SASVÁRI SZILÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciójának az a véleménye a 2001-2002-es költségvetésről, hogy az a béremelések és nyugdíjemelések költségvetése, a családok támogatásának költségvetése, a gazdasági növekedés költségvetése. A gazdasági növekedés feltételeit biztosító költségvetési törvényjavaslat azt célozza, hogy munkahelyek jöjjenek létre Magyarországon, illetve munkahelyeket tartsunk meg.

A költségvetés kiemelt célja a gazdaságfejlesztés. A Széchenyi-terv 290 milliárd forinttal szerepel, amelyből lakások, utak épülnek, bővül az idegenforgalmi infrastruktúra, bővülnek a számítástechnikára, a kutatásra és fejlesztésre szánt források. A kis- és középvállalkozások helyzetének javítására az idén 12 milliárd, jövőre a Széchenyi-terv alapján 32-33 milliárd forint áll rendelkezésre. A családi vállalkozásokat segíti az az intézkedés, amely 10 millió forintig adómentessé teszi a nyereséget, ha azt beruházásra fordítják. Többletforrást jelent az új mikrohitelprogram, ennek összege 3 millió forint. Ehhez a közeljövőben olyan kamattámogatás kapcsolódik, amely 10 millió forintig kiegészíti a hitel összegét. Tavaly 13 ezerrel nőtt a kis- és középvállalkozások száma, jelenleg csaknem 800 ezer vállalkozás működik Magyarországon.

Hadd mondjak az önkormányzatokról pár szót. A helyi önkormányzatok támogatása 2001-ben 11 százalékkal nő. Ehhez jön a gázközművagyon átadása, valamint a szociális célú támogatások önkormányzatokat illető része, a bérlakás-építési program forrásai, a címzett és céltámogatások és egyéb pályázatokon elnyerhető források. Összességében az önkormányzatok támogatása 440 milliárdról 485 milliárdra nő.

 

(9.40)

 

Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A Széchenyi-programnak egy olyan fontos része is van, amely az otthonteremtést célozza meg. Az új otthonteremtési támogatás lehetőséget teremt a családok számára a saját otthonhoz jutásra. A lakásépítést szolgáló hitelkamatok, amelyek az év elején még - ha emlékeznek, és a tavalyi esztendőre ha visszanézünk -, 30-20 százalékról 8 százalékra csökkentek, a kedvezményes kamattal igénybe vehető hitel összege pedig 8 millióról 10 millióra növekszik.

Az idei év első felében 5700 új lakás építése fejeződött be, és 18 ezer új lakás építése kezdődött meg. Megindult az önkormányzatok bérlakás-építési programja is. Az önkormányzatok 30 százalékos önrész vállalása mellett pályázathatnak állami támogatásra. Az első kiírt pályázat már lezárult, és az idén a Gazdasági Minisztérium által meghirdetett bérlakáspályázat sikeres. Erre a célra idén 5,2 milliárd forint jut. Az eredeti előirányzat - bizonyára emlékeznek azok, akik a tavalyi költségvetést is megnézték - 2 milliárd volt, és ezt sikerült a Pénzügyminisztérium és a Gazdasági Minisztérium közös munkájával megduplázni, és a tegnapi napon jelentette be a miniszterelnök úr, hogy a bérlakásállomány növelésére még az idei esztendőben további anyagi forrásokat fognak elkülöníteni.

Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Van a Széchenyi-tervnek egy másik olyan pontja, amely ugyanabból a megközelítésből gondolkodik és dolgozik, mint az otthonteremtés. Az otthonteremtésnek is része az, hogy az építkezés során nemcsak az történik, hogy saját lakáshoz jutnak a családok, hanem ezzel egyúttal az is történik, hogy munkalehetőségeket teremtünk mind a szakképzett, mind a szakképzetlen emberek számára. A lakásépítésbe befolyó összeg tehát lehetővé teszi, hogy több ezer munkahely erősödjön, több ezer munkahely jöjjön létre ebben az országban, és azok a kisvállalkozók, mesteremberek is megrendeléshez jussanak, akik az elmúlt tíz évben talán kevesebbhez jutottak - az asztalosok, a bádogosok, a tetőfedők éppúgy, mint a víz-, gáz-, fűtésszerelők és a többiek is. Tehát számukra egy olyan program jelenti majd az anyagi felemelkedés lehetőségét, amely támogatott állami forrásokkal rendelkezik.

