*

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Megvallom őszintén, hogy ez a törvény úgy rossz, ahogy van. Úgy gondolom, ma már lényegesen egyszerűbb, átláthatóbb, érthetőbb és nem bonyolult törvényt kell alkotni a tisztelt Háznak, és ebben el kellene kezdeni ezt a munkát, mert ez a törvény szerintem sok tekintetben, ne vegyék bántásnak, de a jogalkotás csődje. Szóval, nem tudom, mennyibe került és ki csinálta, de bonyolult, ráadásul katyvasz is, mert többfajta törvényt módosít.

Ha a földhivatalok ügyében a díjakat akarjuk szabályozni, akkor talán egy egyszerű táblázattal meg lehetne oldani az egészet, hogy ki mennyit fizet érte, és azt kifüggesztik a földhivatalban, minden állampolgár érti. Számítás nincs mellette, de nyilvánvalóan a képviselőtársam - nagyon bölcsen - elővette az állami költségvetést. Úgy gondolom, el kell döntenie a kormánynak, és őszintén kellene beszélnie, nem csalásról kellene beszélni, hanem azt kellene deklarálnia, hogy önfenntartó földhivatalt akar vagy befizető földhivatalt akar. Ha önfenntartó földhivatalt szeretne, akkor... És ez látszik az állami költségvetésből, nem önfenntartót akarnak, hanem befizetőt kívánnak ebből a hivatalból csinálni, holott komoly állami érdek fűződik ahhoz, hogy minden állampolgár gyorsan, lehetőleg bürokráciamentesen pontos, hiteles adatokhoz jusson.

Mária Terézia hozta létre annak idején a telekkönyvet, a földhivatalt, amely közhiteles és nyilvános volt. Most ezekkel a díjakkal - különösen a mai világban - valahogy a nyilvánosságát szeretnék csökkenteni. Hölgyek, urak, pont a jogbiztonság érdeke és az állampolgárok érdeke fűződik ahhoz, hogy nyilvános legyen, és minél gyorsabban, minél pontosabban, minél kevésbé körülményesen lehessen hozzájutni egy megfelelő díj ellenértékeként, mert jogbiztonságot jelent, ha a közhiteles és nyilvános földhivatali adatok hozzáférhetők lesznek, és ezért mindent meg kell tenni a gépesítés tekintetében. Éppen ezért elítélem azt, hogy befizető a földhivatal, holott azt a forrást, amit beszed - helyesebben szolgáltatási díjat -, a földhivatalok műszaki-technikai fejlesztésére kell fordítani.

Miért mondtam ezt a megjegyzést - nem szándékosan bántva, de kritizálva különben ezt a törvényjavaslatot -, mert tetszenek tudni, van, aki átutalással fizeti a szolgáltatás díját. De akkor azt miért kell ismételten, hitelt érdemlően, külön papíron igazolnia, ha elektronikusan teljesíti a pénzbefizetést? A földhivatalnak van egy számlája, amit terveznek is, mert beszélnek róla a törvényjavaslatban; a Ket. szerint sem lehet arról igazolást kérni, ami a hivatal irattárában vagy adatai közt szerepel. Ha beérkezik az átutalás, akkor tudnia kell a földhivatalnak, hogy neki beérkezett a díja, és akkor nem szabad kérnie külön igazolást. Ez megint egy bürokrácia a mai világban, az elektronika világában. Nem igaz, hogy ha egy ügyintéző ránéz egy ügyiratra, ha kérelmeznek nála, ha befizették a díjat, megnézi a számlát, és kész, jó napot, ráírja az átutalás beérkezési számát, és végeztünk.

Nem beszélve arról, hogy nem tudom, hogyan vannak vele, de az önkormányzatok és különböző állami intézmények, mondjuk, a MÁV és a főiskolák, egyetemek és sok egyéb más sok tekintetben, de az önkormányzatok hivatalai a montesquieu-i hatalommegosztás elve szerint a végrehajtó hatalom, a kormány dekoncentrált szervei. Elhiszem, hogy a magyar állam magának ad mentességet, és alanyi, teljes személyi mentességet, viszont tárgyi mentességet biztosít bizonyos önkormányzati ügyeknek, amelyek nem önkormányzati ügyek, hanem a végrehajtó hatalom dekoncentrált szervezeteinek különböző államigazgatási ügyei. És ezekben az államigazgatási ügyekben - ha telekkönyvi szemlét kér - rá kell írni mindenféle ügyszámokat, holott TakarNeten szedi le, és annak díja van.

Aztán végképp kiakadtam azon, amikor arról volt szó, hogy a miniszter állapítja meg a díjakat. Szóval, hölgyek, urak, ha a parlament előtt van egy díjtörvény, egy szolgáltatásidíj-törvény, akkor miért nem tudjuk megalkotni egy táblával úgy, mint a kocsmában van a falon - hogy egyszerű legyek, és mindenki értse -, hogy fél deci, két deci, három deci, fél liter, és különbözőfajta szolgáltatások. Szóval meg lehet ezt egyszerűen oldani, nem kell ilyen bonyolulttá tenni!

