PÁSZTOHY ANDRÁS, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleménynek ismertetője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági ülésen rendkívül heves vita alakult ki a törvénytervezettel kapcsolatban. A végül kisebbségben maradt képviselők véleménye az alábbiakban összegezhető.

Általánosságban megállapították, hogy a tervezet átgondolatlan, alkotmánysértő, nem felel meg sem a piacgazdaság, sem a jogállamiság követelményeinek. Az ellenzék képviselői mindezek alapján a törvény visszavonását javasolták a vita megkezdése előtt. A véleményeket három területre összpontosították: figyelemmel az alkotmányossági szempontokra, a szövetkezetekre, az agrárgazdaságra gyakorolt hatására tekintettel, a térségek, települések, az ott élő emberek életére gyakorolt hatás alapján.

Az alkotmányossági aggályát szinte minden ellenzéki képviselő kihangsúlyozta, amelyet az alábbiakban fogalmaztak meg. A tervezet alkotmányellenes, mivel megszegi a szövetkezeti tulajdon alkotmányos védelmét, különbséget tesz a szövetkezetek között. Az előterjesztő az 1992. évi I. törvényt, annak hatását alkotmánysértőnek tartja, de ezzel a tervezettel az alkotmánysértést újabb alkotmánysértéssel próbálja kezelni.

A törvénytervezet az üzletrész-tulajdonosok vagyonát a törvény erejével kívánja csökkenteni, illetve elvenni, tehát turkál az emberek vagyonában. Az ellenzéki képviselők felhívták a figyelmet arra, hogy 1992-ben az akkori kormány, illetve parlament törvényben erőltette rá a szövetkezetekre vagyonuk nevesítését, s így alakult ki a kárpótlás jellegű intézmény, a szövetkezeti üzletrész intézménye, amely nemzetközi kitekintésben is idegen a szövetkezetektől.

Az elmúlt nyolc év tapasztalatai bizonyították, hogy ez a helyzet időzített bombaként ketyeg a szövetkezetek alatt, ugyanis az elmúlt évtizedben a szövetkezetek működésében, azok megítélésében végighúzódott az a probléma, hogy igazából sem a bankok, sem a hitelezők, sem a gazdasági partnerek nem tekinthették a szövetkezeteket olyan versenyképes vállalkozásnak, mint például a társaságokat, mert úgy ítélték meg, hogy egy olyan gazdasági szervezet, amelynek a struktúrájába a politika bármikor beavatkozhat, bármikor tőkekivonást gerjeszthet, hosszú távon nem lehet stabil vállalkozás, s a tőkebefektetők is elkerülik. Sajnos igazuk volt, mert ez ismét bekövetkezni látszik.

Képviselőtársaim a törvény várható gazdasági hatásait az alábbiakban összegezték: a szövetkezetek vagyona elértéktelenedik, az üzletrészek értéke lenullázódik, megszűnik a tagi kölcsön fedezete, a földhaszonbérletek sokasága, munkahelyek tízezrei. Tönkremennek a kistermelők, az őstermelők, a mezőgazdasági vállalkozások, mert nem lesz, aki integrálja, segítse őket. A mezőgazdasági termelés soha nem látott mélységbe süllyed. A hitelező bankok, felmérve a törvény következményeit, felmondják a hiteleket; erre egyébként nyomatékkal felhívta a figyelmet a Bankszövetség is. A jelzáloggal terhelt vagyont dobra verik, és senki nem lát egy fillért sem, legyen az külső vagy belső üzletrész-tulajdonos. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Így van!)

Hogy kié lesz a vagyon? Akinek sok pénze van - a multiké, a külföldi és belföldi nagytőkéé (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Torgyán Bt.! - Taps az MSZP padsoraiból.). Nem lehet nem észrevenni: felgyorsul a nagybirtokrendszer kialakulása. Vajon a térségek, a falvak életére milyen hatással lesz a törvény? Az ellenzék véleménye szerint a falvakban nő a munkanélküliség, csökken a helyi önkormányzatok helyi bevételi lehetősége, nőnek a kiadásai. Nem a polgárosodás, hanem az elszegényedés gyorsul fel a magyar vidéken.

Az ellenzéki képviselők szerint is van megoldás. Az üzletrész kérdését nem törvényhozási erőszakkal, hanem az érintettek törekvéseit segítő kedvezményekkel, okos támogatási politikával, kedvezményes hitelekkel lehet és kell elősegíteni. Az állam a beavatkozás helyett legyen együttműködő partner, és ne politikai ellenséget, ellenfelet lásson a szövetkezetekben. A történelem kerekét nem lehet visszaforgatni. A végső megoldás az kell legyen, hogy a kormány ezt a tervezetet vonja vissza, és piaci eszközökkel, az érintettek, az érdekeltek támogatásával oldja fel az üzletrésszel kapcsolatos feszültséget. El lehet játszani ugyan a politikai zöldasztalnál a több mint kormányváltás, kevesebb mint rendszerváltás szellemében, hogy mindenki egy kicsit rendszert akar váltani, mert aki '90-ben vagy '94-ben nem volt hatalmon, az '98-tól kezdve szeretne most ilyet tenni, de ennek a magyar társadalom látja a kárát.

Azzal a kisebbségben maradtak is egyetértettek, hogy az üzletrészproblémát meg kell oldani, de hangsúlyozták, hogy a jogállamiságnak megfelelő törvényekkel, eszközökkel és valamennyi érintett érdekének a figyelembevétele mellett. Erre kell hogy törekedjünk, tisztelt képviselőtársak!

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)