DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Az Állami Számvevőszék az 1999. évi költségvetés végrehajtásának ellenőrzését helyszíni vizsgálatokkal és az előterjesztett zárszámadási törvényjavaslat dokumentumának törvényességi, számszaki ellenőrzésével teljesítette.
Az Állami Számvevőszék a hazai pénzügyi ellenőrzési rendszer korszerűsítése érdekében saját ellenőrzési gyakorlatát is fejleszti. Ennek megfelelően folytatódott és bővült a költségvetési intézmények új típusú, úgynevezett financial audit típusú zárszámadási ellenőrzése.
Ez az ellenőrzéstípus az éves költségvetési beszámolók megbízhatóságának, az adatok valódiságának, az eszközök és források értékelésének, a költségvetési gazdálkodás szabályszerűségének európai uniós gyakorlatnak megfelelő megítélésére irányul. Az új módszerekkel vizsgált körben mintegy tíz fejezetnél és néhány intézménynél a tapasztalatok azt tükrözik, hogy a fejezeti, illetve intézményi beszámoló jelentések, a lényegesség elvére is figyelemmel hitelesek, a vagyoni és pénzügyi helyzetről megbízható, valós képet adnak.
(9.50)
A zárszámadás ellenőrzésében az ilyen vizsgálatok fokozatosan egyre nagyobb teret fognak kapni. Szándékunk, hogy fokozatosan eljutunk oda, hogy az Állami Számvevőszék teljes körben számot tud adni az Országgyűlésnek arról, hogy mely fejezetek beszámolóját minősítette megfelelőnek, illetve mely fejezetek beszámolói hiányosak és nem megfelelőek.
Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Az előterjesztő az előző években többször folytatott gyakorlatot követve a törvényben meghatározott június 30-ai határidőre a törvényjavaslat tervezetét küldte meg, a végleges zárszámadási törvényjavaslat augusztus 25-én érkezett meg az Állami Számvevőszékhez. A törvényjavaslat benyújtásáig egyeztetések folytak a Pénzügyminisztérium szakértőivel annak érdekében, hogy a szakmai kérdésekben felmerült viták a bizottságok munkáját lehetőleg ne terheljék.
A tervezetre tett észrevételek többségét az előterjesztő figyelembe vette, és a törvényjavaslatot több helyen módosította, így az Országgyűlés elé olyan törvényjavaslat került, amely már nem tartalmazza a technikai hiányosságokat, értelmezésbeli különbségeket. Az elmúlt évben elmondtuk és az ellenőrzési tapasztalataink alapján ismét megállapíthatjuk, hogy a költségvetés végrehajtásának elszámolása javult. A zárszámadás tartalmasabb és részletesebb az elmúlt évek zárszámadásához képest, és szélesebb körben számol be a költségvetési törvényben kapott felhatalmazások teljesítéséről.
Új információt jelent, hogy a törvényjavaslat bemutatja az Európai Unió közösségi vívmányai átvétele nemzeti programjának 1999. évi fejezeti előirányzatai teljesülését, vagyis a központi kormányzat költségvetésén belül a központi költségvetési szervek előirányzataihoz nem tartozó bevételeket és kiadásokat is funkcionális osztályozási sorrend szerint. Ugyanakkor a zárszámadási ellenőrzés kapcsán ismétlődően szóba kell hoznom, hogy nincs egyértelműen és teljeskörűen szabályozva a zárszámadási törvényjavaslat dokumentumának tartalma, szerkezete és összeállításának metodikája.
Nem sikerült elérni, hogy a központi költségvetésre vonatkozóan a számviteli elveknek megfelelő beszámolási rendszer érvényesüljön. A zárszámadási törvényjavaslatról az előző évekhez hasonlóan ezúttal is megállapítható, hogy a fokozatos fejlesztés mellett sem biztosított minden szempontból a megbízható elszámolás. A különböző folyamatok és összefüggések elmélyültebb elemzéséhez és minősítéséhez a nyilvántartási és információs rendszer nem szolgáltat teljes körű, differenciált, a különböző döntési szinteknek megfelelő, az ágazati információs rendszerekkel összehangolt, a valóságot minden esetben pontosan bemutató adatokat.
Az Állami Számvevőszéket ellenőrzései során - így a zárszámadási ellenőrzéskor - sem politikai, sem gazdaságpolitikai célok nem vezetik. Ellenőrző szervezetünk nem teheti és nem is teszi meg, hogy gazdaságpolitikai, intézményi, működtetéspolitikai kérdésekben állást foglaljon. Zárszámadási ellenőrzésünk és az ennek keretében vállalásunknak megfelelően végrehajtott úgynevezett fővárosi forrásmegosztási vizsgálat is sajnos csak az elszámolások szabályszerűségére, a beszámolók megbízhatóságára és azok törvényességére irányulhatott.
Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Az, hogy az elszámolások milyen folyamatokat takarnak, milyen mögöttes tényeket takarnak, nem derülhet ki pusztán a zárszámadási jelentésből. Erről az éves számvevőszéki beszámoló és az évente készített további jelentések ismeretében kaphat képet a tisztelt Országgyűlés; utalni kívánok itt például az államadóssággal, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal, a kórházak finanszírozásával, a helyi önkormányzatok vagyongazdálkodásával vagy az állami vagyon nyilvántartásával kapcsolatos vizsgálatainkra, illetve megállapításainkra.
Az Állami Számvevőszék zárszámadási jelentésében és a költségvetési törvényhez kapcsolódó véleményében rendre jelzi azokat a folyamatosan jelen lévő hiányosságokat, amelyek a helyszíni vizsgálatok megállapítása alapján a gazdálkodás során merülnek fel, vagy a törvényjavaslatokkal, illetve azok dokumentumaival kapcsolatosak. Ezek jó része az államháztartási törvényt érinti, illetőleg az abban nem szabályozott kérdésekből ered. Az államháztartási törvény 1992. évi életbelépése óta folyamatosan módosul, többnyire az Állami Számvevőszék által rendszeresen kifogásolt módon, a költségvetési törvényekkel, illetve jelenleg az 1999. évi zárszámadási törvénnyel.
Mindez jelzi, hogy megérett a helyzet az államháztartás egészének átfogó áttekintésére. E folyamattal, valamint az ellenőrzési rendszer korszerűsítésével párhuzamosan szükség lenne az államháztartásra és az ebben a rendszerben működő költségvetési szervekre vonatkozó államszámviteli törvény megalkotására. Ellenőrzési tapasztalataink mutatják, hogy alapvetően a társasági jog hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezetek szabályozását tartalmazó számviteli törvény alkalmazása a költségvetési szerveknél gondokat okoz. Ennek szükségességéről a számviteli törvény tervezetének tavaszi tárgyalásán már említést tettem, és az államszámvitellel kapcsolatos elképzeléseinkről a nyár folyamán szakmai konzultációt folytattunk a Pénzügyminisztérium vezetőivel és munkatársaival.
Megemlítem, hogy a pénzügyi ellenőrzési rendszer fejlesztésével kapcsolatban már korábban kidolgoztuk elképzeléseinket, javaslatainkat, és átadtuk a fejlesztés koordinációjával megbízott Pénzügyminisztériumnak, illetve számvevőszéki bizottságnak. A bizottság megtárgyalta, és indítványt tett a számvevőszéki törvény néhány, a munka kereteit pontosító, nem koncepcionális módosítására, ez azonban azóta nem került napirendre.
Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Az Állami Számvevőszék észrevételeinek hasznosítása mellett néhány témakörben az évente megtett azonos tartalmú észrevételek, javaslatok ellenére sem történik változás. A vagyonnyilvántartás részletes szabályainak kidolgozására vonatkozó törvényi előírás végrehajtása késik, emiatt az államháztartás alrendszereinek egységes szemléletű vagyonkimutatása eddig valamennyi zárszámadásból hiányzott. Nem alakult ki az a nyilvántartási rend, aminek alapján a vagyonelemek változása a valóságnak megfelelően mennyiségében is követhető, ellenőrizhető lenne. Már az elmúlt évben is felhívtuk a figyelmet, de nem történt előrelépés a feladat- és teljesítménymutatók kidolgozása terén.
A törvényességi követelmények mellett a költségvetési gazdálkodásban is egyre inkább meghatározóvá kellene pedig válnia a teljesítménykövetelmények érvényesülésének, azok teljesítésének, értékelésének és számonkérésének, elsősorban azért, hogy a költségvetési források hatékonyan és ellenőrizhető módon kerüljenek felhasználásra. A korábbi, az Országgyűlés által tudomásul vett gyakorlatnak megfelelően a zárszámadási törvényjavaslatban az államháztartási törvény és a 2000. évi központi társadalombiztosítási költségvetési törvények módosítása is szerepel.
Az Állami Számvevőszék a zárszámadási törvényjavaslatban szereplő és a 2000. évi költségvetést érintő törvénymódosításról szakmai véleményt nem mondott. E törvényekben foglaltak ellenőrzésére a 2000. évi zárszámadáskor kerül sor, és véleményünket e jelentés keretében akkor tesszük meg. Az államháztartási törvény módosítását is elsősorban a törvény belső összhangjának megtartása szempontjából tekintettük át. Észrevételeket tettünk a tervezett államháztartásitörvény-módosítás belső és az egyéb jogszabályi környezettel való összhangjának megteremtésére. Az államháztartási törvény javasolt módosítása változásokat tartalmaz a költségvetési törvény benyújtására vonatkozóan, ezért ezzel kapcsolatban is tettünk pontosításra irányuló észrevételeket. Ezeket az előterjesztő elfogadta, és a törvényjavaslatba átvezette.
