NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! Az európai uniós csatlakozásunkkal kapcsolatban ön úgy fogalmazott, hogy az akadályok száma az utóbbi időszakban nőni látszik.

Én nem így látom ezt a helyzetet. Az elmúlt hetekben, hónapokban sokkal inkább olyan benyomásunk van, hogy jó ütemben haladnak a tárgyalások, hogy ezek az események, ezek a fejlemények, amelyekre ön itt fölhozott néhány példát - és ezek problémát jelentenek -, igazán nem voltak képesek akadályt gördíteni Magyarország európai uniós csatlakozása elébe.

A csatlakozási folyamat egésze - tehát itt nem speciálisan Magyarországra vonatkoztatva - természetesen néhány komoly akadállyal kell még az elkövetkezendő hónapokban megküzdjön.

 

 

(14.20)

 

 

Itt különösen az Európai Unió kormányközi konferenciájára gondolok, de ez is megfelelő ütemben halad, és jó remény van arra, hogy befejeződhet az év végén, és ezt követően újabb feltétele a csatlakozásnak feltehetően immáron nem lesz.

De ha eltekintünk ettől az általános problémától, azt tudom mondani önnek, hogy Magyarország helyzete, mondhatni úgy is talán, hogy a legkedvezőbb a csatlakozni kívánó országok sorában, ez továbbra is megvan, ezt nem tudta befolyásolni egyetlen olyan esemény sem, amelyre ön itt utalást tett.

Verheugen úrnak a kijelentése valóban némi árnyalást igényelt, miután ez elhangzott, de ezt megtette a bővítési biztos, és azzal a kiinduló szándékával, hogy a társadalmi támogatottság nagyon fontos a bővítési folyamat mögött, mi is egyetértünk.

Hogy Ausztriával kapcsolatban a magyar kormány álláspontját visszaigazolta-e az Európai Unió döntése - azt hiszem, visszaigazolta, ebben messzemenőkig egyet tudok érteni önnel; mint ahogy a Horvátországgal kapcsolatos magyar álláspontot is visszaigazolta minimum az idő, de aztán egyre inkább a nemzetközi partnerek, és így az Európai Unió is.

Azt hiszem, hogy az Ausztriával kapcsolatos álláspontunk ugyanakkor egyáltalán nem volt semmi okból sem kifogásolható, hiszen maga az Európai Unió is levonhat egy fontos tanulságot az elmúlt néhány hónap eseményeiből, nevezetesen, hogy ki kell alakítania azt a jogi mechanizmust, amikor emberi jogi aggodalmak vetődnek fel, és az ezzel kapcsolatos prevenciónak és ellenőrzésnek a rendszerét, amely jogi alapokon nyugszik, ki kell építse az Európai Unió.

A cigánykérdéssel kapcsolatban hadd hangsúlyozzam, hogy a magyar romapolitikának szégyellnivalója valóban nincsen, Magyarországon mindenki dolgozhat és tanulhat, aki akar; ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ne lenne még számos teendő, hogy elősegítsük roma polgártársaink felzárkózását, de mondjuk, a magyar jogrendszer például a roma helyi és országos önkormányzatok rendszerén keresztül, azt hiszem, európai összehasonlításban is egy nagyon fontos intézményt hozott létre, amely precedens értékű lehet mindazon országok számára, amelyeknek szembesülniük kell a romaproblémával.

A képviselő úr álláspontjával kapcsolatban, amelyet ön idézett, azt szeretném elmondani, hogy valóban Magyarország a romakérdés területén igyekszik minden tőle telhetőt megtenni, és ezzel együtt az európai uniós elvárások között is gyakran szerepel ez a felvetés. A magunk részéről azonban nem ítéljük a problémát olyan súlyúnak, hogy úgy lehetne ezt beállítani, hogy Magyarország európai uniós csatlakozásának az útjában ez a kérdés tornyosul előttünk. Ez mindenféleképpen egy alaptalan és ilyen értelemben elfogadhatatlan megközelítés a számunkra.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)