DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! (Zaj, moraj.) A magyar jogban az ideiglenes törvénykezési szabályok 1861. évi elfogadása óta az ész szüleményei is oly tulajdont képeznek, mely a törvény oltalma alatt áll. (Az elnök megkocogtatja a csengőt.) Köszönöm szépen.

Tisztelt Országgyűlés! E tömör deklaráció tartalmát azóta három szerzői jogi kódex rendelkezései részletezték. A szerzői jogról szóló törvényjavaslat benyújtásával arra kíván a kormány a tisztelt Háznak alkalmat kínálni, hogy megalkossa Magyarország sorrendben negyedik és a jövő évezred első szerzői jogi törvénykönyvét. A javaslatban valóban múlt és jövő találkozik, a hazai szerzői jogi hagyomány erős támaszáról kiindulva kívánunk megfelelni az információs társadalommal beköszöntő új korszak követelményeinek.

Tisztelt Ház! A szerzői jogi szabályozás egyik alapvető célja a szellemi alkotás ösztönzése. Ennek jegyében ismer el személyhez fűződő és vagyoni jogokat a szerző javára, ezáltal járul hozzá a nemzeti, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek megbecsüléséhez, megóvásához. E megbecsülést és védelmet a szerzők az idők kezdetétől igénylik. Maga a plágium kifejezés Martialisnak abból a hasonlatából ered, amelyben arról szól, hogy ellopott verse olyan gyermekhez hasonlatos, aki gyermekrabló, vagyis plagiárius kezére került. Ismert az is, hogy a XVI. század egyik legnagyobb bestsellerírója, Luther Márton mekkora felháborodással kelt ki könyvének jogosulatlan utánnyomásai ellen, úton álló rablóknak és tolvajoknak minősítve az utánnyomó kiadókat.

A szerzői jogi védelem iránti igény ma már nemcsak írói becsvágy kérdése. A szerzői jogok is részesednek abból az alkotmányos védelemből, amely az alkotmánynak a tulajdonjogot oltalmazó rendelkezéseiből következik. A szerző személyhez fűződő jogainak védelme az emberi méltóság védelmének sajátos vonzataként jelenik meg. A szerzői jogok alapjogi minősítésének irányába mutatnak az ENSZ egyezségokmányaiban foglaltak is. Leszögezhető tehát, hogy a szerzői jogok védelem alá helyezése állami feladat, alkotmányos követelmény, és nem csupán a szerzők oldaláról jelentkező erkölcsi elvárás. Nem véletlen ugyanakkor az sem, hogy szerzői jogról csak Gutenberg óta beszélhetünk. A szerzői jogi szabályozásnak ugyanis az is feladata, hogy a kulturális ipar működési feltételeiről, a szerzői műveket felhasználó vállalkozások befektetéseinek megtérüléséről gondoskodjon.

 

(14.00)

Ha nem így volna, elhalna az a közvetítői közeg, amelynek segítségével a mű a közönség számára hozzáférhetővé és élvezhetővé válik. Ebben az értelemben a szerzői jogi szabályozás a kötőszövet, amely a szerzőket közönségükkel összekapcsolja. Ezért a szerzői jogi törvényhozásnak mindenkori tiszte, hogy a magán- és a közérdek kényes egyensúlyát megteremtse, illetve fenntartsa. Egyensúlyra van szükség a szerzők és más jogosultak, valamint a felhasználók és a széles közönség érdekei között. A szabályozásnak ki kell elégítenie az oktatás, a művelődés, a tudományos kutatás és a szabad információhoz jutás jogos igényeit is.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslatot négy fő célkitűzés vezérli: egyrészt a jelentősen megváltozott hazai gazdasági és társadalmi helyzethez kell igazítani a szabályozást, elsőbbséget adva a gyakorlatiasság, a működőképesség és a hatékonyság szempontjainak, számot vetve a szerzői jognak a gazdaságban, a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban betöltött egyre nagyobb szerepével.

