SZABÓ IMRE, az ifjúsági és sportbizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ifjúsági és sportbizottság 2000 júniusában foglalt állást a jelentés általános vitára való alkalmasságáról, és a jelentésben tapasztalható egyenetlenségek okán is, a téma kiemelt fontosságára való tekintettel is úgy döntött, hogy a már kijelölt bizottságokon túlmenően további bizottságokat kér fel arra, hogy a jelentést tárgyalja meg, járuljon hozzá, gazdagítsa azt a szakmai hátteret és azt a kört, amellyel ezáltal teljesebbé válhat a jelentés. Így a kijelölt bizottságokon túlmenően a költségvetési, honvédelmi és az önkormányzati bizottság is tárgyalta a jelentést.

Ezen tárgyalásokon túlmenően rendkívül fontosnak tartottuk, hogy az ifjúságért és az ifjúsággal dolgozók és maguk az ifjúsági szervezetek is minél szélesebb körben megismerhessék és véleményezhessék azt a jelentést, amely róluk készült. Ennek eredményeképpen tavaly szeptember 21-én egy parlamenti nyílt napot szerveztünk a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, melyen közel száz civil és érdekképviseleti szervezet vett részt, képviseltette magát. Ez a nap és a jelenlévők, a jelentkezők magas száma is jelzi azt, hogy e területen jelentős várakozás és jelentős igény érhető tetten azon szervezetek részéről, amelyek az ifjúsági párbeszéd intézményesített formájának véglegesítésére várnak, és ennek az ifjúsági párbeszédnek az elmúlt két évre jellemző gyengeségét talán itt próbálták meg kompenzálni.

A bizottságok állásfoglalásait követően azt a tapasztalatot szűrhettük le, hogy az Ifjúsági és Sportminisztérium önmagában egy tárcaként természetesen nem tehető felelőssé mindazokért a jelentésben foglalt anyagokért és megállapításokért, amelyekkel a bizottságok is és maga az ifjúsági és sportbizottság találkozott. Ennek a tapasztalati anyaga jórészt abban összegezhető, hogy a tárca kormányzati szerepvállalása és a kormányzati munkában betöltött szerepe még a többi tárcával való koordináció és az érintettek okán való érdekérvényesítés, érdekképviselet terén hagy némi kívánnivalót, e területen bizottságunk az Ifjúsági és Sportminisztérium további erősödését várja.

Azt fogalmaztuk meg az országgyűlési határozati javaslatban, hogy a feladatokra az illetékes bizottsági üléseink és a parlamenti nyílt napon elhangzottak alapján úgy teszünk javaslatot, hogy az elősegíti mind időhatárában, mind pedig a felkészülés menetében és szempontrendszerében a tárcát abban, hogy a következő alkalommal egy olyan jelentés kerüljön a bizottság, illetve a parlament asztalára, amely minden irányból, minden oldalról megalapozott tényeket és ismereteket közölhet a parlament képviselőivel.

Bízunk benne, hogy a következő évben is a parlament elé fog kerülni a gyermekek és az ifjúság helyzetéről szóló jelentés; akkor is a parlament elé fog kerülni, amikor a parlament munkarendjéből, felkészültségéből következően elegendő és jól előkészített törvénytervezet áll a parlament rendelkezésére a tárgyalásra és a határozathozatalra. Mert ugyan én is osztom a miniszter úr örömét a tekintetben, hogy a parlament plenáris ülése foglalkozik ezzel a témával, de látva a parlament jogalkotási lehetőségét, felmerült bennünk az a kétely, és így fogalmazódott meg az a kétely, hogy reményeink szerint nem tölteléknek szánta a kormány és a parlament vezetése e napirendet. Erre nagyon jó válasz lesz a következő év, amikor reményeink szerint ismét tárgyalhatja a gyermekek és az ifjúság helyzetéről szóló jelentést.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiból. - Dr. Deutsch Tamás és dr. Gémesi György tapsol.)