DR. VARGA ISTVÁN (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! 1335 novemberében Károly Róbert magyar, Nagy Kázmér lengyel és János cseh király Visegrádon találkoztak, s a német lovagrend, valamint a bajor hercegek bevonásával szövetséget kötöttek az osztrák hercegek ellen.

A közel hét évszázaddal ezelőtti csúcstalálkozó bizonyára feledésbe merült volna mindannyiunk számára, ha pontosan tíz esztendővel ezelőtt, 1991. február 15-én néhai miniszterelnökünk, Antall József nem szervezi meg a visegrádi csúcstalálkozót, s ezzel a lépésével Visegrád ismét bevonult a modern diplomácia történetébe.

Tíz esztendővel ezelőtt Antall József Visegrádon látta vendégül Václav Havelt és Lech Walesát. A találkozónak a visegrádi Mátyás Múzeum adott otthont, s az oda érkező vendégeket korhű jelmezbe öltözött páncélos vitézek fogadták, s vezették be az Anjou-lobogókkal díszített terembe, ahol aláírták az együttműködés alapgondolatait megfogalmazó visegrádi nyilatkozatot.

Antall József kiemelte: a hármas együttműködésről megszületett dokumentum nem jelenti egy külön szervezet létrehozását, hiszen mindhárom ország tárgyalásokat folytat a Közös Piaccal a társulási szerződés megkötése érdekében, s idővel az európai integráció jegyében Magyarország, az akkori Csehszlovákia és Lengyelország egyaránt e szervezethez kíván csatlakozni.

Walesa kiemelte: mindhárom országnak alapvető érdeke, hogy állampolgáraik a jövőben szabadabban, s magasabb életszínvonalon éljenek. Kiemelték: olyan együttműködési keretről van szó, amely senki ellen nem irányul. Alois Mock, osztrák külügyminiszter akkori nyilatkozatában nagyra értékelte, hogy a három ország vezetői állást foglaltak a nyugati értékrendhez való tartozás, a demokrácia és a szociális piacgazdaság mellett.

 

 

(8.50)

 

 

Mint mondta, a hatalmas politikai, gazdasági, szociális és környezeti terhek, amelyek ezekben az országokban felhalmozódtak, megkívánják a fokozottabb összefogást. A francia Libération rámutatott: a találkozó Közép-Európa történelmi megbékélése jegyében zajlott, és célja az volt, hogy új kapcsolatot hozzon létre a légüres térben, amelyet a kommunista rendszerek összeomlásuk után hagytak maguk után.

Tisztelt Országgyűlés! Szeretném képviselőtársaimat emlékeztetni arra is, hogy tíz esztendővel ezelőtt mindhárom országban, Magyarországon, az akkori Csehszlovákiában és Lengyelországban megszálló orosz csapatok tartózkodtak, megvolt még a Varsói Szerződés és a KGST is. Antall József miniszterelnökünk ezen a visegrádi találkozón is világosan és félreérthetetlenül tudomására hozta a világnak, hogy a magyar diplomácia legfontosabb célkitűzése a varsói paktum felszámolása, a KGST megszüntetése és az ország szuverenitásának visszaszerzése. Az 1991-es első találkozót több is követte és még abban az évben megkötötték a szabadkereskedelmi megállapodást. 2000. június 9-én a visegrádi csoport kormányfői prágai csúcstalálkozójukon aláírták a Visegrádi Nemzetközi Alap létrehozásáról szóló megállapodást is, amely a most már négy ország kulturális együttműködését hivatott szolgálni.

Antall József előrelátó külpolitikáját minden téren igazolta a tíz évvel ezelőtti csúcstalálkozó, hisz a visegrádi országok állnak ma legközelebb az európai uniós csatlakozáshoz, mára már valóban karnyújtásnyira van tőlünk az a cél, hogy Európa legfejlettebb országainak csoportjához tartozzunk. A Magyar Demokrata Fórum meggyőződése, hogy az európai uniós csatlakozás, a státustörvény, a földtulajdonlás olyan nemzeti sorskérdéseink, amelyek megoldása csak együttműködéssel valósítható meg, és az ezzel kapcsolatos törvények meghozatalakor nem pártpolitikai döntéseket szentesít az Országgyűlés, hanem mindnyájunk közös jövőjét alapozza meg.

Kérem a képviselőtársaimat, hogy e döntések meghozatalakor a különböző pártpolitikai érdekeket rendeljék alá a magyar nemzet érdekeinek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MDF padsoraiból.)