DR. KÓRÓDI MÁRIA (SZDSZ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tegnap, amikor Fodor Gábor képviselőtársam a cigányság helyzetéről beszélt, a cigányság érdekében szót emelt, a parlament jobb- és szélsőjobboldalán elképesztő, mondhatnám politikailag nem korrekt megnyilvánulásokra került sor. (Ifj. Hegedűs Lóránd: Te meg szélsőbal vagy!) Olyanokra, amelyek lenézést sugalltak, előítéleteket erősítettek meg, és mélyen sértették egy népcsoport emberi méltóságát.

Mindenki, aki fontosnak tartja az emberek megkülönböztetés nélküli tiszteletét és méltóságát, elborzadva figyelhette, hogy a magyar parlament egyes képviselői miként adnak hangot vélekedésüknek az egyébként is hátrányos helyzetű emberekről.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az emberi méltóság tisztelete egy és oszthatatlan. Minden embert megillet, fajra, nemre való tekintet nélkül. Egy önmagát demokratikusnak hinni akaró országban az emberi méltóság alapérték. Olyan érték, amelyet nemcsak tiszteletben kell tartani, de az esélyegyenlőség megteremtésével tenni is kell érte.

Tisztelt Képviselőtársaim! Én ma az SZDSZ-frakció nevében a nők esélyegyenlőségének megteremtése érdekében kívánok szót emelni. Mert ellentétben néhány cinkos, lenéző mosollyal, és ellentétben a Demokrata Fórum emberi jogi bizottságban kifejtett álláspontjával, az SZDSZ igenis nagyon fontos társadalmi kérdésnek tartja a nők esélyegyenlőségét. Olyannak, amely meghatározza mindennapi közérzetünket, a családok közérzetét, azaz a nőkét, férfiakét, gyerekekét egyaránt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék néhány kérdést feltenni önöknek. Önök szerint elfogadható-e az a Magyarországon még általános gyakorlat, hogy ugyanazért a munkáért, ugyanabban a pozícióban a nők csaknem 10-40 százalékkal kevesebb fizetést kapnak? - mert szerintünk nem.

Önök szerint elfogadható-e, hogy ugyanazon a munkahelyen, ugyanolyan teljesítmény mellett az esetek jelentős részében a férfiak előmenetele biztosított, a nőké nem? - mert szerintünk ez nem elfogadható.

Önök szerint elfogadható-e, hogy ma Magyarországon nagyon sok olyan munkahely van, ahová a fiatal nőket gyermekvállalási terveik miatt, a 40 év felettieket pedig koruk miatt nem veszik fel? - mert szerintünk nem.

Önök szerint elfogadható-e, hogy ma Magyarországon nagyon sok olyan 60 év feletti nő él, akinek nem volt munkaviszonya, csak a családja mellett dolgozott - igaz, ott éjt nappallá téve -, így ma nincs saját jogú nyugdíja, ezért kiszolgáltatott, nyomorúságos anyagi helyzetben tengődik? - mert szerintünk nem.

Önök szerint elfogadható-e bármilyen hátrányos megkülönböztetés a nők kárára az iskolai nevelésben, az oktatásban, a szociális biztonságban, az áruk és szolgáltatások nyújtásában vagy a jogvédelemben? - mert szerintünk nem.

Ha mi mindannyian egyetértünk abban, hogy ezek nem elfogadható állapotok, akkor tisztelettel azt szeretném önöktől megkérdezni, hogy miért nem támogatják a Szabad Demokraták Szövetségének esélyegyenlőségről szóló törvényjavaslatát.

Ez a törvényjavaslat ugyanis nem tesz mást, mint kiemeli a politikai szlogenek, a jogi szlogenek világából az esélyegyenlőséget, annak megtartását garantálhatóvá, jogon, bíróságon keresztül érvényesíthetővé teszi.

Lehet, hogy azért, mert az önök családpolitikája valójában nem a nők egyenjogúságára épít? Lehet, hogy a jobboldali kormány maga akar választani a családok, a nők helyett, hogy mi a helyes, mi a követendő magatartás? Maga akarja megmondani, hogy hol a nők helye? A mi törvényjavaslatunk nem választ. Mi azt gondoljuk, hogy lehetővé kell tenni, hogy a családok maguk döntsenek.

De ha a nők a munkát választják - és tudják, manapság a nők leginkább a munkát választják, nem egyszerűen azért, mert ez kényszerű kötelesség, hanem azért is, mert tudják, hogy ez jelent felemelkedést és biztonságot, társadalmi presztízst, ez jelent a családjuk számára követhető jövőt -, akkor ezt ne lehessen indirekt módon megakadályozni.

Még egyszer kérem önöket: támogassák az SZDSZ esélyegyenlőségi programját. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az SZDSZ padsoraiban.)