LEZSÁK SÁNDOR (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Néhány nappal ezelőtt, 2000. november 3-án ünnepi évfordulóra emlékezett a magyar tudományos élet: 175 éve történt, hogy gróf Széchenyi István 1825. november 3-án az országgyűlés ülésén birtokainak 60 ezer forintban megállapított évi jövedelmét a Tudós Társaság céljaira kötötte le. A Magyar Tudományos Akadémia létesítését kimondó törvényt két évvel később hozta meg a reformkori országgyűlés, az Akadémia szervezését pedig öt év múlva fejezték be. 1825. november 3-a az európai gondolkodás jegyében a magyar nemzet, a tudomány, a törvényhozás és az önzetlen mecenatúra történelmi egymásra találása.

Az Akadémia létrehozásának nemzetpolitikai jelentőségét Széchenyi István röviden így indokolta:

 

(8.40)

 

"Erős erővel meggyőzni nem mindig lehet, hanem a bölcsesség győz mindenütt."

Különös egybeesés tudományos életünk számon tartott évfordulóiban, hogy Széchenyi felajánlását megelőzően éppen két esztendővel, 1823. november 3-án Bolyai János, a magyar tudomány fiatal géniusza levelet írt édesapjának Marosvásárhelyre. Ez az a híres levél, amelyben bejelenti, hogy megoldotta a párhuzamosok több mint 2000 éves problémáját. Idézem: "Többet nem szólhatok, csak annyit, hogy semmiből egy új, más világot teremtettem." Bolyainak épp a reformkor kezdetén sikerült a 2000 esztendős alapvető tudományos problémát megoldania, s egy addig nem is sejtett, alapjában és egészében egy új tudományt, a tér tudományát, az űrtudományt megalapítania. Kétszeresen is a magyar tudomány napja azóta november 3-a.

A Magyar Demokrata Fórum nevében is megállapíthatom, hogy a mostani jeles évfordulót végre emelt fejjel ünnepelhetjük meg az Országgyűlésben. A két évre szóló költségvetés nagyot lép előre a korábbi erős lemaradásunk bepótlása területén. A kutatásokra fordított kiadásoknak a hazai bruttó termékhez viszonyított 1999. évi aránya 2002-ig közel kétszeresére, 1,5 százalék körüli szintre növekszik. A Magyar Tudományos Akadémia költségvetési támogatása 2001-ben több mint 25 százalékkal, 2002-ben 26,5 százalékkal növekszik. Többéves elmaradást ellensúlyozó mértékben, 61 százalékkal növekszik az Országos Tudományos Kutatási Alap, közismert nevén az OTKA 2001. évi állami támogatása, és ez a már magasabb összeg további egyharmaddal nő 2002-ben.

Felerősíti a vállalkozói terület szerepvállalását a kutatásokban az adótörvények pozitív irányú változása is. A kutatás-fejlesztésbe befektető cégek a befektetett összeg kétszeresét írhatják le adóalapjukból az elkövetkezendő években. Minden reményünk megalapozott abban a tekintetben, hogy mi, magyarok a XXI. századot is gazdagíthatjuk világszinten kiemelt tudósokkal, az életünket teljesebbé és egészségesebbé tevő felfedezésekkel, és talán itthon, a mi körünkben dolgozó Nobel-díjas kutatókkal is.

A növekvő minőségi követelményeket teljesítő általános és középfokú oktatásunk mellett várhatóan a hazai egyetemek és főiskolák ismét a tudomány intézményeivé is válnak, amely műhelyekben nemcsak oktatják, hanem kutatják is a tudományokat. Ezen a területen is döntő fontosságú az Országgyűlésnek a most tárgyalt költségvetési törvényben előirányzott, a felsőoktatási dolgozók bérét számottevően növelő intézkedése.

Mindezen gondolatok jegyében, képviselőtársaim nevében is tisztelettel és megbecsüléssel köszöntöm a magyar tudósokat, kutatókat nevelő pedagógusokat, és mindazokat, akik a tudomány lehetőségeinek, a kutatás, a fejlesztés lehetőségeinek bővítésén, jobbításán fáradoznak.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Gyér taps.)