SZILÁGYINÉ DR. SZEMKEŐ JUDIT szociális és családügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony!
A nők és férfiak közti esélyegyenlőség problémája nem elsősorban az európai uniós csatlakozás miatt kiemelt kérdés, hanem egyrészt azért, mert a magyar jogállamiság alapját képező alkotmány ezt mint jogi és erkölcsi parancsot kimondja, másrészt, mert ezt követeli meg az ország társadalmi, politikai és gazdasági érdeke.
Alkotmányunk és ennek megfelelően egész jogrendszerünk minden jogalany számára biztosítja az emberi, az állampolgári jogokat, tilt minden megkülönböztetést.
(8.50)
A gyakorlat problémái, azok, amelyeket ön itt felsorolt, elsősorban a nők munkavállalásának nehézségei azonban vitathatatlanok, a kormány számára elfogadhatatlanok. Az elvi esélyegyenlőség nem köszön vissza akkor, amikor egy fiatal nő gyermeket vállal, nem köszön vissza akkor sem, amikor egy középkorú, esetleg már közvetlenül nyugdíj előtt álló hölgy szeretne munkát vállalni, de nem kap.
A problémák ismeretében vizsgáltuk meg azt a jogszabálytervezetet, amelyet önök előkészítettek a férfiak és nők közti esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Az Igazságügyi Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, a Gazdasági Minisztérium és a Szociális és Családügyi Minisztérium munkatársai elemezték a tervezetben szereplő javaslatokat, és elkészítették azt a véleményt, amely szerint nem hiánypótló joganyagról van szó. A klasszikus jogágak - a polgári jog, a büntetőjog, a munkajog -, illetve az ágazati törvények szintén törvényi diszpozíciókban és szankciókban fogalmazzák meg a diszkriminációval kapcsolatos rendelkezéseket. A polgári törvénykönyv generálisan rendezi a diszkrimináció tilalmát.
Néhány szóval kitérek az önök javaslatában szereplő legfontosabb területek részletesebb szabályozására. A foglalkoztatásban megkívánt esélyegyenlőség törvényi szabályozásáról a munka törvénykönyve rendelkezik. Az előterjesztésben szereplő egyenlő munkáért egyenlő bért elvet - amelyet itt ön ismét hangsúlyozott - a törvény kimondja, a megvalósítás gyakorlati problémái léteznek, de ha megnézi ön a Magyar Hírlap e témakörben a héten megjelent cikkét, olyan statisztikákat láthat, hogy a tendencia határozottan javul, '94 és '98 között rosszabb volt a helyzet. (Közbeszólásra:) Kérem a Magyar Hírlapot megnézni!
A tervezet abból indul ki, hogy minden munkaadó hátrányosan különbözteti meg a nőket. Ez így biztosan nem igaz. A megkülönböztetés valódi oka nem a nő neme, hanem a nő családi helyzete. A gyermeket váró és kisgyermekes anyák valóban hátrányos helyzetben vannak, de hadd idézzek egy svéd felmérést, amely egy ott bevezetett esélyegyenlőségi intézkedés hatását elemzi. A svédeknél egy hónapot az apák vehetnek csak igénybe, ezt nem vehetik igénybe az anyák. Ezzel kapcsolatban a svédeknél a következő kimutatás készült: a megkérdezett munkaadók mindössze 14 százaléka mondta azt, hogy elő kívánja segíteni a családi és munkahelyi kötelezettségek teljesítését, 2 százalék állította, hogy tesz némi intézkedést. A férfiak 25 százaléka az első tíz napot sem tudja kivenni a munkahelyén. Kérem, a cikk itt van nálam.
Ezen indíttatással szemben kívánjuk elősegíteni mi itt a munkavállalás és a családi kötelezettségek összehangolásának lehetőségét, és ahogy ön is mondta, a választás lehetőségét, minden jogszabályunk ebbe az irányba mutat.
A gyermeket vállaló nők közül azoknak jobb a munkaerő-piaci helyzete, akik jól képzettek. Itt a Népszabadság cikkére szeretnék utalni, két nappal ezelőtt jelent meg. A foglalkoztatási törvény kormány által elfogadott módosítási javaslata szerint éppen ezért kívánjuk megteremteni annak lehetőségét, hogy a gyesen, gyeden, gyeten és ápolási díjon beteg gyermekükkel otthon lévő anyák ingyenes képzésben, átképzésben, továbbképzésben vehessenek részt. Remélem, támogatni fogják ezt a világviszonylatban nagyon előnyös lehetőséget a törvénymódosítás kapcsán.
A munkavédelmi programokba önök olyan javaslatokat kívántak beilleszteni, melyek elsősorban az ötven főnél több munkavállalót foglakoztató cégeket szankcionálnák. Most néztük át ötezer cég vizsgálatát, és ezek között a visszaélések a tíz fő alatti cégek esetében történtek, tehát semmire sem megyünk egy ötven fő feletti szabályozással.
Sajnos, valóban igaz az, hogy Magyarországon az idősebb munkavállalók jelenleg - meggyőződésem szerint elsősorban előítéletek miatt - hátrányos helyzetben vannak. A munkanélküliség azonban e korosztály tagjait nemüktől függetlenül sújtja. Szívesen állok rendelkezésre a teljes joganyag szakmai elemzésével.
Köszönöm. (Szórványos taps a Kisgazdapárt, a Fidesz és az MDF soraiban.)
Előző Következő