IVANICS ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Ház! Olyan törvénycsomagot tárgyalunk, melynek egyik részét az igazságügy-miniszter, a másik részét az ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter terjeszti elõ, de a szervezet - mely a feladatot ténylegesen végezné - a belügyminiszterhez is tartozik. Közben európai uniós harmonizációt is kellene végezni; nem egyszerû a feladat. Ha hozzávesszük az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület jogos megállapítását, hogy Magyarország nemcsak korszerûtlen gazdasági szerkezetet, hanem kiszolgáltatott fogyasztókat is örökölt, nehéz elképzelni a gyors áttörést a fogyasztóvédelem területén, különösen a kormány gazdasági filozófiáját is figyelembe véve, mely a fogyasztói megszorításokat, a kereskedelmi és a banktõke túlhatalmát, a természetes és szerzett szolgáltatási monopóliumok szabadjára engedését segíti.
Hogyan lehet elvárni ebben a feltételrendszerben a polgári értékek világos megfogalmazását, a fogyasztók érdekében hitelesen munkálkodó, hitelesen és hatékonyan munkálkodó személy- és eszközrendszer felállítását? Õszintén megmondom, nagyon kis esélyt látok rá. Így valószínûleg hosszú idõbe is fog ez telni.
Elõször is tudatosítani kell: a társadalom célja nem a gazdasági eredmény, hanem a jobb életminõség, még ha az igaz is, hogy a jobb gazdasági eredmény alapozhatja meg a jobb életminõséget. A fogyasztóvédelem ma már nem kizárólag kereskedelmi kategória, hanem a közszolgáltatások, a pénzügyi és egyéb szolgáltatások területére is kiterjed. A teljeskörûség alapvetõ igény. Így az életminõség meghatározásában döntõ jelentõségû a fogyasztóvédelem, hiszen meghatározza az egyén jogainak mûködési hatásfokát, a fogyasztás minõségét. Lemaradásunk a fejlett demokráciájú országokhoz képest ezen a területen a legnagyobb. Ennek jelentõs kulturális kihatása is van, nem beszélve arról, hogy az országképre gyakorolt hatása is jelentõs.
A Ptk. módosításának indoklásában szépen ki van fejtve a fogyasztó hátrányos helyzete a piacon, jogainak érvényesítése bírósági úton is pénzügyi, pszichológiai és egyéb akadályokba ütközik. Egyre nehezebb helyzetben van az adhéziós szerzõdések eluralkodásával szemben is. Az úgynevezett szabványszerzõdések eluralták a vállalkozási szférát is. A fejlett országok fogyasztóvédelmi politikája, a szabályozás és az intézményrendszer átalakításával együtt a fogyasztók gazdasági érdekeinek védelmét, a fogyasztók egészségének és biztonságának megóvását, a fogyasztók jogorvoslási lehetõségeinek megteremtését és fejlesztését, az információhoz jutást, az oktatást és az érdekképviselet fejlesztését tûzi célul, mely az elõttünk lévõ törvénycsomag célja is kell hogy legyen.
Mindezeket elfogadva kívánatos volna, hogy a fogyasztóvédelem jogi keretei összefoglalóan és egységesen szerepeljenek a fogyasztóvédelemrõl szóló törvényben. Tekintettel az adott helyzetre, ez a cél biztosan nem érhetõ el, hiszen olyan sok különálló területen van szabályozva, hogy ennek egybeépítése, de láthatóan összhangjának megteremtése is nagyon kérdéses.
A fogyasztóvédelem intézményrendszerének világos és egyértelmû megjelenítése eleve megkövetelné, hogy az anyagi jogi kérdéseket ezen törvények között szabályozzuk. Sajnos ez nem így történt. A fogyasztóvédelem jelen fejlõdési szakaszában feleslegesnek, sõt megterhelõnek tartom a békéltetõ testület bevezetését. Igaz, az antik Rómában már mûködött egy hasonló szerepet felvállaló jogi kreatúra, az actio publica, a polgári jog fejlõdése azonban ma ezt a megközelítést inkább értelmezheti a polgárok kiskorúsításának, mint a tényleges és hatékony jogi képviselet egyik elemének.
Az elõttem szóló képviselõtársak kifejtették részleteiben, hogy milyen sok probléma adódott a fogyasztóvédelemrõl szóló törvénytervezet vizsgálata során. Különösen a II., III. és IV. fejezetben vannak olyan beemelések, amelyek részben elavult törvényekbõl, részben pedig nem összehangolva kerültek a törvénybe. Így megállapítható, hogy a jogi feltételrendszer, melyet most nem a Ptk.-ra vonatkoztatok... - mert maga a Ptk., amely egy szerves jogfejlõdésen ment keresztül mind ez ideig, viszonylag jó szinten oldja meg a feladatát ezzel kapcsolatban. Azt hiszem, hogy nagyon nagy bajban is volna a fogyasztóvédelem jogi képviselete, ha a Ptk. nem nyújtana egy viszonylag biztonságos hátteret e képviselet megjelenítéséhez. Hozzá kell tenni, hogy a jelenlegi módosításban is egy nagyon lényeges ponton döntõ áttörés van a Ptk.-ban, ahol az általános szerzõdési feltételek bíróság elõtti megtámadására jogosultak körét lényegesen kiszélesíti.
(23.40)
Ez alapvetõ változás, hiszen eddig kirívóan csekély per indult közérdekû keresetre. Várhatóan ezzel a kiszélesítéssel ez biztosan lényegesen megváltozik. Ez viszont nem változtat azon az alapvetõ helyzeten, hogy a fogyasztóvédelmi törvény nem elégíti ki azt az alapvetõ követelményt, jogi kerete legyen az intézményrendszer, a fogyasztóvédelem mûködtetésének. Ezek módszereinek a helyes kialakítására, gyakorlására ez tehát nem elegendõ. Ezt tudom összefoglalóan mondani a jogi környezetre a törvénytervezetre vonatkozóan.
Vizsgáljuk meg még a törvénytervezet egy másik nagy szabályozási területét, a fogyasztóvédelem intézményrendszerének kialakítását és mûködtetését!
Elöljáróban megállapíthatjuk, hogy az intézményrendszer három lényeges eleme, az állami, az önkormányzati és a társadalmi szervek és szervezetek közötti összhangot, megfelelõ arányt nem sikerült megteremteni. A kamarák hatáskörének hiányos és késedelmes szabályozása visszaköszön a kamarai szerep fogyasztóvédelmi megformálásában. A helyi önkormányzatok - annak ellenére, hogy nagy számú fogyasztóvédelmi jogkört gyakorolnak - nem kapnak megfelelõ szerepet. Ez valószínûleg betudható annak is, hogy a Belügyminisztérium láthatólag igencsak távol tartotta magát ezen kérdéskörtõl.
A tényleges végrehajtásban pedig valószínûleg kikerülhetetlen feladata van a belügyi tárcának, hiszen a 191/1996. számú kormányrendeletben a megyei fogyasztóvédelmi szervezetet a közigazgatási hivatalvezetõ alá rendeli. Az ipari tárca ezt valószínûleg úgy is értelmezi, hogy a pénzügyi finanszírozás is a belügyminiszter szíve joga. Ebbõl adódik, hogy két bába között valamilyen furcsa eset történt a gyerekkel, amely most a megyei fogyasztóvédelem.