DR. TOLLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Immár szeptember óta folyik az áldatlan vita a népszavazási indítványról, illetve kezdeményezésrõl, annak szakmai és politikai tartalmáról, úgy, hogy egymás érvei nagyjából elvonulnak egymás mellett, senki nem hallgatja meg a másik véleményét; ha politikai vélemény van, az is ütközés, ha szakmai vélemény van, az is ütközés; és néhány ellenzéki képviselõtársam pedig állandóan az Alkotmánybíróságot hivatkozza meg (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból: Ti provokáltátok!), mintha az az ellenzék mentsvára lenne, nem pedig a demokratikus alapintézmények egyike, amelynek határozatait a kormánypárti képviselõk ugyanúgy mindig tiszteletben tartották, mint ahogy az ellenzéki képviselõk hivatkoznak rá. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.)
Úgy gondolom, ebben a vitában néhány olyan megállapítás hangzott el, amely részben nem fedi a valóságot, részben pedig utólag egész más színben tûnik fel, még úgy is, hogy egyes ellenzéki képviselõtársaim saját korábbi szerepüket elfeledik ebben az ügyben.
Kifejezetten arra gondolok, amikor a népszavazási kezdeményezés megtörtént, az MDF-nek és Balsai képviselõ úrnak határozott álláspontja az volt - amit a Fidesz képviselõi is átvettek -, hogy nincs ezzel a népszavazási kezdeményezéssel semmi gondja az Országgyûlésnek, gyorsan ki kell írni a népszavazást, minden következmény nélkül, és - lényeges elem, amit szintén Balsai képviselõ úr említett - ebbõl az égvilágon semmi kötelezettsége nem származik a parlamentnek, majd eldõl az általuk eredményesnek vélt népszavazás után, hogy mi lesz a törvényalkotás sorsa.
Kiderült az is, és az Alkotmánybíróság döntése kevés figyelmet kapott e tekintetben, hogy ezek az álláspontok nem igazak. Bihari képviselõ úr elmondta egyik oldalról a kötelezõ kiírással kapcsolatos elõzetes aggályainkat, amelyeket végül is az Alkotmánybíróság igazolt vissza (Dr. Varga István: Mikor?), jelesül azt, hogy nem minden feltétel nélkül kell kiírni a népszavazást - szemben Szájer József, Deutsch Tamás és Balsai képviselõtársaim megnyilvánulásaival -, az elõzetes alkotmányossági vizsgálatot el kell végezni. Az elõzetes alkotmányossági vizsgálat gazdája az alkotmányügyi bizottság a hatályos népszavazási törvény alapján, és ha az alkotmányügyi bizottság úgy ítéli meg, hogy alkotmányosan feltehetõ ez a kérdés, ez esetben nincs más hátra: a júliusban elfogadott alkotmány értelmében ki kell írni a népszavazást.
Teljesen természetes, hogy most képviselõtársaim ennek ellenkezõjét állítják, azt mondják, hogy a késlekedés és a késleltetés szándéka vezette a kormánykoalíciót akkor, amikor egyáltalán ezt a kérdést vizsgálta. (Póda Jenõ közbeszólása.) Kiderült, hogy nem volt ok nélküli a vizsgálat, meg kellett vizsgálni, mert az Alkotmánybíróság legutóbb is így foglalt állást.
A másik ilyen kérdés az, szintén Balsai képviselõtársamnak címezve: õ határozottan állította, hogy a jelenlegi helyzet nem változna akkor, ha az õ kérdésüket tennénk fel népszavazásra. Bebizonyosodott, hogy a jelenlegi helyzet alapvetõen változna. (Póda Jenõ, dr. Balsai István: Hol?) Az alapkérdés az, hogy ez a változás milyen területeken következne be. A hatályos törvény, a most hatályos földtörvény lehetõvé teszi azt, hogy külföldi szervezet is akár termõföldtulajdont szerezzen erdõbirtokossági és legelõbirtokossági társulatban. Hatályos törvényeink lehetõvé teszik a jelzálog-hitelintézeten keresztüli tulajdonlást. (Dr. Sepsey Tamás: Idõlegesen!) Lehetõvé teszik az egyházi szervezetek, jogi személyek tulajdonlását. Ugyanakkor lehetõvé teszik azt is, hogy a szövetkezetek esetében, ha részvényt szereznek, külföldiek részvényt szerezhessenek.
Itt a gond az, hogy ha az önök álláspontját fogadjuk el a népszavazási törvénnyel kapcsolatosan, ez esetben visszamenõ hatállyal (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) - és az alkotmányügyi bizottság álláspontja határozottan ez volt - kell azokat a törvényeket megalkotni (Dr. Varga István: Nem értesz te ezekhez a dolgokhoz, Laci!), amelyek korlátoznák vagy megszüntetnék visszamenõlegesen ezeket a tulajdonokat, a közvetett tulajdon lehetõségét is (Dr. Balsai István: Ki mondta ezt?), és a már megszerzett tulajdonnal kapcsolatosan az államnak olyan kárpótlási igényei teremtõdnének, amelyek messze meghaladják azokat az igényeket és azokat a lehetõségeket, amelyeket egyáltalán az állam elviselne. (Póda Jenõ: Elképesztõ!)
Egyetlen mondatot legyen szabad a végén, tisztelt képviselõtársaim... (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.) Tudom, hogy nehéz szembesülni korábbi álláspontjuk gyengeségeivel (Derültség az ellenzéki padsorokban.), de szabad legyen elmondani azt, hogy ha az önök véleményére adtunk volna (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõ leteltét.), és ennek a népszavazásnak helyt adtunk volna, ez olyan következményekkel járt volna (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból.), hogy több nemzetközi szerzõdést, több nemzetközi szervezetet érintõ (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból: Még nem döntöttünk! - Idõ!) és kétoldalú szerzõdést kellett volna utólag úgy módosítanunk (Az elnök a csengõ megkocogtatásával jelzi az idõ leteltét.), amit az alkotmány tilt. (Demeter Ervin: Szerinted! - Dr. Csapody Miklós: Az igazat mondd, az igazat!)
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)