifizetésénél, hogy a bíróság megállapította ezeknek az összegeknek a kifizetését, a kormány nem hajlandó erről tárgyalni, az önkormányzatok kényszerűségből ezt a fedezetet biztosítani fogják. Tehát én úgy gondolom, hogy a törvény elfogadásának és támogatásának a Szocialista Párt részéről komoly feltétele az, hogy pontosan lássuk, hogy ezeknek az illetményemeléseknek a fedezete hogyan és milyen módon fog megjelenni.

Őszintén sajnáljuk, és a körülöttem dolgozó köztisztviselők, és akikkel én erről beszéltem, nem is értik, hogy miért történt az meg, hogy fél éve vagy egy éve a törvény előkészítésével összefüggésben nagyon sokszor elhangzott a 14. havi bérnek a kötelező volta vagy a munkaruha biztosításának a kötelező volta, alanyi jogosultsága, de ebben a törvényben ez már nem szerepel, bizonyára azért, mert ennek a feltételeit szintén nem akarja a kormány biztosítani, és odaadja az önkormányzatoknak vagy azoknak, akik itt munkáltatóként szerepelnek, hogy ha ezt meg tudják tenni, akkor tegyék meg.

 

 

(10.50)

 

Úgy gondolom, hogy nem lenne szabad becsapni a köztisztviselőket, nagyon fontos, hogy a nagy várakozás meg is valósuljon, és pozitívan lehessen végigcsinálni az ezzel kapcsolatos jövedelememelkedéseket.

A vagyonnyilatkozatokról; a vagyonnyilatkozatokról és annak szabályozásáról mindenki szólt. Ezért nem erről szeretnék szólni, mert egyébként az előttem elmondottakkal egyetértek. Arról szeretnék szólni, hogy mitől van a korrupció, és a korrupció megszüntetésében milyen szerepe van a vagyonnyilatkozatnak. Korrupció akkor van, ha hiány van; ez kicsiben és nagyban is igaz. A korrupció veszélye megvan akkor, ha például egy hónapig nincs jogosítványkiadás a rendőrségen, és utána az önkormányzathoz kerül a jogosítvány kiadása, így a korrupció gyanúja akkor is felmerül, hogy kapjon egy sorszámot az illető, és ne kelljen hosszú sorban állnia télen, mert neki szüksége van a jogosítványra. Korrupció akkor van, ha, mondjuk, egy önkormányzatnál nincsenek telkek, és csak korrupcióval vagy valamilyen összeköttetéssel lehet telekhez vagy lakáshoz jutni. Korrupció akkor van, és ezt ma nagyon nehezen éljük meg, ha megnézzük a statisztikai adatokat, és a beruházások volumene, értéke például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az országos átlagnak a 40 százalékát nem éri el.

Én soha nem találkoztam az elmúlt tíz évben annyi építőipari vállalkozóval, mint most az elmúlt két évben. Nem találkoztam, mert nincs munkájuk. És ha nincs munkájuk, akkor munkát akarnak szerezni. Munkát akarnak szerezni, mert az embereiknek bért akarnak fizetni, és ha bért akarnak fizetni, meg akarják a saját vállalkozásukat tartani, akkor bizony sok mindenre hajlandók lennének. Én nagyon örülök, hogy nálunk nincs ilyen dolog, és nagyon remélem, hogy nincs, de az esélye benne van, mert hiány van, és a hiányt korrupcióval lehet - hogy mondjam? - kiváltani, vagy ez egy jó forrása ennek a dolognak. Idesorolom azt is, hogy az elmúlt évben és ebben az évben is csak arról hallottunk, hogy milyen jó lakáspolitikája van a kormánynak, de ha megnézik a statisztikai adatokat, akkor '99-ben már nagyon alacsony a lakásépítések száma, 2000-ben pedig majdnem az évtized legkevesebb lakása épült meg ebben az országban, és természetesen ez is azt jelenti, hogy az építőipari vállalkozóknak nem volt elég munkájuk.

Tehát összefoglalva: én mindent támogatok, és a Szocialista Párt is támogat minden olyan törekvést, amely egy átláthatóbb közigazgatást, átláthatóbb politikai légkört valósít meg. De ennek nem egyedüli eszköze a vagyonnyilatkozat, amit ma már fetisizálunk, ma már úgy tűnik, hogy attól lesz egy ember tisztességes, ha hetente vagy havonta vagyonnyilatkozatokat ad be, vagy hetente és havonta politikusok vagy erre kiképzett emberek a vagyonnyilatkozatukat ellenőrizik, fitogtatják és nézegetik.

Egyébként csak egy megjegyzést szeretnék erre tenni. Azt gondolom, hogy az átláthatóság egyik feltétele, hogy bele merjük-e írni a telefonkönyvbe a telefonszámunkat. Szeretném megkérdezni, hogy hány országgyűlési képviselő nem meri a telefonszámát ma beírni a telefonkönyvbe. Mert, azt gondolom, ez is lényeges, hogy lehessen tudni, hogy én hol lakom, oda bárki eljöhessen, és bárki megnézhesse, hogy hol lakom.

A kiemelt köztisztviselői kör; tisztelt képviselők, én hajlamos vagyok elhinni azt, hogy egy országnak szüksége van kiemelt köztisztviselői körre, akik nagyon komoly szakmai tudással rendelkeznek, akik képesek a jövőről gondolkodni, és ha már a gondolattal játszom, csak nem merem mondani, mert bizonyára ellenérzést fog kiváltani, mondjuk, egy Országos Tervhivatal réme is felmerülhet ebben a témakörben. De most ebben a szituációban, úgy gondolom, szükségtelen és felesleges ezt a szervezetet létrehozni, és nem fogjuk támogatni ennek a megszavazását. Nem érezné az ember annyira átlátszónak ezt a törekvést, ha, mondjuk, a hatálybalépését a következő választás utáni január 1-jével tenné a kormány, mert akkor úgy gondoljuk, hogy benne van a kockázata, hogy ha ez a kormány nyer, akkor ő fog kiemelt köztisztviselői kört létrehozni, ha a másik párt nyer, akkor ő fog létrehozni ilyet. De úgy gondolom, hogy inkább el kellene most felejteni ezt a dolgot, és nem kellene ezt létrehozni.

Egyetlen dolgot szerettem volna még mondani (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) az érdekegyeztetésről, de majd a kollégáim ezt elmondják.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)