DR. VASTAGH PÁL igazságügy-miniszter: Tisztelt Képviselõ Asszony! Nagyon indokolt a kérdés, amit hozzám intézett, és bizonyára mindenkit elgondolkodtat, hogy vajon ez a legracionálisabb, legésszerûbb útja-e a probléma rendezésének, amit a jelenlegi hatályos szabályozásaink tartalmaznak.
Természetesen itt különbözõ érdekek feszülnek egymásnak, és Magyarország meglehetõsen régóta olyan jogos nemzetközi nyomásnak van kitéve, hogy akadályozza meg, sõt, már a határon akadályozza meg azt, hogy Magyarországra bekerüljenek hamis márkajellel ellátott termékek. E tekintetben mi kötelezettséget vállaltunk, módosítottuk a vámeljárásról szóló törvényt, az Országgyûlés elfogadta az 1997. évi XI., védjegyekrõl szóló törvényt. A szabályozásban a fõ elv természetesen az elkobzott tárgyak értékesítése. Változatlanul és töretlenül ez a fõ szabály.
Ebben az esetben azonban a jogosultakat is olyan lényeges anyagi érdekek védik - hiszen ez milliárdos nagyságrend nemcsak forintban, hanem dollárban is -, amelyek súlyos károkat, munkahelyek elvesztését jelentik bizonyos cégek számára. Mi a védjegyjogi szabályozásban, az 1997. évi XI. törvény 27. §-ának (3) bekezdésében világossá tettük a helyzetet, hogy abban az esetben, ha eltávolítható a védjegy anélkül, hogy nem megy tönkre a termék, nincs akadálya az értékesítésnek, de a törvénynek ez a szakasza azzal folytatódik, hogy amennyiben nem távolítható el, úgy a terméket meg kell semmisíteni. Ezzel a fennálló rendelkezéssel, a szabályozás tartalmával gyakorlatilag követtük azt a tendenciát, ami ma a modern nemzetközi szabályozásra jellemzõ. (Szórványos taps az MSZP padsoraiban.)