Másrészt hosszabb távon is megfelelő választ kell adni azokra a kihívásokra, amelyeket a technikai fejlődés támaszt - elsősorban a digitális technika és a távközlés korszerű módszereinek terjedése folytán - a szerzői joggal szemben.

Harmadrészt cél az is, hogy az Európai Közösség szerzői jogi irányelveiben előírtakkal a lehető legnagyobb mértékben összeegyeztessük a magyar szabályozást. Meg kell továbbá teremteni a Szellemi Tulajdon Világszervezetében létrejött új nemzetközi szerződések megerősítésének belső jogi feltételeit is.

Végül negyedszer, de nem utolsósorban gondoskodni kell a szerzői és a szomszédos jogok megfelelő és minél szélesebb körű érvényesüléséről. Ennek érdekében megerősítve kell fenntartani az egyedileg nem gyakorolható szerzői és szomszédos jogok közös kezelésének rendszerét, továbbá fokozni kell a jogsértésekkel szembeni fellépés hatékonyságát.

A javaslatban foglaltak e célkitűzések megvalósítására irányulnak. E törekvések természetszerűleg sok esetben találkoznak és egymással összefonódva jelentkeznek.

Tisztelt Ház! Mivel a javaslat újdonságai az imént említett főbb célok köré szerveződnek, bemutatásukra is e célrendszer szerinti csoportosításban vállalkoznék. Mivel a törvényjavaslat több mint 110 szakaszból áll, a változások közül csak a legfontosabbakra szeretném felhívni becses figyelmüket.

A gazdasági és társadalmi változásokkal elsősorban azok a szabályozási újdonságok hozhatók kapcsolatba, amelyek a vagyoni jogok forgalomképességének bevezetését, a szerzői jogok gyakorlásának életszerűbbé tételét, valamint a szerződési szabadság szélesebbre tárását célozzák.

Közismert tény, hogy a szerzők rendszerint a gyengébb fél pozíciójában vannak a szerződéses viszonyokban. Védelmük érdekében ezért a javaslat általános szabályként fenntartja a szerzői vagyoni jogok elidegenítésének tilalmát. Így a nem egyszer erőfölényben lévő felhasználó nem kényszerítheti a szerzőt vagyoni jogainak átruházására. Fordulat azonban a hazai szerzői jog fejlődésében, hogy a javaslat ezt a korábban mereven, rugalmatlanul alkalmazott tételt megtöri minden olyan esetben, amikor azt a művek létrehozásának és felhasználásának körülményei, sajátosságai indokolják. E gyakorlatias szemlélet a szerzők érdekeit éppúgy szolgálja, mint ahogy megfelel a hazai kulturális ipar szükségleteinek.

Az általános szabállyal szemben a javaslat szerint a szerzői vagyoni jogok átruházhatók, illetve átszállnak vagy átszállhatnak a munkaviszonyból folyó kötelesség teljesítéseként elkészített mű, a szoftver, az adattár, a reklámozás céljára megrendelt mű esetében, valamint megfilmesítési szerződés alapján. A vagyoni jogokra is kiterjedő jogutódlás következik be továbbá az úgynevezett együttesen létrehozott műveknél is.

A törvényjavaslat a személyhez fűződő jogok gyakorlását életszerűbbé teszi. A szerző a neve feltüntetéséhez való jogot a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon gyakorolhatja.

Hatályos jogunk a mű bármiféle megváltoztatását a szerző személyhez fűződő jogának megsértéseként írta le. Ez a mű integritásának túlzott védelmével járt, ami ráadásul még mások alkotói, előadóművészi szabadságának aránytalan korlátozásaként is hatott. A javaslat ezért most visszatér a berni uniós egyezmény bevált és a technikai fejlődéshez is idomuló szabályához. Ennek megfelelően csak a mű eltorzítását, illetve megcsonkítását, valamint más olyan megváltoztatását vagy megcsorbítását minősíti jogsértésnek, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes.

