MOLNÁR ALBERT, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés gazdasági bizottsága 2001. február 6-án megtartott ülésén 5. napirendi pontként tárgyalt a H/3658. számú országgyűlési határozati javaslatról, azaz a munkavédelem országos programjáról. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 1994. január 1-jén lépett hatályba. A munkavédelemről szóló törvény 14. §-a állami feladatként rögzíti a munkavédelem országos programjának megalkotását. Ezzel hétéves csúszásban vagyunk, de jónak tartja a bizottság, hogy végre napirendre került.

A magyarországi munkavédelmi helyzet megkívánja, hogy javuljanak a munkavégzés feltételei, az életminőség és a munkahigiénia. A magas adóterhek miatt a munkáltatókra és munkavállalókra egyaránt súlyos terhek nehezülnek. A magyar állam az elmúlt tíz évben szinte teljesen elhanyagolta a munkabiztonságot és foglalkoztatás-egészségügyet, ez oda vezetett, hogy a munkáltató és a munkavállaló értékrendjében az egészség és biztonság gyakran háttérbe szorult. A mai Magyarországon a dolgozók legnagyobb része nem az egészséges, biztonságos munkakörülményekért küzd, hanem a lehető legmagasabb bérekért. Ezért javítani szükséges a munkabiztonsági és munka-egészségügyi felügyelőségek hatósági tevékenységét is. A megfelelő munkabiztonsági és munka-egészségügyi feltételek nem teljesítése jelentős költségmegtakarítással jár, ami arra ösztönzi a vállalkozókat, beruházókat, hogy engedményeket tegyenek a munkabiztonság kérdésében. A szankciók visszatartó ereje nem elég hatásos. Jó, hogy a program nagy jelentőséget tulajdonít a munkavédelemmel kapcsolatos kockázati tényezőknek, a foglalkozási és szervi megbetegedések csökkentésére szolgáló munka- és védőeszközök használatának.

Pozitív változást eredményezhet, hogy az önálló baleset-biztosítási ág intézményének megvalósítása a program részévé vált. Ennek bevezetése azonban csak körültekintően és fokozatosan történhet, az érintett munkavállalók jogsérelme nélkül, az állam fokozott szerepvállalásával. Felvetődött a bizottsági ülésen az is, hogy célszerű lenne a munkavédelem országos programjába integráltan vagy ennek keretében végiggondolni a 80/99-es kormányrendelet telephelyengedéllyel kapcsolatos szakaszát, amely teljesen nélkülözi, hogy munkabiztonsági felügyelőség mint szakértő vagy a szakterületet képviselő, részt vegyen az eljárásban. Jelenleg a jegyzők adják ki a telephelyengedélyeket, megfelelő szakirányú tudás nélkül.

 

 

(9.30)

 

Kiemelten fontos feladatnak tartjuk az állami munkavédelmi információs rendszer kialakítását és működtetését, a képzési és továbbképzési, valamint egészségmegőrzési programok fejlesztését. Fontos, hogy a munkabiztonsági és foglalkoztatás-egészségügyi ellenőrzések száma növekedjen. Ez feltételezi a felügyelők létszámának növelését és technikai felszereltségük javítását. A bizottság úgy gondolja, hogy szigorítani szükséges a szabályokat, hogy a szankcióknak valóban visszatartó erejük legyen. Úgy gondoljuk, hogy fel kell gyorsítani a magyar nyelvű szabványosítási folyamatot, hogy az közérthetővé váljon a nyelvtudással nem rendelkező vállalkozások számára is.

Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Országgyűlés gazdasági bizottsága a munkavédelem országos programjáról szóló határozati javaslatot megtárgyalta, és az előbbi megjegyzésekkel egyhangú támogató szavazattal általános vitára alkalmasnak tartja. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)