Aztán hadd mondjam el azt is még, hogy én például a társasházak tulajdonilap-másolataival és egyéb más földhivatali cselekvéseivel kapcsolatban a 6600 forintos lakásonkénti díjat sokallom. De ugyanakkor a törvényjavaslat azt mondja: de nem lehet több 100 ezer forintnál. Na most, ha egy kis lakás tulajdonosai többet fizetnek, egy 24-50-60 lakásos társasház pedig jobban jár, nem tudom, mi a logikája, de szerintem normális díjat kellene beszedni, és akkor egy társasház, ha sok lakásból áll, akkor többet fizet be, mint 100 ezer forint. És akkor mi a probléma? Úgy gondolom, megint igazságosabb lenne.

De fontos az számunkra, hogy a rendszerváltást követő különböző ingatlanok eladása, társasházak alakulása a mai napig nincsenek bejegyezve. Ösztökélni kellene arra - akár díjmentességgel is -, hogy mihamarabb a Mária Terézia által nagyon bölcsen létrehozott telekkönyvbe és földhivatalba bejegyzésre kerüljenek ezek az ingatlanok.

Aztán tessenek megmondani, miért van szükség arra, hogy a közjegyző ezekről a lapokról - különböző díjak ellenében - másodlatokat adjon ki. Ha egyszer beszerezhető az államnál, a földhivatalnál egy telekkönyvi szemle, akkor miért kell még beleapplikálni a közjegyzőt, hogy különböző eljárásoknál erről - díj ellenében - hivatalos igazoló másodlatot csináljon? Akkor most megosztjuk a földhivatal bevételét? Úgy gondolom, ez megint átgondolatlan dolog, és túlbonyolított, túlszabályozott.

Nem beszélve arról, hogy az már végképp kiverte a biztosítékot, mikor megtaláltam benne a magánútlevél kiadási pótdíját, az 50 ezer forintot. Mikor szokott ez kelleni? Idős asszonynál és gyereknél, kórházi ápolás, sürgős külföldre távozás ügyében. 50 ezer forint! Ne haragudjanak meg, de úgy gondolom, nem a mai világban élnek. Tudják, mennyi vidéken különben az emberek fizetése? Mennyi a minimálbér, mennyi a nyugdíj, mennyi a rokkantnyugdíj, és mennyiből élnek vidéken az emberek? Ez legalább ugyanolyan ostobaság, mint a 100 ezer forintos bírság az objektív felelősség esetén, ahol még részletfizetési kedvezményt sem adnak.

Több ilyen hibától hemzseg a törvényjavaslat. Elhiszem, hogy csalások voltak, de tessenek mondani, milyen csalások voltak? Milyen értékben? Ha egyszer csalásról beszélnek, ha valaki állítja, hogy csalások voltak a különböző telekkönyvi szemlékkel vagy lapokkal, milyen összegben, ki csinálta és miért csinálta? Mert akkor, ha volt csalás, önöknek már régen kellett volna intézkedni!

Szóval úgy gondolom, ez a takuvakuzás ebben a dologban, ha valahol valami komoly sérelem éri az államkasszát, azonnal kell benne intézkedni. Úgy gondolom, ezeknek a lehetőségeit rövidre kell zárni, de ugyanakkor lehetővé kell tenni az állami közigazgatás bizonyítását.

Mondok egy példát: látnak kint a határban a mezőőrök 100 köbméter trágyát. Honnan tudják megállapítani, hogy ki a felelős érte, hogy nem megfelelő módon van kezelve? Megnézik a TakarNeten, hogy az az iksz számú tanya kié, és a tulajdoni lapról meg lehet állapítani, hogy kit kell megbírságolni, felszólítani vagy később esetleg egyéb államigazgatási eljárás alá vonni.

Hétköznap minden tekintetben szükséges az államigazgatásban, a helyi önkormányzatnál a tulajdoni viszonyok tisztázása, a szociális segélyeknél és sok egyéb más esetben. Mondjunk csak egy lakhatási támogatást: minden esetben szükséges. Ez rendben van, de nem értem, hogy ezt miért kívánjuk majd külön igazoltatni, ha a TakarNetről leszedjük, és miért kell külön bizottságot létrehozni arra, hogy ezt ellenőrizze. A TakarNetnek van egy díja, amelyet minden hónapban kiszámláznak, és mi kifizetjük. A hivatalvezető különben is ellenőrzi, hogy nem valami magáncélú információt gyűjtöttek-e, és aláírva utalványozza a számlát. Ezt még bonyolultabbá tenni? És még a miniszternek kell szabályozni az árakat és a díjakat ezzel kapcsolatban? Ez egyszerűen elfogadhatatlan.

Szerintem ez is fércmunka. Úgy gondolom, ha államtitkár úr komolyan veszi ezt a szakmát, én pedig úgy ismerem önt, hogy szereti a szakmáját, és ért ezekhez a kérdésekhez, vegyék vissza, és hozzanak egy egyszerű törvényjavaslatot erre, mert ez követhetetlen, rossz, ebből is süt a fiskális szemlélet, a pénzbehajtás, ahogy képviselőtársam kiválóan mondta. Ne akarjunk mi a telekkönyvi szolgáltatások esetében is állami sarcot kivetni az emberekre! Mert ez már tűrhetetlen. A jogbiztonság megköveteli, hogy minél több helyütt, minél több ügyben biztosan, pontosan és telekkönyvi adatokon alapuló államigazgatási eljárásokban hozzanak hatályos, okos és helyes döntéseket. Önök ezzel ezt is hátráltatják. Gondolják végig ezt a dolgot!