Azonban szeretném felhívni a tisztelt Országgyűlés figyelmét a következőre. A számvevőszéki törvény 17. § (1) bekezdése szerint az Állami Számvevőszék évente ellenőrzi az állami költségvetési javaslatot, zárszámadást. Az államháztartási törvény módosítási javaslata a zárszámadási kötelezettség évenkénti előírásával a beszámoltatásra és annak ellenőrzésére vonatkozó törvényi összhangot megteremtette.
(10.00)
Amennyiben azonban két vagy több egymást követő év költségvetése egyszerre kerül az Országgyűlés elé, akkor a szabályozás az Állami Számvevőszék költségvetési javaslatra vonatkozó észrevételeit az évenkénti ellenőrzési kötelezettségének teljesítése ügyében már a 2000. évben is mint értelmezésre váró kérdést felveti.
Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Az állami költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadás véleményezéséhez kapcsolódóan vizsgáltuk a helyi önkormányzatok beszámolóit. Ezen belül a központosított előirányzatok közül az 1999. évi hó-, árvíz-, belvízkárok enyhítésével összefüggő előirányzatok, illetve önálló témavizsgálatokkal a normatív állami hozzájárulások, a cél-, címzett támogatások igénybevételét, felhasználásának törvényességét, eredményességét. Emellett jelentős arányt képvisel a közszolgáltatások minőségének és az erre fordított költségvetési eszközök fölhasználásának ellenőrzése is. Az 1999. évben 802 önkormányzatnál és 1533 intézménynél végzett átfogó témaellenőrzéseink azt mutatják, hogy a helyi önkormányzatok gazdálkodásában és szabályozásában bár van előrelépés, változatlanul az elfogadhatónál több szabálytalanság, hiányosság van jelen. A hiányosságok részben az önkormányzatok működési problémáival, részben pedig a központi szabályozás hiányosságaival, a gazdaság, a gazdálkodási követelmények gyors, állandó változásaival függnek össze.
A helyi önkormányzatok kiadása az előző évhez képest közel 10, míg bevétele közel 12 százalékkal emelkedett, mindezek ellenére az önkormányzatok egy része nehéz anyagi körülmények között gazdálkodott, főképpen azok az önkormányzatok, ahol a helyi bevételek kiaknázására mérsékelt lehetőség volt. 1999-ben az önkormányzatok közel 39 százaléka részesült a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásában. Ennek segítségével elkerülhető volt ugyan, hogy újabb önkormányzatok tartósan fizetésképtelen helyzetbe kerüljenek, ám a támogatási rendszer - a forrásszabályozás egészéhez hasonlóan - megújításra szorul.
A forrásszabályozás szerkezete az elmúlt években, javaslataink hatására is, folyamatosan változott, normatívabbá, differenciáltabbá vált. Átfogó reform hiányában azonban továbbra is rendkívül összetett és elaprózott, az önkormányzati önállóság és forrásszabályozás alapelveivel ellentétben a támogatások között nő a feladatorientáltság, szaporodnak a felhasználásra vonatkozó jogszabályi kötöttségek. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a normatív hozzájárulások és költségvetési támogatások jogosulatlan igénylése és felhasználása miatt az Állami Számvevőszék az 1999. évi zárszámadáshoz kapcsolódó ellenőrzések során közel 740 millió forint visszafizetési, illetve előirányzat-lemondási kötelezettséget állapított meg. Ezzel összefüggésben, mint minden évben, ezúttal is javaslatot teszünk arra, hogy a helyi önkormányzatokat meg nem illető, általuk jogosulatlanul igénybe vett költségvetési hozzájárulásokat, támogatásokat az érintett önkormányzatok fizessék vissza. (Az elnök csenget.)
Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Az 1999. évi költségvetés végrehajtásával kapcsolatban az ellenőrzési tapasztalatok alapján elmondható, hogy a zárszámadási beszámolás folyamatosan fejlődik, és hibáival, például a vagyonnyilvántartás hibáival együtt is megfelelő képet ad a költségvetés végrehajtásáról.
Azzal köszönöm meg megtisztelő figyelmüket, hogy az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségének teljesítésével, ellenőrzéseivel, javaslataival a jövőben is igyekszik mindent megtenni azért, hogy az önök munkáját segítse, és egyben támogassa a pénzügyi kormányzat, valamint az ellenőrző szervezetek tevékenységét is.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! (Taps.)