DR. MATOLCSY GYÖRGY gazdasági miniszter: Köszönöm szépen. Tisztelt elnök Úr! Tisztelt Ház! A Széchenyi-terv munkáiról szeretnék a tisztelt Háznak beszámolni, de miután előtte képviselői kérdéseket kaptam, válaszolok a kérdésekre. Köszönöm a kérdéseket.
Szerencsére nincs igaza képviselő úrnak, de a sajtóból nem is lehet pontosan látni, úgyhogy nem kárhoztatom ezért. A lakossági gázárak emelésénél sikerült egy igen jó megoldást találni, az inflációs előrejelzésnél magasabb áremelést a MOL nem javasol a kormánynak; ebbe a távhőszolgáltatást is és a kisfogyasztókat is beleértjük, a cipészüzemtől a kisétteremig.
A nagy ipari fogyasztóknál lép érvénybe, amennyiben a kormány ezt jövő héten elfogadja, a 43 százalékos - tehát nem 40 százalékos, hanem 43 százalékos - áremelés. Ez a kör multinacionális cégeket foglal magába, és itt a jelentős versenyelőnyük csökken valamelyest.
Az önkormányzatoknál működő kommunális létesítmények, iskolák, egészségügyi létesítmények, kórházak, szociális létesítmények úgy viselkednek, mintha a lakosság lennének, és az is ez a kör, úgyhogy erre is ez a 6 százalékos áremelés vonatkozik ebben az évben és a jövő évben is, tehát itt nincs áremelés, vagyis a lakossági, a távhő-szolgáltatói és a kommunális körben, valamint a kisfogyasztói körben.
Tisztelt Ház! Köszönöm a lehetőséget, hogy a Széchenyi-terv munkáiról beszámolhatok. Hadd kezdjem azzal, hogy miért is született meg a Széchenyi-terv. Abból indultunk ki, hogy egy tízéves szakaszt érdemes lezárni, Magyarország egy sodró erejű piacgazdasági átmenetet követően 2000 elejére érkezett el egy olyan ponthoz, ahol néhány dolgot át lehet gondolni, és egy új, nyílt társadalmi tervezést lehet elindítani. Egy új szakaszt indítunk, és ugyan a Széchenyi-terv időhorizontja hat év, a 2001-2006 közötti időszakot öleli fel, mégis azt gondoljuk, hogy egy hosszabb, tízéves szakaszt alapozhat meg.
A másik kiindulópontunk az volt, hogy az 1998-ban hivatalba lépett új kormány az államról némiképp máshogy vélekedik, mint a korábbi magyar kormányok. Úgy vélekedünk az államról, hogy a tulajdonosi szerepből mindenképpen illik kivonulnia, a szabályozási szerepből nem lehet kivonulnia, de illik bevonulnia a fejlesztések esetében a társfinanszírozó szerepébe, és az is jó, ha az állam egy hosszabb időszakra egy tervet, egy elképzelést, egy stratégiát, egy víziót határoz meg. Nagyon sok nyugat-európai állam így működik, és persze nagyon sok nagyvállalat is így működik.
A harmadik kiindulópontunk az volt, hogy a sikeres európai uniós csatlakozáshoz követnünk kell az európai uniós példákat; az Európai Unióban pedig valamennyi tagállamban az a gyakorlat, hogy terveket, mégpedig gazdaságfejlesztési terveket határoznak meg. Például az ír gazdaság, nyugodtan mondhatjuk, gazdaságtörténetileg példátlan sikere az elmúlt kilenc évben igen erősen ahhoz is kötődik, hogy sikeres tervezést, sikeres gazdaságfejlesztést hajtanak végre; persze ők jelentős európai uniós pénzekhez is hozzájutnak, amelyekhez mi még annyira nem fogunk tudni hozzájutni, de magának a tervezési folyamatnak a beépítése az európai uniós gyakorlatnak felel meg, és a sikeres európai uniós csatlakozást fogja segíteni.
(9.40)
Miért hat év? 2006-ig tart az Európai Unió költségvetése. Úgy terveztük meg a Széchenyi-terv hét nagy gazdaságfejlesztési programját, hogy annak ellenére, hogy még nem vagyunk tagjai az Európai Uniónak, minden egyes program és alprogram illeszkedhessen az Európai Unió költségvetéséhez.
Ugyanazt az időhorizontot fedjük le, mint az Európai Unió 2006-ig érvényes költségvetése.
Hogyan folyt a Széchenyi-terv kialakítása? Mint ezt a tisztelt Ház látta, a miniszterelnök úr 2000. március 21-én a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamarában bejelentette a Széchenyi-terv indítását, majd egy héttel később a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségében Stumpf miniszter úrral ismertettük a Széchenyi-terv ajánlatát. Ez egy üzleti ajánlat volt a hazai és a külföldi beruházóknak, az önkormányzatoknak, a lakosságnak, mindazoknak, akik pénzzel, ötlettel, álommal hozzá tudnak járulni egy ilyen terv sikeréhez.
Bevallom őszintén, engem szinte megdöbbentett, hogy milyen sokan csatlakoztak saját álmaikkal és terveikkel a Széchenyi-tervhez. Több mint 10 ezer belföldi és külföldi megkeresés érkezett hozzánk, mindenki kapott egy példányt a Széchenyi-tervből, és 130 részletes tanulmány érkezett a Széchenyi-terv programjaihoz. Ez a tervezési folyamat azt jelenti, hogy valójában mindenkit megkerestünk és mindenkit elértünk - az önkormányzatoktól a beruházókig, az egyéni befektetőktől a vállalkozókig, beleértve a vállalkozói és szakmai érdek-képviseleti szervezeteket is -, amelyeknek és akiknek szerepük lehet a következő hat év magyarországi fejlesztéseiben. Ugyanis ha komolyan gondoljuk, hogy a kormány társfinanszírozó, akkor ez azt is jelenti, hogy az üzleti szektornak és az önkormányzatoknak kell az egyes gazdaságfejlesztési programok finanszírozásának az oroszlánrészét magukra vállalniuk. Nem kérhetünk senkitől pénzt, ha már az elején nem vonjuk be a tervezésbe. Ezt a gyakorlatot követtük.
