DR. VERES JÁNOS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! A szocialisták több hozzászólásban kifejtették már, hogy miért tartják alkalmatlannak a most beterjesztett költségvetési javaslatot arra, hogy az ország a következő két évben e szerint a költségvetési javaslat szerint megrajzolt pályán haladjon tovább. Úgy tűnik, kritikánknak már több tekintetben megvan a hatása, hiszen legnagyobb örömömre van néhány olyan pont, amelyben kifejtett nézetünk megértő fülekre talált.

Remélem, hogy ezen pontok száma a jövőben gyarapodni fog, és ezen gyarapodó pontok eredményeképpen a benyújtott javaslat lényegesen át fog alakulni, a szükséges néhány százmilliárdos átcsoportosítások elvégzésre fognak kerülni, és ennek eredményeképpen egy olyan költségvetési törvény kerül elfogadásra, amely a maitól sokkal jobb lesz, még ha nyilvánvalóan a mi igényeinket akkor sem fogja tudni kielégíteni. Melyek ezek a pontok, amelyekben már láthatóan, részben az eddigi viták során, részben pedig az elhangzott nyilatkozatok alapján úgy tűnik, hogy meghallgatásra került néhány gondolat?

Ilyen pontnak tekintem a nyugdíjemeléssel kapcsolatban kialakított kormányálláspontot, hiszen a benyújtott javaslatban még csak 7,3 százalékos emelési mérték szerepel, aztán a szeptemberi hónapban úgy tűnik, hogy érdemes volt számolni, érdemes volt felhívni a figyelmet arra, hogy ez nem helyes, érdemes volt firtatni azt, hogy akkor a tényleges infláció mértékének megfelelően mely nyugdíjemelési mérték is a reális. Azt hiszem, ezeket a számításokat még érdemes tovább folytatni, és ha a kormány valóban elvégez minden pontos számítást, akkor szerintem el fogunk jutni ahhoz az általunk üdvösnek talált pillanathoz, amelyben az 1999. évben elvett nyugdíjemelési mértéket, ha nem is egy ütemben és nem is egyszeri nyugdíjemeléssel, de 2001-ben és 2002-ben a kormány vissza fogja adni a nyugdíjasoknak, vissza fogja adni azt az összeget, amelyet annak idején elvett tőlük. Remélem, hogy a további számítások ezt megalapozottá fogják tenni.

A második pont - amelyben megítélésünk szerint szintén érdemes volt a hangunkat hallatni, és a kormány bizonyos tagjai már jelezték az eddigiek során is, hogy valami mást szeretnének, mint amit annak idején kormánytagként megszavaztak és benyújtásra került a parlamenthez - a családi pótlék összege, a családi pótlék folyósításának szabályai. Miután a szocialisták többször hangoztatták, miszerint nem értenek egyet azzal, hogy lényegében befagyasztásra kerül a családi pótlék, nem értünk egyet azzal, hogy nem emelkedik azoknak az államtól származó jövedelme, akik nem tudnak olyan összegű keresetet elérni, hogy a családi adókedvezményt igénybe tudják venni, ezért mi két különböző módon kívánjuk a családi pótlék kiegészítését megteremteni. Úgy tűnik, ennek az egyik eleme már meghallgatásra került, és az egyik elemét már a kormány bizonyos tagjai is bevették retorikájukba. Remélem, hogy a költségvetési törvény elfogadásakor magába a törvénybe is be fog épülni, azaz a kiegészítő családi pótlék intézménye vélhetően létjogosultságot fog kapni. Ezt szívből üdvözlöm; remélem, hogy tartalmában és összegszerűségében is azt az eredményt fogja hozni, amelyet mi javasoltunk, azaz a jövedelemmel nem rendelkezők, illetve az alacsony jövedelműek számára is egy megkülönböztetett ellátást fog tudni biztosítani.

Szeretnék egy további elemről szólni, amelyet akár pozitívumként is értékelhetnék, hiszen a '99-es, a 2000-re vonatkozó költségvetés szavazásánál került be a végső változatba, azaz a költségvetésbe, a kormány szándékai ellenére. Ez pedig nem más, mint az ország gazdaságilag legelmaradottabb régiói felzárkóztatásának külön programja, korábban hárommegyés, majd a 2000. évre ötmegyés programként. A kormány belátta azt, hogy a parlamenti többség két alkalommal is leszavazta a kormány eredeti szándékát, és így most a javaslatban már szerepel ennek az ötmegyés programnak a folytatási szándéka. Sajnálatos módon azonban nagyon rafinált megfogalmazásban szerepel. Rafinált megfogalmazásban, ugyanis bizonyos elemeket elhagy a korábban forrásátcsoportosításra szándékolt elemek közül, és az a 10 százalékos többlet, ami most szerepel a javaslatban, meg kell mondjam, a mondabeli lány esetével azonos, azaz "hoztam is meg nem is" helyzetet teremt, lévén, hogy vannak olyan előirányzatok, amelyekre érvényesnek tekinti a 10 százalékos többletet a bázisszámhoz, bázisévhez képest, amely előirányzatok három-négyszeresére is emelkednek. Ha ezen előirányzatokból csak 10 százalékos többletet kapnak a legelmaradottabb megyék, akkor nyilvánvaló, hogy az elmaradottság nemhogy csökkenni fog, hanem még inkább növekedni fog, lévén, hogy az ország más területein, a többi megyében - ami nem tartozik ebbe az öt megyébe - pedig három-, négyszeres forrásfelhasználási többletlehetőség fog megnyílni.

