DR. BOROS IMRE tárca nélküli miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk ügye szinte a rendszerváltás pillanatától kezdve a parlamenti pártok támogatását élvezte. Hasonlóképpen a rendszerváltás utáni minden kormányzat központi kérdésként kezelte a tagsági viszonyhoz történő felkészülési folyamatunk támogatásának kérdését. Mindezek ellenére a Ház falai között a folyamatok számszerű bemutatására csak ritkán és akkor is csak nagyon hézagosan kerül sor. Különösen sokatmondó volt ez a hallgatás - számszaki összefüggések tekintetében - '94-98 között, amikor szinte nem telt el nap anélkül, hogy a kormányzati körök uniós elkötelezettségüket ne hangoztatták volna a médiában. Ma már tudjuk, hogy a sajátos ellentmondásnak az volt az oka, hogy az előző kormányzat idején e területen is hiányzott a közvéleménynek, a sajtónak szóló és a valóságos tettek közötti összhang. A médiában burjánzó díszszóvirágoknak szinte nem is volt szüksége a valóság éltető talajára. Mára elmondhatjuk, hogy az egyensúly helyreállt, a felkészültségünket alátámasztó programok megvalósultak, és a hivatalos nyilatkozatok ezzel a valóságos, nem virtuális világgal állnak már összhangban.

Tekintsük át az alábbiakat a számok tükrében:

Az MSZP-SZDSZ-kormányzat ideje alatt a már megítélt támogatási összeg felhasználása évről évre csökkent. 1995-ben még 110 millió eurót használt fel a kormányzat, '97-ben azonban már csak 72 milliót. Ennek pont fordítva kellett volna lennie, a 110 millióról emelkedésnek kellett volna következnie.

A fel nem használt pénzek volumene nőtt, a felkészülési programok szinte leálltak, a pénzek elköltésének végső határideje vészesen közeledett. Mintegy 200 millió euró - ez több mint 50 milliárd forint - megítélt forrásnak az elvesztése fenyegetett beláthatatlan negatív következményekkel.

Az 1998. éves országjelentés az úgynevezett segélyfelszívó képességünket kritikusnak, a lemaradást vészjóslónak ítélte meg.

Az 1998 végén megítélt újabb 88 millió eurót is figyelembe véve több mint 270 millió euró értékű program megvalósításáról kellett, éspedig tűzoltó tempóban gondoskodni.

 

(8.10)

 

Az erőfeszítések eredményt hoztak. Az 1999. éves országjelentés már nem említi problematikusnak az ország segélyfelszívó kapacitását, azaz a programok megvalósítását; ez a kitétel elmarad. A kormányváltás óta sikerült több mint 270 millió eurót elkölteni, az összes fontos felkészítő programot megvalósítani, és ma már senki sem kételkedik abban, hogy Magyarország nem az egyik legjobban felkészült ország az európai uniós tagságra, hanem a legjobban felkészült ország a régióban.

Az ellehetetlenülésből való gyors kilábalás további előnyökkel is járt. Munkakapcsolatunk minősége a brüsszeli Bizottsággal és az Unió budapesti delegációjával jelentősen javult. Ezeknek eredményeként több pozitív dolog történt, többek között a Phare 2000 szerződés pénzügyi memorandumát Magyarország az összes társult ország közül legelőször írta alá - ez korábban nem így szokott lenni.

A korábbinál sokkal több és érdekesebb programot tudtunk bonyolítani. Külön pályázatok keretében, a Phare 2000-et megfejelve további két benyújtott pályázatunkat fogadta el az Európai Unió; ezzel többek között az egészségügy területén, valamint a dél-alföldi régió úthálózatának fejlesztésében tudunk két nagyon fontos projektet megvalósítani, együttesen több mint 10 millió euró értékben. Ma két hete - úgy gondolom, ez is jelentős eredmény - a brüsszeli Management Committee az ISPA 2000 keretében összesen 88 millió euró támogatást ítélt meg, és példátlan módon a magyar kormány által beterjesztett összes projektet kifogás nélkül elfogadta. (Taps a Fidesz és a Független Kisgazdapárt soraiból.) Közlöm továbbá, hogy a harmadik előcsatlakozási keret, a SAPARD is megindul 38 millió euró összegben.

Összegezve a tevékenységeket: a kormányba lépés óta felhasználtuk az úgynevezett lemaradásban lévő utolsóperces 270 millió eurót - tehát több mint 75 milliárd forintos összeget -, és megvalósítottuk a programokat. Ez idáig arról tudok beszámolni, hogy újabb 320 millió euró, mintegy 85 milliárd forint új programra tudtunk szerződni. Röviden összefoglalva: a szavak és a tettek összhangba kerültek, megszűnt a virtuális, sajtóban keltett, manipulatív valóság és a tényleges valóság közti különbség.

Befejezésként engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy néhány részletekbe menő dologról is tájékoztassam önöket. Ahhoz, hogy ezek az eredmények elérhetőek lettek, hozzátartozik, hogy 1998 végén, 1999 elején mintegy háromszáz, projektírásra alkalmas személyt képeztünk ki alapvetően vidéki körzetekben. Nagyon sok értékes projekt valósult meg az intézményfejlesztés területén, mint például a földnyilvántartó rendszer, a pénzügyi elszámolásokkal kapcsolatos rendszerek; és több nagyon fontos projekt látható is, úgynevezett fizikai projekt: elsőként említeném a decemberben avatásra kerülő, Szlovéniát Magyarországgal összekötő vasutat, ami 1945 után ebben a szektorban példátlan beruházás, ilyen méretű beruházás nem volt.

Ami a jövő évben megvalósítandó, ma már lekötött, komitált összegeket illeti, nagyon fontos környezetvédelmi feladatok oldhatók meg a szennyvíztisztítás területén kiemelt városokban, többek között a fővárosban, Budapesten is, Győrben, Szolnokon; a kommunális szelektív hulladékgyűjtés területén a Tisza-tónál és egyéb helyen.

Úgy gondolom, mindez a tájékoztatás az Európai Unióra történő felkészülésünknek immáron a tizedik évében számszaki oldalról hasznot fog a Háznak és a közvéleménynek jelenteni, az elfogadottságot, a támogatottságot jelentősen növeli.

Köszönöm a türelmüket. (Taps a Fidesz és a Független Kisgazdapárt soraiból.)

 

(8.20)