Mi a Széchenyi-terv tartalma? Kialakult és a kormány elé került az a hét nagy gazdaságfejlesztési program, amelyik a Széchenyi-terv végleges változatában szerepel. Ezek a programok nem ugyanazok, mint amelyek 2000 márciusában bemutatásra kerültek. Ebből is látható, hogy milyen komoly vélemények és hozzájárulások érkeztek az üzleti, az önkormányzati és szakmai szervezetek részéről. Nagyon sokan felvetették, hogy a tervezetthez képest be kellene emelni a Széchenyi-tervbe egy informatikai programot. Az információs, tudásalapú gazdaság programját meg kell fogalmazni, és ez is része lett a Széchenyi-tervnek.
Nagyon sokan felvetették - főként önkormányzatok, de befektetők is -, hogy a regionalitást, a térségi fejlesztési szemléletet jobban kell hangsúlyozni. Szászfalvi László képviselő úr már szólt erről, és a magam részéről teljes mértékben igazat adok neki abban, hogy Magyarország gazdasági sikerét alapvetően a kistérségek biztosíthatják a következő tíz évben, ezen belül a Széchenyi-terv hatéves időhorizontján. Annak a százötven kistérségnek, amelyek már ma rendelkeznek saját fejlesztési tervvel, fejlesztési prioritásokkal - hogy mire összpontosítanának az elején és mire kicsit később -, az összefogására egy új fejlesztési program épült be a Széchenyi-tervbe, ez a regionális fejlesztési program.
Most tehát hét nagy fejlesztési program van jelen. Az első a vállalkozáserősítő program, amelynek példányát a képviselő hölgyeknek és uraknak postáztuk, vagy megkapták már, vagy ezután kapják meg; a második a turizmusfejlesztési program, amit szintén postáztunk a tisztelt Ház tagjainak; a kutatás-fejlesztési program és az informatikai program képezik a Széchenyi-terv harmadik és negyedik programját; ismert a lakásprogram, ami annyival bővül, hogy jelentős új programként indítjuk a bérlakásprogramot; ismert az autópálya-építési program, s itt a Széchenyi-terv lényegesen bővebb, mint a korábbi, márciusban nyilvánosságra hozott tervezet, hiszen arról van szó, hogy egy közlekedésfejlesztési program került be a Széchenyi-tervbe, az autópálya- és autóút-építés mellett a vasútfejlesztés és a regionális repülőterek fejlesztése is része a Széchenyi-tervnek. A magam részéről nagy reményt fűzök ahhoz, hogy a regionális reptérfejlesztés Debrecentől Sármellékig - s még vagy hét-nyolc más repülőtér - megvalósul, ami egyszerre segít majd a vállalkozásösztönzésben és a turizmusfejlesztésben is. S végül hetedikként a regionális fejlesztési program került be az önkormányzatok javaslatára a Széchenyi-tervbe.
A finanszírozásról érdemes a tisztelt Háznak annyiban beszámolni, hogy önök előtt van a Széchenyi-terv finanszírozása, a tárcák költségvetésében betervezésre került a Széchenyi-terv valamennyi fejlesztési programja. A részletes tárgyalások során a Magyarországon működő üzleti szektor, önkormányzatok és más befektetők azt a véleményt fogalmazták meg, hogy valamennyi programhoz és alprogramhoz csatlakoznak. Jelenleg úgy látjuk, hogy a költségvetés kiadási oldalának mintegy 7 százalékát elérő, azaz 300 milliárd forint körüli Széchenyi-tervre fordítható összeghez négyszer-ötször több forrással járulnak majd hozzá a beruházók, befektetők és önkormányzatok. Egy forint állami pénz négyszer-ötször több üzleti tőkét fog megmozdítani! Ez hihetetlenül jó arány, és az első visszajelzések szerint ez megvalósulhat.
Tisztelt Ház! Hadd szóljak még röviden arról is, hogy a Széchenyi-tervvel hova juthatunk el. Azt gondolom, ezzel a 2006-ig szóló gazdaságfejlesztési tervvel egy egyensúlyt őrző, igen dinamikus gazdasági növekedés reálissá vált Magyarországon középtávon. Amit elértünk az évtized végére, azt meg tudjuk őrizni a következő évtizedben. A Széchenyi-terv valamennyi programját ugyanis úgy határoztuk meg, hogy egyszerre tudjon egy bűvös dolgot, mégpedig megőrizni az egyensúlyt és dinamizálni a gazdaságot.
Azzal zárnám, hogy a Széchenyi-terv egy keret. A magam részéről azt gondolom, hogy még a következő években szükség lenne egy Duna-program, egy Tisza-program és egy Alföld-program megfogalmazására. Nagyon nagy örömmel várom a kistérségek saját konkrét programjait. Szászfalvi képviselő úr már jelezte, hogy van Festetics-terv Csurgó és kistérségére, nagyon sok más terv is születőben van, és azt gondolom, érdemes ezeket rákötni, hozzákötni a Széchenyi-tervhez.
Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)