Ugyanilyen munkahelyteremtést céloz meg az a program, amit a Széchenyi-tervben a turisztikára szeretnénk elkölteni. A turizmus egyébként a magyar gazdaság egyik sikerágazata. Jól mutatja ezt, hogy Magyarországon az elmúlt tíz év alatt a devizabevételek ezen a területen megnégyszereződtek. A turizmus teljes devizabevétele 1999-ben 3,4 milliárd dollár volt, ami a külkereskedelmi mérleg hiányának a háromnegyedét fedezte, s így jelentősen hozzájárult a folyó fizetési mérleg hiányának csökkentéséhez. Vannak olyan szakértői becslések, amelyek szerint Magyarországon a bruttó nemzeti terméknek már több mint egytizede a turizmusból származik, és ez az ágazat közel 250 ezer ember számára nyújt munkát, megélhetést.

A turizmus jelentőségét és egyben sajátosságát az adja, hogy egyidejűleg alkalmas a gazdasági növekedés élénkítésére és a gazdasági egyensúly javítására, ahogy az előbb a devizamérleg kapcsán erre utalást tettem. A turizmus az egyik legjelentősebb húzóhatással rendelkező ágazat, amely elősegítheti az elmaradottabb térségek gazdasági felzárkózását, a természeti és a kulturális értékek megőrzését és hasznosítását, a lakosság életkörülményeinek javítását.

Magyarországnak jó adottságai vannak az egészségturizmushoz, a kulturális teljesítményekhez és rendezvényekhez, a tradíciókhoz, a természeti értékekhez, a nemzeti parkokhoz, a népszerű sportokhoz, a lovagláshoz, a vadászathoz, valamint az üzleti élethez kapcsolódó turizmus fejlesztésére. A turisztikai program, amely a Széchenyi-terv része, több alprogramot tartalmaz, így engedjék meg, hogy ezek közül kettőt kiemeljek: az egyik a konferenciaturizmus, a másik pedig az úgynevezett kastélyprogram.

Először is a kormány döntésének megfelelően az idei esztendőben kutatásra és fejlesztésre 17 milliárd forintot szánunk. Ez azt a lehetőséget jelenti a tudományban dolgozók számára, hogy kutatásaik végre anyagi forrást találnak. Ezeknek a kutatásoknak a révén jöhetnek létre tudományos eredmények, s ezeket a tudományos eredményeket szeretnénk bemutatni a világ számára, hasznosítani a magyar gazdaságban, és a világpiacon is elhelyezni.

Egy gondolatjellel hadd nyissam meg azt, hogy a millennium esztendejében szeretnénk azt elérni - és ennek munkálatai a II. kerületben már elkezdődtek, látják mindannyian, akik arra járnak -, egy olyan múzeumot létrehozni, amely bemutatja, hogy a magyar szellemnek milyen találmányai vannak, és hogy ezek a találmányok az élet milyen sokszínű, sokterű formáiban és helyeiben találhatók meg. Azt gondolom, hogy ez a millennium méltó megünneplése lesz, és nagyon örülnék annak, ha a parlament valamennyi képviselője a családjával együtt egy jó hétvégi alkalomkor ezt a kiállítást megnézné, és azt gondolom, ez egy szép élménye is lesz majd a millenniumi esztendőnek.

