KISS PÉTER munkaügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A foglalkoztatási törvénnyel kapcsolatos vitákon, így most is, rendszeresen visszatér többféle vitapont, állítás. Ezekbõl kettõt szeretnék most kiemelni. Az elsõ, hogy mi legyen a szerepe a nem kormányzati szerveknek, tehát az önkormányzatoknak és a civil szervezeteknek a foglalkoztatáspolitikában. A második pedig, hogyan csökkenthetõk tovább a munkaadói terhek.
Az elsõ kérdés tehát az, hogy milyen szerepet lehetne és kellene vállalniuk az önkormányzatoknak a foglalkoztatásban. Több képviselõtársam javasolta, hogy a törvény erejével növeljük az önkormányzatok felelõsségét a munkaerõ-piaci politikában, a szervezet munkájának a támogatásában. A javaslatok nagy részét, tekintettel arra, hogy a foglalkoztatási törvénynek a jelenlegi módosítással nem érintett szakaszaira vonatkoznak, a Házszabálynak megfelelõen a bizottságok nem tárgyalták. Jelezni szeretném mégis, hogy a probléma napirendre tûzését igen fontosnak tartom. Ezért javasolom, hogy erre az önkormányzati törvénnyel kapcsolatban térjenek vissza képviselõtársaim.
Támogatni fogom viszont azt a módosítást, amely azt célozza, hogy a települési önkormányzatoknak legyen szerepük annak megítélésében, mely civil, nem állami szervezetek kapnak támogatást egyes munkaerõ-piaci feladatok megoldására. Egyetértés van abban is, hogy a civil szervezetek munkaerõ-piaci foglalkoztatási szerepét, súlyát növelni szükséges. Ezért tettünk javaslatot támogatásukra a Munkaerõ-piaci Alapból is, amennyiben hátrányos helyzetû munkaerõ-piaci rétegek foglalkoztatását, beilleszkedését segítik. Ezt a lehetõséget kívánják képviselõtársaim kiterjeszteni a közhasznú szervezetekre is, amivel egyetértek.
Tisztelt Ház! Többször felvetõdött annak szükségessége, hogy jogszabály biztosítsa a magán-munkaközvetítõkkel szemben, kapcsolatban álló munkavállalókat, munkanélkülieket, biztosítsa garancia azok védelmét.
A törvényjavaslat felhatalmazza a kormányt arra, hogy rendeletben határozza meg a magán-munkaközvetítõk nyilvántartásba vételének feltételeit, így többek között a vagyoni biztosítékra vonatkozó szabályokat is. A védelemre különösen akkor van szükség, ha a magán- munkaközvetítés külföldi munkavégzésre irányul, ezért a kormányrendeletben nem általában a közvetítést, hanem a külföldre történõ közvetítést kívánjuk vagyoni biztosítékhoz kötni.
A második visszatérõ kérdés a munkabért terhelõ járulékok kérdése. Elsõ lépésben a munkaadói járulék 0,3 százalékpontos csökkentésére tettünk javaslatot. Az eredeti javaslat szerint '98. április 1-jétõl gondoltuk ezt meglépni. Az Érdekegyeztetõ Tanácsban tovább elemeztük a mérséklés lehetõségét, és a szociális partnerekkel úgy állapodtunk meg, hogy a csökkentés összesen 0,5 százalékpont mértékû lesz; két ütemben, elõször 1998. február 1-jétõl, második ütemben július 1-jétõl kerül sor a csökkentésre, így a járulék 4,5 százalékról 4 százalékra csökken. Ennél nagyobb arányú mérséklésre csak akkor kerülhetne sor, ha az államháztartás más befizetéseit - például a személyi jövedelemadót vagy a társadalombiztosítási járulékot - növelnénk. Ezért ezzel a lehetõséggel az Érdekegyeztetõ Tanács nem élt, és az erre irányuló módosító javaslatokat a kormány sem tudja támogatni.
A rehabilitációs hozzájárulás összegének megállapításakor többen hangsúlyozták, hogy ez esetben nem a munkáltatói terhek nagyságát kell elsõsorban mérlegre tenni, hanem azt, hogyan növelhetõ a munkáltatók érdekeltsége a megváltozott munkaképességûek alkalmazásában. Az Érdekegyeztetõ Tanácsban született megállapodást a bizottságok úgy fogadták el, és támogatták, hogy a rehabilitációs hozzájárulás mértéke '98-ban az eredetileg javasoltnál kevesebb, 11 ezer forint legyen, a következõ évtõl pedig a bérnövekedés mértékéhez kötõdõ automatizmus határozza majd meg a hozzájárulás nagyságát.
Tisztelt Képviselõtársaim! Engedjék meg, hogy még egy konkrét módosító javaslatra visszatérjek. Élénk vitát váltott ki az a rendelkezés, amely a korszerû, új munkakultúrát meghonosító és egyidejûleg több száz munkahelyet teremtõk támogatását vezeti be.
(19.50)
Többen magasnak tartották a támogatás feltételeként a létesítendõ munkahelyek számának alsó határát, illetõleg a támogatási forma bevezetését kizárólag csak az ország elmaradott térségeiben tartották indokoltnak. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy e térségekben eddig is mód volt munkahelyteremtõ és -megtartó támogatásokra a decentralizált keretekbõl, de éppen a keretek nagysága és sokirányú leterheltsége miatt nem volt lehetõség nagyobb, az ország modernizációját érintõ jelentõs kezdeményezések ösztönzésére, támogatására.
Igen hatékony lehet az új technológia megtelepülésének támogatása például egy-egy nagyobb foglalkoztató megszûnése vagy egy iparág leépülése esetén olyan térségekben is, amelyek nem minõsülnek elmaradottnak. Ezzel együtt is egyetértek azzal, hogy az ország elmaradott térségei e támogatást illetõen elsõbbséget élvezzenek.
Tisztelt Képviselõtársaim! A foglalkoztatási törvény módosítására irányuló javaslatainkat most is élénk vita kísérte, sok javaslatot kaptunk, és ebbõl többet beépítettünk a törvénytervezetbe; ezért még egyszer szeretném a köszönetemet kifejezni. Kérem, hogy a kormány által támogatott módosító javaslataikkal együtt támogassák most immáron szavazataikkal is ezen törvény módosítását.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)