A felhasználási szerződések új szabályai az eddiginél jóval nagyobb mozgásteret adnak a felek számára. E területen megszűnik a szabályozás áttekinthetetlensége, ami az indokolatlan többszintűségből és a túlzottan részletes miniszteri rendeletekből adódott.

A javaslat nem korlátozza a felhasználási szerződések időtartamát. A jövőben felhasználási szerződés, azon belül kiadói szerződés köthető lesz nemcsak határozott, hanem határozatlan időtartamra is.

A felhasználási szerződések diszpozitív, a felek szerződési szabadságát szélesre táró új szabályozása a szerzők számára is fontos garanciákat tartalmaz. Ilyenként említhető a szerző számára kedvezőbb értelmezést megkövetelő rendelkezés, vagy például az olyan kikötés semmissé nyilvánítása, amellyel a szerző meghatározatlan számú jövőbeli művének felhasználására ad engedélyt.

Garanciát jelent az írásba foglalás alaki követelménye és az úgynevezett bestseller-klauzula is, amelynek alapján kizárható, hogy a váratlanul sikeres mű felhasználásának előre nem láthatóan nagy hasznát a szerző további díjazásának mellőzésével csupán a felhasználó élvezze.

Tisztelt Országgyűlés! Most röviden szólnék a javaslatnak azokról a tartalmilag új rendelkezéseiről, amelyek a leginkább kötődnek a technika legújabb kori fejlődéséhez. Közismert, hogy a fénymásolás milyen magas technikai színvonalon áll és mennyire elterjedt. A nyomtatott formában terjesztett művek fénymásolással vagy más hasonló módon történő sokszorosítása olyan méreteket öltött, hogy az már hátráltatja a művek rendes felhasználását, visszaveti a műpéldányok forgalmát, és így indokolatlanul sérti a szerzők és a kiadók jogos érdekeit. Erre válaszképpen javaslatunk bevezeti a reprográfiai jogdíjat. A jogdíj alapja a fénymásoló készülékek, illetve a tartozékaik ára. Megfizetni a jogdíjat a gyártónak vagy importált készülékek esetében a vám fizetésére kötelezett személynek kell. A jogdíj mértékét miniszteri jóváhagyással a jogosultak magánszervezetei állapítják majd meg, az előzetes becslések szerint a jogdíj összege a készülék árának 5, azaz öt százaléka alatt fog maradni.

A számítógépeket összekötő világhálózat, az internet világszerte nagy fejtörést okozott és okoz a jogászoknak. A Szellemi Tulajdon Világszervezetében a közelmúltban létrejött új egyezmények nemzetközi szinten adtak választ e legújabb technikai fejleményre. A törvényjavaslat ezekkel az egyezményekkel összhangban szabályozza a számítógépes hálózatokon megvalósuló interaktív, lehívásos műterjesztést. Kiterjeszti a szerző kizárólagos jogát a nyilvánossághoz való közvetítésnek arra az esetére is, amikor a művet vezeték útján vagy más hasonló módon úgy teszik a nyilvánosság számára hozzáférhetővé, hogy a nyilvánosság tagjai a hozzáférés helyét és idejét egyénileg választhatják meg.

A számítógépes hálózatok megjelenésével összefüggő rendelkezés az is, amelyik világossá teszi: a szerző engedélyétől függő felhasználás, úgynevezett többszörözés az is, ha a számítógépes hálózaton átvitt művet anyagi formában előállítják, tehát például kinyomtatják.

A technikai fejlődéshez igazodik a javaslat a szoftver és az adatbázis részletes szabályozásával, továbbá a kódolt televíziós adások szerzői jogi megítélésének egyértelművé tételével is.

A törvényjavaslat tovább közelíti a magyar szerzői jogi szabályozást az Európai Közösség előírásaihoz. A távolság, amelyet át kell hidalnunk, nem túl nagy.

