KUNCZE GÁBOR (SZDSZ): Elnöknő! Tisztelt Képviselőtársaim! Kövér László képviselőtársunk a múlt héten a Budai Nemzeti Kör rendezvényén a következőt mondta: "Amiről az ellenzék beszél, az a világ nincsen, amit kérdeznek, az sem igaz." (Sasvári Szilárd tapsol.) Sasvári képviselőtársam tapsol - eredetileg itt be akartam fejezni a felszólalásomat, de akkor az ő megnyilvánulását tömegigénynek értelmezve most felsorolom azokat a kérdéseket, amelyekkel az elmúlt időszakban foglalkoztunk.
Először azt kérdeztük, hogy hogyan lehet kinevezni a polgárok adóbeszedőjének, az adók legfőbb őrének azt a Simicska Lajost, aki Schlecht Csaba - legközvetlenebb munkatársa - közreműködésével 14 céget tüntetett el az adóhatóság elől. Emlékeznek, képviselőtársaim, arra a rettenetes napra, amit Kaya Ibrahimnak kellett megélnie, amikor bármerre járt Budapesten, mindig szembe jött vele Schlecht Csaba, és állandóan rátukmált egy céget. Ezt összesen 14 alkalommal tette meg.
Megkérdeztük, hogy vajon miért kellett 1998 októberében kényszerszabadságra küldeni az dél-pesti APEH dolgozóit, és vajon milyen adatokat töröltek akkor esetleg a számítógépes nyilvántartásokból.
Kérdést tettünk fel azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehetett beavatkozni a magánnyugdíjpénztárak és a biztosítottak szerződésébe kívülről, lerombolva ezzel a nyugdíjreform hitelét, és effektív veszteséget okozva azoknak, akik ezt a biztosítási formát választották.
Megkérdeztük, hogy hogyan lehetett közbeszerzési eljárás nélkül az M3-as kivitelezését elbírálni, illetve eldönteni. Hozzáteszem, most azt halljuk, hogy ugyanez történt az M7-es esetében is a nyilvánosság teljes kizárásával.
Megkérdeztük, hogy hol van az egyszeri nagyarányú adócsökkentés ígérete, mert hogy 1999-ben és 2000-ben egyaránt az általános adóterhelés növekedése figyelhető meg.
Megkérdeztük, hogy vajon miért nincs agrárstratégia, vajon mi az oka annak, hogy továbbra sincsenek tőkebefektetések a mezőgazdaságban, amelyek pedig elengedhetetlenek lennének a mezőgazdaság fejlődése szempontjából.
Megkérdeztük, hogy miért értéktelenítik el a családi pótlékot, miközben a programjukban szó szerint ennek az ellenkezőjét ígérték; vajon miért tesznek különbséget család és család, gyerek és gyerek között annak függvényében, hogy a szülők milyen szerencsések a munkaerőpiacokon.
Megkérdeztük, hogy miért nem csinál már a kormány végre valamit az egészségügyben; a gyógyszerkassza egyensúlyát vajon miért az idős emberek százezreinek pénztárcája terhére teremti meg.
Megkérdeztük, hogy hogyan egyeztethető össze a demokratikus jogállammal a parlament háromhetes ülésezésének egyoldalú eldöntése; miért nem állnak fel az ellenzék által kezdeményezett vizsgálóbizottságok.
(9.10)
Megkérdeztük, tisztelt képviselőtársaim, hogy vajon mi lett a Postabankba öntött több mint százmilliárd forint sorsa, vagy hogy mi állt a Lockheed ügy hátterében.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ezeket kérdeztük; ezen túl még sok egyéb kérdést is tettünk fel, amelyekre nem kaptunk választ. Ezek a kérdések, tisztelt képviselőtársaim, a tisztességes kormányzás témakörére vonatkoztak, a hatékony gazdaságfejlesztést hiányolták, a törvények betűjének és szellemének a betartása érdekében szóltak, a társadalom kevésbé szerencsés tagjaival vállalt szolidaritás jegyében születtek. Kövér László azt mondja, hogy amiről az ellenzék beszél, az a világ nincs. Lehet, hogy Kövér Lászlónak igaza van, és valóban most nem olyan világ van, ahol a tisztesség, a becsület, a törvények tisztelete, a más nézetet vallók megbecsülése, a szerencsétlen sorsúak felkarolása része a közösen vállalt értékrendnek. De amíg nem ilyen világ van Magyarországon, addig mi ezeket a kérdéseket mindig fel fogjuk tenni.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)