Tehát a konferenciaturizmusról kellene akkor néhány szót szólnom. Az egyik legfontosabb változás a XX. században ezen a téren az volt, hogy a politika és a tudományok egyre erőteljesebb nemzetközi szerepe és a technika fejlődése következtében egy új turisztikai üzletággá fejlődött a tudomány és az ehhez kapcsolódó konferenciaturizmus. Napjainkban a kongresszusi, az üzleti és a kiállítási turizmusnak megkülönböztetett szerepe van, és a konferenciák iránti kereslet folyamatosan növekszik. Ennek a növekedésnek szeretnénk eleget tenni. Vannak olyan szűk keresztmetszetei a turizmusnak, a konferenciaturizmusnak Magyarországon, amit bővíteni szükséges.

Milyen előnyök származnak abból, ha a konferenciaturizmust támogatja a kormány? A rendezvények többsége időben a turisztikai szezonon kívül esik, tehát biztosítja a szálláshelyek folyamatos töltését és a kapcsolódó turisztikai programok eladhatóságát. A rendezvények résztvevőinek átlagos költése a hazai és a nemzetközi tapasztalatok alapján az átlagos turisták költésének legalább háromszorosa. A konferenciáknak helyszínt adó településeken növekszik a közvetlen és a közvetett adóbevétel. Minden egyes rendezvény új ismereteket és kapcsolatokat jelent a témául szolgáló tudományág - gazdasági, művészeti és kulturális terület - számára, hozzájárul annak nemzetközi hírnevéhez, elismertetéséhez. A rendezvények hatása tehát mindig jelentősen túlmutat a turizmus keretén.

Magyarországon hiányoznak a nagy befogadóképességű kongresszusi központok, és a szakmai szervezeteknek is bizonyos szempontból korlátozottak az anyagi lehetőségei. Egy picit konkréttá téve a konferenciaturizmus lehetőségét, példaként Siófok városát hadd emeljem ki. A nyári turizmusszezon lezajlása után a nagymérvű ott levő szálláshelyek felhasználásában jelent ez például óriási lehetőséget. Azoknak a városoknak tehát, amelyek egy szezonból élnek, azok számára egy éves folyamatos adóbevétel származik ebből, folyamatosan tudnak sokkal több munkahelyet megtartani, mint egy ideiglenes nyári szezontól való függésben. És folytathatnám a sort különböző más példákkal. Azt gondolom, jó néhány olyan pont van, amit el lehetne mondani, talán még csak azt emelném ki ebből, hogy érdemes a konferenciaturizmust olyan területekre is elhelyezni, ahol a kutatási háttérbázis megvan, a felsőoktatás, a tudományos kutatás színterei létezők.

A másik ilyen alprogram, ami szerepel a Széchenyi-tervben, a kastélyprogram, és itt azt gondolom, a kulturális bizottság elnökeként is csak azt tudom mondani, hogy ha a mindkét területről származó anyagi forrásokat koncentráltan erre a területre át tudjuk csoportosítani, össze tudjuk hangolni ezeket a fejlesztéseket, akkor komoly eredményeket érünk el. Egy szempontból azért, mert kulturális értékeket őrzünk meg, hozunk helyre, másfelől azért, mert ezeket a helyrehozott kulturális értékeket élettel töltjük meg, turizmussal, ami megint csak azért fontos számunkra, mert munkahelyeket teremt. Ez éppúgy jelenthet nagyvárosokat, mint kisebb településeket. A visegrádi vár helyreállításával egy kisebb városnak a támogatása is megjelenik itt, de, mondjuk, gyermekkorom kedvenc várának, Boldogkőváraljának is komoly befektetést, beruházást jelenthet, amelynek a bevételei helyben maradnak, helyi vállalkozóknál és a helyi önkormányzatnál.

Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Összegezve tehát azt szeretném elmondani önöknek, hogy ez a költségvetés alkalmas arra, hogy a kitörési pontokat meghatározó Széchenyi-programot megvalósítsa. Az az anyagi forrás, amelyet a 2001-2002-es költségvetésben ide csoportosítunk, az hasznos, és nemcsak nagy számokról lehet beszélni, milliárdokról, hanem munkahelyekről lehet beszélni, a családok megélhetéséről lehet beszélni, és ezeket biztosítja a 2001-2002-es költségvetés.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban és a MIÉP soraiban.)

 

 

(9.50)