 

(14.10)

Ez köszönhető a magyar szerzői jogot mindig is átható jog-összehasonlító szemléletnek, az 1994 óta megtett jogharmonizációs lépéseknek, továbbá annak is, hogy a nemzetközi jogegységesítés e területen eleve közel hozza egymáshoz a fejlett országok szerzői jogi törvényeit. A jogharmonizációs követelményekhez való igazodás elsősorban a terjesztés jogára, a védelmi időre, a szoftverre és az adatbázisra, valamint a filmproduceri jogokra vonatkozó szabályokat jelenti.

Az Európai Közösség elvárásának tesz eleget a javaslat azzal is, hogy bizonyos, alkotmányossági szempontból indokolt átmeneti rendelkezésekkel újból védelem alá helyezi az 1994-ben felemelt védelmi időből még hátralévő évekre azokat a műveket, amelyek védelme 1994 előtt lejárt, és ezért nem részesedhettek a hosszabb védelem lehetőségéből.

Ez azt jelenti például, hogy a hatvanas vagy a hetvenes években kiadott hangfelvételek és a rajtuk rögzített előadóművészi teljesítmények újból védettek lesznek a hangfelvétel kiadásától számított ötven évből még hátralévő időre.

A szellemi tulajdonjogok érvényesítésének hatékonyabbá tételében az elmúlt években számottevő eredményeket értünk el, nem kis részben az ennek érdekében elvégzett jogszabály-módosítások segítségével. A jogsértő hangfelvételek piaci részesedése például az 1993. évi 85-90 százalékról 12-15 százalékra csökkent. Kedvező a tendencia a jogosulatlan szoftverhasználat visszaszorításában is, de még nem lehetünk elégedettek. Óvatosságra kell intse mind a jogosultakat, mind a kormányzatot az, hogy a technikai fejlődés a másolatkészítés, az utánzás lehetőségeit is szélesíti. Egyre jobb minőségben és egyre olcsóbban készülhetnek kalóztermékek. A törvényjavaslat ezért nem töri meg a jogsértések visszaszorítására irányuló jogalkotás lendületét. Új szabályokat tartalmaz azokról a műszaki intézkedésekről, eszközökről, módszerekről, amelyek arra szolgálnak, hogy a szerzői jog megsértését megelőzzék vagy megakadályozzák. Ezeknek a műszaki intézkedéseknek a megkerülése - például illegális dekóderek alkalmazása - a jövőben a szerzői jog megsértésének fog számítani, s így ahhoz súlyos jogkövetkezmények fűződnek majd.

Vissza-visszatérő panasz volt továbbá, hogy a gyors jogérvényesítést nem segíti a bírósági végrehajtás e téren nehézkesnek bizonyuló rendje. A javaslat ezért a szellemi tulajdonjogok sajátos természetéhez igazodó, e jogok testére szabott különleges rendelkezéseket illeszt a bírósági végrehajtásról szóló törvénybe.

A végrehajtási szabályok áramvonalasításával, úgy vélem, az utolsó szabályozási akadály is elhárul a szellemi tulajdonjogok megsértése miatt induló eljárások gyors és hatékony befejezése elől.

Tisztelt Országgyűlés! Genf városának talán legszebb épülete, a Szellemi Tulajdon Világszervezetének székháza, kétségkívül szerzői jogi védelemre érdemes építészeti alkotás. Pompás aulájának boltozatán olvasható a szervezetet az elmúlt évtizedekben vezető magyar főigazgató aforizmája. Honfitársunk, Bogsch Árpád mondása a következőképpen szól: "Az emberi szellem a forrása minden művészi alkotásnak és találmánynak, az életet emberhez méltóvá azok teszik. A művészi alkotások és a találmányok védelme az állam feladata."

Tisztelt Országgyűlés! E gondolat jegyében kérem önöket, hogy a szellemi alkotás védelmének mint magasztos állami feladatnak a teljesítéséhez járuljanak hozzá a szerzői jogról szóló törvényjavaslat támogatásával.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

Előző Következő

Eleje Tartalom Homepage