Éppen ezért úgy gondolom, hogy a mostani megfogalmazás mindenképpen pontosításra szorul, ehhez hozzá fogjuk majd tenni a magunk javaslatait is. Azt remélem, hogy a tegnap itt elhangzott hozzászólások tartalmát ennyiben kiegészítve, ennyiben korrigálva és ennyiben pontosítva egy jobb megoldási javaslatot fogunk tenni a kormány javaslatával szemben, éppen azért, hogy ne folytatódjon tovább az a tendencia, amely sajnos még az utolsó, KSH által mért területi GDP-adatok alapján is folytatódott. Nevezetesen Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye leszakadása - az országos átlag 58 százalékát jelentő egy főre eső GDP-adatot tekintve - folytatódott, azaz nem felzárkózás van, hanem további leszakadás.

Szeretném megemlíteni azt is, hogy a szocialisták egyetértenek azzal, hogy Magyarországon növelni kell a minimálbér mértékét, összegét. Növelni kell, azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni azt, hogy ez a minimálbér-növelés olyan vállalkozói csoportokat, olyan foglalkoztatókat hoz nehéz helyzetbe, akik gazdasági lehetőségeik korlátainál fogva nem biztos, hogy önmaguk erejéből ki tudják gazdálkodni ezen minimálbér-növelés, -emelés hatását. Úgy véljük, hogy a költségvetésben vannak lehetőségek, vannak források arra, hogy ezt a negatív hatást a kormányzat, az állam is segítsen áthidalni ezen vállalkozói körben. Ezért szükségesnek tartjuk, hogy ugyanazon vállalkozói körben, amely vállalkozói körre a tegnap megszavazott adómódosítási csomagban a társaságiadó-kedvezmények kiterjesztésre kerülnek, pontosabban bevezetésre kerülnek - nevezetesen a 10 millió forint alatti nyereség adómentességét illetően, ha beruházásra fordítják a vállalkozók -, magyarul a kis- és középvállalkozások esetében kerüljön sor olyan kompenzációs rendszer bevezetésére, amely a Gazdasági Minisztérium kezelésében lévő aktív foglalkoztatási eszközök közül tudja kompenzálni ezen vállalkozások többletterheit, a minimálbér-növelés miatti többletterheit, legalább a többlet-járulékfizetési teher vonatkozásában, azaz a tb-tehertöbblet, illetve az egészségügyi hozzájárulás többlete vonatkozásában tudja kezelni.

Ezzel párhuzamosan természetesen mi úgy gondoljuk, hogy párban a tb-járulékcsökkentéssel, az egészségügyi hozzájárulás fokozatos csökkentésével is ilyenfajta kompenzációt be lehet vezetni, ezek gyakorlatilag egymás mellett, illetve alternatív javaslatként is értelmezhetők. Remélem, hogy meghallgatásra kerül a kormányzat szereplőinél, és ezt követően nyugodtan lehet azt mondani, hogy valóban a hazai kis- és középvállalkozások kapnak egy olyan lehetőséget a következő évi költségvetésben, amellyel megnövekedő terheiket fogják tudni kompenzálni. Egyébként sajnos ez a minimálbérrel kapcsolatos tervezett kormányzati intézkedés jelentős munkapiaci feszültségeket okozhat és növekedését is okozhatja a munkanélküliségnek.

Még egy dologról szeretnék szólni, nevezetesen arról, hogy ezt a most benyújtott költségvetést sokkal átláthatóbbá, világosabbá és ellenőrizhetőbbé kell tenni. Ennek jegyében olyan módosító javaslatot fogunk benyújtani, amely mind az autópálya-építéssel kapcsolatos költségeket, kiadásokat, költségvetési ráfordításokat, mind pedig az ÁPV Rt. költségfelhasználását teljes mértékben bevonja részeként a költségvetésnek, azért, hogy folyamatos ellenőrzése biztosított legyen, és ne csak másfél vagy egy évvel később szerezhessünk arról tudomást, hogy végül is költségvetési garanciavállalással, jórészt költségvetési finanszírozással, hiszen most is 30 milliárd forint van tervezve - igaz, hogy átmosással, azaz ÁPV Rt., Magyar Fejlesztési Bank, banktitok alkalmazásával - autópálya-építésre, és ilyen módon nincs lehetőség arra, hogy a parlamenti képviselők ellenőrzési feladatuknak megfeleljenek. Tehát úgy gondolom, hogy erre is szükség van, ennek megfelelően javaslatainkat meg fogjuk tenni.

Remélem, e témában teendő javaslataink is meghallgatásra fognak találni, és ezt követően egy valamelyest legalábbis áttekinthetőbb és jobb költségvetés kerülhet elfogadásra, nem olyan, mint ami most van beterjesztve, mert a mostani beterjesztés természetesen elfogadhatatlan számunkra.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)